felsőoktatás;OECD;egyetemek;

- Jönnek az alapítványi egyetemek, de az autonómia lenne a kulcs

A Budapesti Corvinus Egyetem lehet a próbája az állami alapítványi fenntartásnak, később más intézmények is sorra kerülhetnek.

Nem állna meg a Budapesti Corvinus Egyetemnél a kormány: más egyetemek is átkerülhetnek közvetlen minisztériumi fenntartásból erre a célra államilag létrehozott közhasznú alapítványokhoz. Egyetemi körökből úgy értesültünk: az átalakítás a Corvinus mellett még három intézményt, a Széchenyi István Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet érintené.

Corvinus előtt álló átalakulásról a 168 Óra írt múlt pénteken. A lap információi szerint az állam százmilliós nagyságrendű alaptőkét is biztosítana a működtetést átvevő közalapítványnak, később pedig magáncégek is beszállhatnának a finanszírozásba. Az egyetem hétfőn adott ki közleményt, amelyben megerősítették a sajtóhíreket, ugyanakkor jelezték: nem válnak profitorientált magánegyetemmé. Úgy vélik, közalapítványi működtetéssel az egyetem kutatási és oktatási tevékenysége a jelenleginél szabadabban működhetne.

Az egyetem oktatói azonban nem ennyire derűlátóak. Egyikük – neve elhallgatását kérve – úgy nyilatkozott lapunknak, a hír nemcsak óriási izgalmat, de bizonytalanságot is okozott körükben. – Vegyesek az érzelmek, keveset tudunk.

A legfontosabb, hogy legyen idő a helyzet alapos megvitatására, a különböző gazdasági, akadémiai, adminisztratív szempontok mérlegelésére, valamint arra, hogy minden egyes oktató megismerhesse és mérlegelhesse a következményeket – mondta az egyik egyetemi oktató. Hozzátette: a fenntartóváltás terve nem az egyetemtől, hanem a kormányzattól érkezett.

Az intézmény másik oktatója is azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy alulról (vagy belülről) jövő kezdeményezés. A Corvinus tágabb vezetése a hétfőn kiadott közlemény megírásában sem vehetett részt, nem hívták össze az egyetem szenátusát, nem egyeztettek az egyetemi érdekképviseleti szervekkel sem – a rektor, a kancellár és a három dékán „mindent eldönt egymás között”. – Az alapítványi működtetés sikerének is az lenne a kulcsa, hogy autonómia legyen. Erre a jelenlegi rendszerben semmi garancia nincs. A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere - a szerk.) fel fogja falni ezt az egészet – fogalmazott.

Máté András, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) alapító tagja szerint az alapítványi működtetés alapvetően jó ötlet, mert a kormányzati-igazgatási alárendeltség helyett az alapítvány – még ha az állam hozta is létre – önállóan gazdálkodik az eszközeivel, vagyonával, továbbá a kuratórium számoltatja be a tényleges irányítást végző szervezetet és hozza meg a stratégiai döntéseket. Rámutatott, a kuratórium összetételébe minden bizonnyal bele fog szólni az állam, ám ezt még így is szűkebben teheti meg, mint a jelenlegi fenntartói jogaival.

– Persze a kuratórium dönthet úgy is, hogy teljes gazdasági és üzemeltető szervezet legyen úgy elkülönítve a tudományos-oktatási szervezettől, mint a mostani kancellári rendszerben. A vezetőjét is hívhatják kancellárnak, de egy „alapítványi kancellár” még akkor sem áll államigazgatási alárendeltségben. Továbbá egy kuratóriumot nem lehet úgy felállítani, hogy az egyetem akadémiai vezetése ne legyen benne képviselve – vélekedett az OHA alapítója.

Azt viszont nem találta véletlennek, hogy épp a Corvinusnak adták meg első ízben azt a lehetőséget, hogy szabadabban működjön: a kormány bízik az egyetem vezetésében (a legtöbb felsőoktatási intézmény esetében ez nem mondható el). Mint ismert, a Corvinus rektora, Lánczi András a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke – egyesek szerint a Fidesz egyik „fő ideológusa”. Az egyetem „kiváltságának” lehet egy gazdasági vetülete is: Matolcsy György jegybankelnök „unortodox” gazdasági tanait már önálló tanszéken oktatják az intézményben. Az államtól függetlenebb, gazdaságilag önállóbb egyetemen pedig még nagyobb teret kaphatnak az „ortodox” elképzelések.

Szerettünk volna több részletet megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ám megkeresésünkre egyelőre nem válaszoltak. Az Állatorvostudományi Egyetem annyit írt lapunknak, nem tudnak arról, hogy ők is érintettek lennének. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem azt közölte: még ők sem kaptak hivatalos megkeresést, de örömmel vennék, ha számukra is felmerülnének alternatív működési formák.

Még mindig keveset költünk oktatásraTovábbra is átlagon alul költ az oktatásra Magyarország – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott jelentéséből. Hazánkban csak a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka jut erre a területre, míg az OECD-átlag 5 százalék. Nálunk csak Írország, Luxemburg és Oroszország fordít kevesebbet GDP-arányosan az oktatásra. A jelentés kitér arra is, hogy bár a pedagógusok munkaideje Magyarországon az egyik legmagasabb, fizetésük alacsonyabb, mint más OECD-országokban – az elmúlt években lezajlott béremelések ellenére is. A diákokról azt írták, a magyar gyerekek családi háttere még mindig nagyon meghatározó a tekintetben, hogy hozzájutnak-e a megfelelő oktatáshoz. Nálunk jár viszont az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki diplomával rendelkezik – a diplomás nők és férfiak fizetése közötti különbség azonban még mindig nagy: egy felsőfokú végzettségű nő csupán 67 százalékát kapja annak, mint amennyit egy diplomás férfi keres. De alacsony azoknak az aránya is, akik egyáltalán eljutnak a felsőfokú képzésig.

Egy bérkorrekció ígérete és néhány új műszer beállítása után sikerült rávenni egy tucat orvost is, hogy mégis vállaljon túlmunkát, így már nem kell műtéteket elhalasztani. A vezetés részéről ezzel meg is elégedtek, a probléma gyökerét nem kezelték.Egy bárkorrekció ígérete és néhány új műszer beállítása után sikerült rávenni egy tucat orvost is, hogy mégis vállaljon túlmunkát, így már nem kell műtéteket elhalasztani. A vezetés részéről ezzel meg is elégedtek, a probléma gyökerét nem kezelték.