Jönnek az alapítványi egyetemek, de az autonómia lenne a kulcs

Publikálás dátuma
2018.09.12 07:30

Fotó: Népszava
A Budapesti Corvinus Egyetem lehet a próbája az állami alapítványi fenntartásnak, később más intézmények is sorra kerülhetnek.
Nem állna meg a Budapesti Corvinus Egyetemnél a kormány: más egyetemek is átkerülhetnek közvetlen minisztériumi fenntartásból erre a célra államilag létrehozott közhasznú alapítványokhoz. Egyetemi körökből úgy értesültünk: az átalakítás a Corvinus mellett még három intézményt, a Széchenyi István Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet érintené. A Corvinus előtt álló átalakulásról a 168 Óra írt múlt pénteken. A lap információi szerint az állam százmilliós nagyságrendű alaptőkét is biztosítana a működtetést átvevő közalapítványnak, később pedig magáncégek is beszállhatnának a finanszírozásba. Az egyetem hétfőn adott ki közleményt, amelyben megerősítették a sajtóhíreket, ugyanakkor jelezték: nem válnak profitorientált magánegyetemmé. Úgy vélik, közalapítványi működtetéssel az egyetem kutatási és oktatási tevékenysége a jelenleginél szabadabban működhetne. Az egyetem oktatói azonban nem ennyire derűlátóak. Egyikük – neve elhallgatását kérve – úgy nyilatkozott lapunknak, a hír nemcsak óriási izgalmat, de bizonytalanságot is okozott körükben. – Vegyesek az érzelmek, keveset tudunk.

A legfontosabb, hogy legyen idő a helyzet alapos megvitatására, a különböző gazdasági, akadémiai, adminisztratív szempontok mérlegelésére, valamint arra, hogy minden egyes oktató megismerhesse és mérlegelhesse a következményeket – mondta az egyik egyetemi oktató. Hozzátette: a fenntartóváltás terve nem az egyetemtől, hanem a kormányzattól érkezett. Az intézmény másik oktatója is azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy alulról (vagy belülről) jövő kezdeményezés. A Corvinus tágabb vezetése a hétfőn kiadott közlemény megírásában sem vehetett részt, nem hívták össze az egyetem szenátusát, nem egyeztettek az egyetemi érdekképviseleti szervekkel sem – a rektor, a kancellár és a három dékán „mindent eldönt egymás között”. – Az alapítványi működtetés sikerének is az lenne a kulcsa, hogy autonómia legyen. Erre a jelenlegi rendszerben semmi garancia nincs. A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere - a szerk.) fel fogja falni ezt az egészet – fogalmazott. Máté András, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) alapító tagja szerint az alapítványi működtetés alapvetően jó ötlet, mert a kormányzati-igazgatási alárendeltség helyett az alapítvány – még ha az állam hozta is létre – önállóan gazdálkodik az eszközeivel, vagyonával, továbbá a kuratórium számoltatja be a tényleges irányítást végző szervezetet és hozza meg a stratégiai döntéseket. Rámutatott, a kuratórium összetételébe minden bizonnyal bele fog szólni az állam, ám ezt még így is szűkebben teheti meg, mint a jelenlegi fenntartói jogaival. – Persze a kuratórium dönthet úgy is, hogy teljes gazdasági és üzemeltető szervezet legyen úgy elkülönítve a tudományos-oktatási szervezettől, mint a mostani kancellári rendszerben. A vezetőjét is hívhatják kancellárnak, de egy „alapítványi kancellár” még akkor sem áll államigazgatási alárendeltségben. Továbbá egy kuratóriumot nem lehet úgy felállítani, hogy az egyetem akadémiai vezetése ne legyen benne képviselve – vélekedett az OHA alapítója. Azt viszont nem találta véletlennek, hogy épp a Corvinusnak adták meg első ízben azt a lehetőséget, hogy szabadabban működjön: a kormány bízik az egyetem vezetésében (a legtöbb felsőoktatási intézmény esetében ez nem mondható el). Mint ismert, a Corvinus rektora, Lánczi András a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke – egyesek szerint a Fidesz egyik „fő ideológusa”. Az egyetem „kiváltságának” lehet egy gazdasági vetülete is: Matolcsy György jegybankelnök „unortodox” gazdasági tanait már önálló tanszéken oktatják az intézményben. Az államtól függetlenebb, gazdaságilag önállóbb egyetemen pedig még nagyobb teret kaphatnak az „ortodox” elképzelések. Szerettünk volna több részletet megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ám megkeresésünkre egyelőre nem válaszoltak. Az Állatorvostudományi Egyetem annyit írt lapunknak, nem tudnak arról, hogy ők is érintettek lennének. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem azt közölte: még ők sem kaptak hivatalos megkeresést, de örömmel vennék, ha számukra is felmerülnének alternatív működési formák.

Még mindig keveset költünk oktatásra

Továbbra is átlagon alul költ az oktatásra Magyarország – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott jelentéséből. Hazánkban csak a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka jut erre a területre, míg az OECD-átlag 5 százalék. Nálunk csak Írország, Luxemburg és Oroszország fordít kevesebbet GDP-arányosan az oktatásra. A jelentés kitér arra is, hogy bár a pedagógusok munkaideje Magyarországon az egyik legmagasabb, fizetésük alacsonyabb, mint más OECD-országokban – az elmúlt években lezajlott béremelések ellenére is. A diákokról azt írták, a magyar gyerekek családi háttere még mindig nagyon meghatározó a tekintetben, hogy hozzájutnak-e a megfelelő oktatáshoz. Nálunk jár viszont az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki diplomával rendelkezik – a diplomás nők és férfiak fizetése közötti különbség azonban még mindig nagy: egy felsőfokú végzettségű nő csupán 67 százalékát kapja annak, mint amennyit egy diplomás férfi keres. De alacsony azoknak az aránya is, akik egyáltalán eljutnak a felsőfokú képzésig.

Frissítve: 2018.09.12 07:30

Lazul az európai uniós kötődés (friss felmérés)

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Teljesen igazságtalannak tartja a Fidesz felfüggesztését a kormánypárt tábora. A fideszesek többsége magáénak vallja az EU értékeit, így például szigorúbban ellenőrizné a közösségi pénzek költését is.
A társadalom többségének az a véleménye, hogy jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát – derül ki a Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet kutatásából. Csakhogy érdemes a számok mögé nézni. A többség azért alakulhatott ki, mert a magyar kormánypárt szinte teljes tábora (mintegy 2,2 millió ember) igazságtalannak bélyegezte az ítéletet. A Fidesz hívein kívül azonban az emberek többsége jogosnak tartja a büntetést. Az gyakorlatilag magától értetődő, hogy az ellenzéki formációk szimpatizánsai 65 és 82 százalék közötti arányban gondolják így. Ennél sokkal fontosabb azonban a politikatudatos bizonytalanok véleménye: ebben a körben az „ítéletet igenlők” vannak többségben. Márpedig politológiai közhely, hogy a választást (most éppen az EP megmérettetést) érdemben befolyásolja, hogy melyik pártnak milyen mértékben sikerül mozgósítania – vagy éppen otthon tartania a bizonytalanokat.
A másik fontos tényező a felfüggesztéssel kapcsolatos véleményeket rögzítő számok mögött az érzelmi elköteleződés – a kedvenc párt irányába. Ugyanis amikor a Publicus Intézet értékalapú kérdések alapján próbálta megfejteni a magyarok és az EU viszonyát, akkor az derült ki, hogy a Fidesz hívei sem azonosulnak a hatalom véleményével: kitart a társadalom „nyugatos attitűdje”.
Ha az a kérdés, hogy melyik hatalomtól tartanak a magyarok, akkor az Amerikai Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót ritkábban említik. Ezzel szemben Oroszország már érdemi mumus. Vélhetően ez – a Moszkva dominálta orosz-magyar viszony – is közrejátszik abban, hogy a legtöbben úgy ítélik meg: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt saját hazájára. (Az európai közösséget a Fidesz-tábor 37 százaléka hiszi problémásnak, Amerikától leginkább a jobbikosok – 36 százalékuk – félnek. A kabinetről a kormánypártiak 10 százaléka feltételez ártó szándékot, az ellenzéki pártok esetében ez az arány 72-92 százalék, a bizonytalanoknak pedig csaknem a fele tartja veszélyesnek a kormányt.) Ám ha nem általános viszonyról van szó, akkor jóval erősebb a kötődés. Az emberek 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy amikor Magyarország a népszavazással az EU-hoz csatlakozott, elfogadta a közösség több demokratikus elvét és szabályát, ezt pedig tagként be kell tartania. Ezt még a Fidesz szimpatizánsainak 57 százaléka is így gondolja. A felmérés szerint az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja – noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával. A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben. (A teljes társadalomnak egyébként 57 százaléka tartja korruptnak a rezsimet.) Jogos kérdés, hogy miért foglal állást saját pártjával/kormányával szemben számos Fidesz-szavazó. A kulcsszó: a hasznosság. Az emberek 66 százaléka úgy érzi, az uniós tagság inkább előnyös Magyarország számára, és a Fidesz-hívek 57 százaléka is erre a következtetésre jutott. Az viszont kétséges, hogy ez a többség – legalábbis a kormánypárti szavazók körében – meddig tart ki. Ugyanis a jelek szerint az érzelmek (pártkötődés és kormányzati kommunikációs) sikerrel koptatják az értékeket és az érzelmeket. Ezt jelzi, hogy 2018 októberében még az emberek 79 százaléka tartotta inkább előnyösnek az uniós tagságot.
Frissítve: 2019.03.23 06:56

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00