Jönnek az alapítványi egyetemek, de az autonómia lenne a kulcs

A Budapesti Corvinus Egyetem lehet a próbája az állami alapítványi fenntartásnak, később más intézmények is sorra kerülhetnek.

Nem állna meg a Budapesti Corvinus Egyetemnél a kormány: más egyetemek is átkerülhetnek közvetlen minisztériumi fenntartásból erre a célra államilag létrehozott közhasznú alapítványokhoz. Egyetemi körökből úgy értesültünk: az átalakítás a Corvinus mellett még három intézményt, a Széchenyi István Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet érintené.

A Corvinus előtt álló átalakulásról a 168 Óra írt múlt pénteken. A lap információi szerint az állam százmilliós nagyságrendű alaptőkét is biztosítana a működtetést átvevő közalapítványnak, később pedig magáncégek is beszállhatnának a finanszírozásba. Az egyetem hétfőn adott ki közleményt, amelyben megerősítették a sajtóhíreket, ugyanakkor jelezték: nem válnak profitorientált magánegyetemmé. Úgy vélik, közalapítványi működtetéssel az egyetem kutatási és oktatási tevékenysége a jelenleginél szabadabban működhetne.

Az egyetem oktatói azonban nem ennyire derűlátóak. Egyikük – neve elhallgatását kérve – úgy nyilatkozott lapunknak, a hír nemcsak óriási izgalmat, de bizonytalanságot is okozott körükben. – Vegyesek az érzelmek, keveset tudunk.

A legfontosabb, hogy legyen idő a helyzet alapos megvitatására, a különböző gazdasági, akadémiai, adminisztratív szempontok mérlegelésére, valamint arra, hogy minden egyes oktató megismerhesse és mérlegelhesse a következményeket – mondta az egyik egyetemi oktató. Hozzátette: a fenntartóváltás terve nem az egyetemtől, hanem a kormányzattól érkezett.

Az intézmény másik oktatója is azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy alulról (vagy belülről) jövő kezdeményezés. A Corvinus tágabb vezetése a hétfőn kiadott közlemény megírásában sem vehetett részt, nem hívták össze az egyetem szenátusát, nem egyeztettek az egyetemi érdekképviseleti szervekkel sem – a rektor, a kancellár és a három dékán „mindent eldönt egymás között”. – Az alapítványi működtetés sikerének is az lenne a kulcsa, hogy autonómia legyen. Erre a jelenlegi rendszerben semmi garancia nincs. A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere - a szerk.) fel fogja falni ezt az egészet – fogalmazott.

Máté András, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) alapító tagja szerint az alapítványi működtetés alapvetően jó ötlet, mert a kormányzati-igazgatási alárendeltség helyett az alapítvány – még ha az állam hozta is létre – önállóan gazdálkodik az eszközeivel, vagyonával, továbbá a kuratórium számoltatja be a tényleges irányítást végző szervezetet és hozza meg a stratégiai döntéseket. Rámutatott, a kuratórium összetételébe minden bizonnyal bele fog szólni az állam, ám ezt még így is szűkebben teheti meg, mint a jelenlegi fenntartói jogaival.

– Persze a kuratórium dönthet úgy is, hogy teljes gazdasági és üzemeltető szervezet legyen úgy elkülönítve a tudományos-oktatási szervezettől, mint a mostani kancellári rendszerben. A vezetőjét is hívhatják kancellárnak, de egy „alapítványi kancellár” még akkor sem áll államigazgatási alárendeltségben. Továbbá egy kuratóriumot nem lehet úgy felállítani, hogy az egyetem akadémiai vezetése ne legyen benne képviselve – vélekedett az OHA alapítója.

Azt viszont nem találta véletlennek, hogy épp a Corvinusnak adták meg első ízben azt a lehetőséget, hogy szabadabban működjön: a kormány bízik az egyetem vezetésében (a legtöbb felsőoktatási intézmény esetében ez nem mondható el). Mint ismert, a Corvinus rektora, Lánczi András a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke – egyesek szerint a Fidesz egyik „fő ideológusa”. Az egyetem „kiváltságának” lehet egy gazdasági vetülete is: Matolcsy György jegybankelnök „unortodox” gazdasági tanait már önálló tanszéken oktatják az intézményben. Az államtól függetlenebb, gazdaságilag önállóbb egyetemen pedig még nagyobb teret kaphatnak az „ortodox” elképzelések.

Szerettünk volna több részletet megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ám megkeresésünkre egyelőre nem válaszoltak. Az Állatorvostudományi Egyetem annyit írt lapunknak, nem tudnak arról, hogy ők is érintettek lennének. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem azt közölte: még ők sem kaptak hivatalos megkeresést, de örömmel vennék, ha számukra is felmerülnének alternatív működési formák.