Jönnek az alapítványi egyetemek, de az autonómia lenne a kulcs

Publikálás dátuma
2018.09.12. 07:30

Fotó: Népszava
A Budapesti Corvinus Egyetem lehet a próbája az állami alapítványi fenntartásnak, később más intézmények is sorra kerülhetnek.
Nem állna meg a Budapesti Corvinus Egyetemnél a kormány: más egyetemek is átkerülhetnek közvetlen minisztériumi fenntartásból erre a célra államilag létrehozott közhasznú alapítványokhoz. Egyetemi körökből úgy értesültünk: az átalakítás a Corvinus mellett még három intézményt, a Széchenyi István Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet érintené. A Corvinus előtt álló átalakulásról a 168 Óra írt múlt pénteken. A lap információi szerint az állam százmilliós nagyságrendű alaptőkét is biztosítana a működtetést átvevő közalapítványnak, később pedig magáncégek is beszállhatnának a finanszírozásba. Az egyetem hétfőn adott ki közleményt, amelyben megerősítették a sajtóhíreket, ugyanakkor jelezték: nem válnak profitorientált magánegyetemmé. Úgy vélik, közalapítványi működtetéssel az egyetem kutatási és oktatási tevékenysége a jelenleginél szabadabban működhetne. Az egyetem oktatói azonban nem ennyire derűlátóak. Egyikük – neve elhallgatását kérve – úgy nyilatkozott lapunknak, a hír nemcsak óriási izgalmat, de bizonytalanságot is okozott körükben. – Vegyesek az érzelmek, keveset tudunk.

A legfontosabb, hogy legyen idő a helyzet alapos megvitatására, a különböző gazdasági, akadémiai, adminisztratív szempontok mérlegelésére, valamint arra, hogy minden egyes oktató megismerhesse és mérlegelhesse a következményeket – mondta az egyik egyetemi oktató. Hozzátette: a fenntartóváltás terve nem az egyetemtől, hanem a kormányzattól érkezett. Az intézmény másik oktatója is azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy alulról (vagy belülről) jövő kezdeményezés. A Corvinus tágabb vezetése a hétfőn kiadott közlemény megírásában sem vehetett részt, nem hívták össze az egyetem szenátusát, nem egyeztettek az egyetemi érdekképviseleti szervekkel sem – a rektor, a kancellár és a három dékán „mindent eldönt egymás között”. – Az alapítványi működtetés sikerének is az lenne a kulcsa, hogy autonómia legyen. Erre a jelenlegi rendszerben semmi garancia nincs. A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere - a szerk.) fel fogja falni ezt az egészet – fogalmazott. Máté András, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) alapító tagja szerint az alapítványi működtetés alapvetően jó ötlet, mert a kormányzati-igazgatási alárendeltség helyett az alapítvány – még ha az állam hozta is létre – önállóan gazdálkodik az eszközeivel, vagyonával, továbbá a kuratórium számoltatja be a tényleges irányítást végző szervezetet és hozza meg a stratégiai döntéseket. Rámutatott, a kuratórium összetételébe minden bizonnyal bele fog szólni az állam, ám ezt még így is szűkebben teheti meg, mint a jelenlegi fenntartói jogaival. – Persze a kuratórium dönthet úgy is, hogy teljes gazdasági és üzemeltető szervezet legyen úgy elkülönítve a tudományos-oktatási szervezettől, mint a mostani kancellári rendszerben. A vezetőjét is hívhatják kancellárnak, de egy „alapítványi kancellár” még akkor sem áll államigazgatási alárendeltségben. Továbbá egy kuratóriumot nem lehet úgy felállítani, hogy az egyetem akadémiai vezetése ne legyen benne képviselve – vélekedett az OHA alapítója. Azt viszont nem találta véletlennek, hogy épp a Corvinusnak adták meg első ízben azt a lehetőséget, hogy szabadabban működjön: a kormány bízik az egyetem vezetésében (a legtöbb felsőoktatási intézmény esetében ez nem mondható el). Mint ismert, a Corvinus rektora, Lánczi András a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke – egyesek szerint a Fidesz egyik „fő ideológusa”. Az egyetem „kiváltságának” lehet egy gazdasági vetülete is: Matolcsy György jegybankelnök „unortodox” gazdasági tanait már önálló tanszéken oktatják az intézményben. Az államtól függetlenebb, gazdaságilag önállóbb egyetemen pedig még nagyobb teret kaphatnak az „ortodox” elképzelések. Szerettünk volna több részletet megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ám megkeresésünkre egyelőre nem válaszoltak. Az Állatorvostudományi Egyetem annyit írt lapunknak, nem tudnak arról, hogy ők is érintettek lennének. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem azt közölte: még ők sem kaptak hivatalos megkeresést, de örömmel vennék, ha számukra is felmerülnének alternatív működési formák.

Még mindig keveset költünk oktatásra

Továbbra is átlagon alul költ az oktatásra Magyarország – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott jelentéséből. Hazánkban csak a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka jut erre a területre, míg az OECD-átlag 5 százalék. Nálunk csak Írország, Luxemburg és Oroszország fordít kevesebbet GDP-arányosan az oktatásra. A jelentés kitér arra is, hogy bár a pedagógusok munkaideje Magyarországon az egyik legmagasabb, fizetésük alacsonyabb, mint más OECD-országokban – az elmúlt években lezajlott béremelések ellenére is. A diákokról azt írták, a magyar gyerekek családi háttere még mindig nagyon meghatározó a tekintetben, hogy hozzájutnak-e a megfelelő oktatáshoz. Nálunk jár viszont az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki diplomával rendelkezik – a diplomás nők és férfiak fizetése közötti különbség azonban még mindig nagy: egy felsőfokú végzettségű nő csupán 67 százalékát kapja annak, mint amennyit egy diplomás férfi keres. De alacsony azoknak az aránya is, akik egyáltalán eljutnak a felsőfokú képzésig.

Szerző

Nyomást helyeztek az orvosokra, újra csendes a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2018.09.12. 06:00

Fotó: Árvai Károly / kormany.hu
Egy bérkorrekció ígérete és néhány új műszer beállítása után sikerült rávenni egy tucat orvost is, hogy mégis vállaljon túlmunkát, így már nem kell műtéteket elhalasztani. A vezetés részéről ezzel meg is elégedtek, a probléma gyökerét nem kezelték.
Visszalépett 10-15 orvos abból a 45-ből, akik korábban felmondták az önkéntes túlmunkaszerződésüket – értesült a Népszava. A jelek szerint ugyanakkor a Honvédkórház vezetése nem tesz további erőfeszítéseket a közelmúltban nyilvánvalóvá vált ellátási problémák enyhítésére.   Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetőjének látványos lemondása után ugyan jelentős (óránként hat- és nyolcezer forintos) béremelést ígértek az ottmaradó szak- és váltásvezető orvosoknak, valamint hirtelen a honvédségi műszerraktárak is megnyíltak, ám ezzel olyan problémákat enyhítettek, amelyekre a sürgősségi osztály vezetője mindaddig hasztalan hívta fel a kórház vezetőinek a figyelmét. E látványos kilépés mellett kevesebb figyelem jutott az ezzel párhuzamosan zajló másik akcióra, amelyben a traumatológusok és az aneszteziológusok 40 százaléka bejelentette, hogy többet nem vállalnak önkéntes túlmunkát. Annak pedig az volt az előzménye, hogy a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért adható juttatást, és az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Volt olyan orvos is, akinél ez a differencia elérte a 100 ezer forintot. Ennek következtében a 112 érintett gyógyító közül 45-en szeptember elsejétől fölmondták az önkéntes túlmunka szerződésüket. Így a hó elejétől ezek az orvosok a korábbi heti 60 óra helyett, csak 48 órára lettek beoszthatók a Honvédkórházban. (Az egészségügyben dolgozók normál munkaideje heti 40 óra, a munkáltató további 8 órányi gyógyítást kötelezően elrendelhet, és további 12 órát pedig önként lehet vállalni. Ez utóbbi kereteit általában külön szerződés szabályozza.)  A 45 szakorvos döntése a munkaerőhiány miatt azzal fenyegetett, hogy a tervezett műtétek csúszhatnak, és az ügyeletet is nehézségek árán lehetett az első őszi hónapra megszervezni. Miközben a sürgősségiek kaptak pénzt és eszközöket, a 45 önkéntes túlmunkaszerződését fölmondó orvoshoz, még csak nem is szóltak. Elterjedt köztük az a hír is, hogy a Semmelweis Egyetemről vezényelnek át aneszteziológusokat, így a helyiekre nem lesz a továbbiakban szükség. Ez később nem bizonyult valósnak. Volt, akinek azt mondta a főnöke, hogy ha nem dolgozik, a kórház kevesebb ellátásért kap majd pénzt az egészségbiztosítótól, és ez is ronthatja a havi béreket. Volt akit az a fenyegetés rémisztett meg, hogyha itt hepciáskodik, akkor sehol a magyar egészségügyben nem kaphat majd állást. Bár józan ésszel nehéz elképzelni, hogy a mostani szakember hiányban ne kapkodna bármely kórház a traumatológus vagy az altatóorvos után, ám aki itt élt az elmúlt években, emlékezik Sándor Mária sorsára: a fekete ruhás nővér látványos érdekvédő akciói után, az általános nővérhiány ellenére sem kapott állami intézményben munkát. Lapunk úgy tudja: a 45 túlmunka szerződésből kilépő orvosból mostanra 10-15-en visszakoztak és ismét vállalják a heti 12 órányi többletmunkát. Velük együtt már lehetnek annyian a kórházban, hogy a tervezett műtéteket se kelljen a menedzsmentnek visszafogni. Ez elég lehet arra is, hogy a kórház vezetése ne kerüljön lépéskényszerbe úgy, mint az a sürgősségi esetében történt. Ám a feszültség aligha csökken majd, a még fennmaradó ellenállók többsége ugyanis valószínűleg akkor is kitart, ha nem ér el eredményt: a kieső pénzét vagy megkeresi valahol kisegítő orvosként, vagy egyszerűen csak több időt tölt a családjával.
Szerző

A néppárti frakció fele megszavazhatja a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.11. 22:23

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Heves vita folyt az EPP frakcióülésén, és Orbán is konfrontatív volt. Minden jel arra mutat, hogy az állásfoglalást szerdán jóvá fogja hagyni az Európai Parlament.
Igennel fog szavazni Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője is a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésre. Ezt maga a politikus jelentette be a Fidesznek otthont adó pártcsalád zárt frakcióülése után, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A tanácskozáson a képviselők úgy döntöttek, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat.   A kedd esti, csaknem kétórás és információink szerint feszült hangulatú tanácskozás után a német frakcióvezető rövid nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: az EPP számára az európai értékek nem képezhetik alku tárgyát, a pártcsaládban senkit sem illet meg különleges bánásmód. Miután a magyar miniszterelnök nem adta jelét annak, hogy kész kompromisszumra a CEU jövőjével és a civil szervezetek tevékenységét korlátozó törvényekkel kapcsolatban, az EPP szabad kezet adott tagjainak a szerdai szavazáson. Manfred Weber – az Európai Bizottság elnöki székének egyik várományosa – szerint a frakcióülésen a képviselők heves vitát folytattak arról, hogy a magyar kormány lépései és döntései az uniós értékek rendszerszintű megsértésének számítanak-e. Vagyis hogy megérett-e a helyzet a 7. cikkelyes eljárás elindítására? Ő maga erre igennel válaszolt, de nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy a Sargentini-jelentés vajon a szerdai szavazáson megkapja-e a szavazatok kétharmadát. Ugyanakkor leszögezte, hogy jóváhagyás esetén sem történik más, minthogy a parlament felkérésére párbeszéd indul a magyar kormány képviselőivel a tagállami miniszterek egyeztető fórumán. A tanácskozásról távozó Orbán Viktor csak annyit jegyzett meg a várakozó újságíróknak: „Együtt indulunk a választásokon, és meg is fogjuk nyerni”. Forrásaink szerint a magyar miniszterelnök kétszer is szót kapott az ülésen, és meglehetősen konfrontatív volt. Megismételte, hogy a balliberális erők az EPP szétrobbantására törekednek. Kifejtette, hogy a jövő májusi EP-választás a bevándorláspártiak és a bevándorlást ellenzők között fog lezajlani. A vitához hozzászóló képviselők egyike-másika nehezen tudta türtőztetni magát – hallottuk. Corazza Bildt svéd EP-képviselő például kérdőre vonta Orbánt a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel folytatott tárgyalásai miatt. Bildttel egyetemben több más hozzászóló is nehezményezte, hogy a kormányfő a magyar nép elleni támadásnak titulálta a jelentést és a vitát. Német kereszténydemokraták azon értetlenkedtek, hogy a magyar parlament miért nem tudja megváltoztatni az uniós szabályoknak és normáknak ellentmondó törvényeket. Több képviselő ugyanakkor „idiótának” nevezte a Sargentini-jelentést, amelyben számos, a „valóságnak nem megfelelő vádaskodás, régi és kitalált ügyek” szerepelnek. Ennek ellenére nem kérdőjelezték meg a lényegi üzenetét, a jogállam védelmének fontosságát. Forrásaink szerint a vita alapján az EPP tagjainak valamivel több mint a fele hajlik rá, hogy megszavazza a Magyarország ellen 7. cikkelyes eljárást indítványozó állásfoglalást. 
Frissítve: 2018.09.11. 22:31