Budapesten koncertezik David Duchovny

Publikálás dátuma
2018.09.12 11:46

Fotó: AFP/ JEWEL SAMAD
David Duchovny, a kétszeres Golden Globe-díjas amerikai színész, az X-akták, Fox Mulder ügynöke, a Kaliforgia Hank Moodyja azonban nem csupán színművész, alternatív rock együttesben is énekel. Február 11-én a MOM Sportban a magyar közönség is meghallgathatja a hollywoodi sztárt és zenekarát. 
Szerző
2018.09.12 11:46

Alföldi: "Ebben a rendszerben még van húsz év"

Publikálás dátuma
2018.12.19 12:01

Fotó: / Németh András Péter
Egyedül összefogással állíthatták volna meg a tao-pénzek elvesztését a színházak Alföldi Róbert szerint, ám mindenki hallgatott, míg a kormány lerohanta a szakmát. De a színházat nehéz kinyírni.
Árulást követett el a szakma a tao-ügyben Alföldi Róbert színész és rendező szerint, derül ki a Magyar Narancs interjújából. A cégek a kormány döntése alapján már nem ajánlhatják fel előadó-művészeti társaságoknak, így a színházaknak sem az adójukat; a jövőben csak a magyar filmek és bizonyos meghatározott sportágak kaphatnak a társasági adóból. "A jövő évet talán valahogy meg fogják oldani az érintettek" - nyilatkozta erről baljósan Alföldi. Majd hozzátette:
"Ez a szakmám veresége."
Szerinte a tao megszüntetésének szándék egyáltalán nem volt titok, "a magyar színházi élet hivatalos ura" évek óta mondta, hogy gyűlöli ezt a  támogatási rendszert, és mindent megtesz az eltörléséért. És erre - ami gyakorlatilag a szakma jelen formájának végét jelenti - egy árva szava sem volt a színházaknak. "Szégyenteljesen viselkedtünk" - fogalmazott ennek kapcsán Alföld, aki szerint "kussolás van, és mindenki sütögeti a pecsenyéjét". Például egyszerűen sértettsége miatt állt be a Katona igazgatója is az egész mögé, részletezte a rendező. Majd folytatta:
"Az Örkény hallgat, a Víg hallgat. Mindenki hallgat."
Nem volt kérdés Alföldi szerint, hogy a tao-rendszerrel sokan visszaéltek, ám most nem ők járnak rosszul, hanem mindenki, "az Orlain, az Átriumon, a Jurányin, a függetleneken és a többieken". A kormány terveiről pedig szerinte "jól látszik, hogy olyan helyzetet teremtenek majd az átalakítással, ami arról szól, hogy ha úgy működsz, akkor kapsz támogatást, ha meg nem, akkor nem".
"Ez totális lerohanása a szakmának"
- mondta a rendező, aki szerint összemosni az összes, tao-t használó színházat az üzleti színházzal - amit kommunikációjában a kormány csinál - egyszerű pofátlanság. A tao-rendszer Alföldi szerint egy olyan szabad rendszer volt, ami a társadalmi szerepvállalást is erősítette. Alföldi azt hangsúlyozta, ezt csak a szakma összezárása védhette volna meg.
"Ebben még van húsz év, az tuti"
- jósolt a rendező az Orbán-rendszernek. Szerinte a világ is úgy változik, hogy abba kényelmesen belesimuljon a magyar helyzet. "Mániám, hogy csomó minden nincs kihányva, kipucolva, feloldva, kibeszélve" - fogalmazott Alföldi. Szerinte amíg a magyar társadalom nem dolgozta fel az elmúlt száz évét, "addig ezek a manipulációk, hergelések mindig tudnak működni". A hatalom a feloldatlan sérelmeiknél fogva játssza ki egymás ellen az embereket.
"Keserű vagyok és szomorú. És gyűlölöm, hogy negatív vagyok, gyűlölöm, hogy nem tudok megoldást."
- fogalmazott az interjú végén Alföldi. Egy kezdő színészt azért mégiscsak bátorítana. "Színházat bárhol lehet csinálni", mondta. Ezért nehéz kinyírni a színházat szerinte: "ha lemegyek egy pincébe, ott akkor is lesz néző."
2018.12.19 12:01
Frissítve: 2018.12.19 12:07

Csigaházba kényszerített világ

Publikálás dátuma
2018.12.19 12:00

Fotó: / Krulik Marcell
Krulik Zoltán és zenekara, a Makám hagyományos adventi koncertjén premierként hangzanak el a jeles piarista papköltő, Sík Sándor (1889–1963) megzenésített versei, amelyek hamarosan lemezen is megjelennek.
A Makám Sík Sándor-dalainak elsőként megismert darabjáról, az Encián című versről Miklós Péter történész egy tanulmányban úgy vélte, „Sík szövegében az Isten alkotta természet idilli élménye áll szemben az ember által létrehozott, megnyomorított, csigaházba kényszerített világgal.” Krulik Zoltán ezt azzal egészíti ki, hogy „a városi lét hajszoltsága, az egyre sürgetőbb tempók, az űzöttség, magány, az ebből való kiszakadni vágyás évszázadok óta foglalkoztatja az embert. Budapest szerelmese vagyok, de ha tehetem, hétvégén elmenekülök a hegyekbe, a Duna-kanyarba a termékeny semmittevést gyakorolni. Alkotó periódusokban messzebb is futok. Bakonybél az egyik menekülő és alkotóhelyem, a bencés monostor és a környező erdő csendje. Ezt a létállapotot vélem kihallani a versből.” Sík Sándor életművéből a középkori himnusz-fordításokat szereti leginkább, de maga a rendhagyó életút is foglalkoztatja. Sík mindkét ágon zsidó származású volt; a vészkorszakot csak „mentesítettként” élte túl, mint piarista szerzetes, tartományfőnök, szegedi egyetemi tanár. Naplójában többször is elmarasztalta a katolikus egyházvezetést, amiért nem emelte fel szavát a zsidótörvények ellen. „Radnóti Miklóssal való barátsága közismert, de azt talán kevesen tudják, hogy ő keresztelte meg. A fiatal korában színészi ambíciókat dédelgető Appel Henriknek, a későbbi Aczél Györgynek pedig Radnóti volt a keresztapja, és őt is Sík Sándor keresztelte meg.” Krulik Zoltán zeneszerzői pályáján régóta meghatározóak a vers-megzenésítések. A hetvenes években Petri- és Pilinszky-versekkel kezdte ezt a műfajt; néhány éve Weöres Sándor Rongyszőnyeg-ciklusából bontakozott ki a Holdfényt vetettem című Makám-lemez. „A Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat felkérésére a közelmúltban – Lantos Iván társaságában – kezdtem el foglalkozni a Kőbányai János által újra felfedezett Pásztor Béla, illetve Somlyó Zoltán verseivel, s egy kisebb csokrot belőlük már be is mutattunk az ősz folyamán a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ady-dalaimhoz, ami szintén régóta érett bennem, a nyáron fogtam hozzá, tíz készült el belőle. A föl-földobott kő címmel készülünk a Makámmal halálának januári centenáriumára” – jelzi újabb érdeklődési területeit. A Makám három és fél évtizedes történetében voltak tisztán hangszeres korszakok is. „1999-ig instrumentális darabokat írtam. A Közelítések című LP a Hungaroton gondozásában jelent meg 1988-ban, s ezt követte a Divertimento, a Part és a Café Bábel című CD a kilencvenes években, a Fonó Records révén. Steve Reich művei, az Amadinda és a 180-as Csoport által játszott repetitív stílus engem is megihletett, s több lemezen dokumentálódtak ezen zenei világ ihlette darabjaim. A repertoár másik felét kitevő improvizatív zenéimnek is voltak kötött részei. A Kelet erős inspirációs forrás volt. Elsősorban az észak-indiai klasszikus zene tanulmányozása során szerzett kompozíciós tapasztalatokat és a balkáni ritmikát építettem be és kombináltam szerzeményeimben. Kurtág György tanácsára a Szaharán-túli afrikai törzsi zenét is górcső alá vettem. Ezek az inspirációk a későbbi dalaimba is beépültek, csupán a zenei formák változtak, rövidültek a dalforma kívánalmai szerint. A dal előtérbe kerülését egyébként a Fonó felkérése motiválta. Majd’ tíz évig ott adtam ki az újabb és újabb lemezeinket, melyeken Bognár Szilvia, Lovász Irén, Szalóki Ági és Palya Bea is énekelt” – idézi fel a Makám fordulatos, műfajilag is változatos történetének epizódjait Krulik Zoltán.

Duduk és didgeridoo

„A Makám folyton változik, de mégis van benne állandóság. Azt hiszem, a Makám-dalok felismerhetők, bármely korszak szülöttei is legyenek. Jelentősebb bemutatókra mindig hívok vendégeket” – mondja Krulik Zoltán. A csapat új összeállításában a gitáros-énekes-zenekarvezető mellett Bede Sári énekel, Boros Attila basszusgitározik, Szabó Árpád hegedül és Gyulai Csaba ütőhangszereken játszik. Az adventi koncerten vendégük lesz Magyar Bori énekes, Varga Bori szaxofonos, valamint az ausztrál őslakosok hagyományos kürtjét, a didgeridoo-t megszólaltató Bálint Péter és az örmény hagyományos fafúvós hangszeren, dudukon játszó Juhász Endre. 

Témák
Makám
2018.12.19 12:00
Frissítve: 2018.12.19 12:00