Leszállás nélkül repült Ukrajnából Amerikába egy repülőgép

Publikálás dátuma
2018.09.14 10:10
Illusztráció: AFP
AFP
13 óra alatt 9800 kilométert tett meg leszállás nélkül egy szállító repülőgép.
A szállító repülőgép a Kijev melletti Hosztomelből szállt fel és az oaklandi nemzetközi repülőtéren landolt. A 9800 kilométeres utat 13 óra alatt tette meg leszállás nélkül – adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség a pilóta Facebookon közzétett beszámolója alapján. 
Július végén az Antonov vállalat egy másik rekordról számolt be, amit a szállítógéppel állítottak fel - írta az Érdekes Világ. Akkor az egymást követő járatszámok rekordját döntötték meg az AN-225-ös üzemeltetésének történelmében: egymás után 12 fordulattal, 12 darab 160 tonnás hőerőmű-generátort szállított le a gép Chiléből Bolíviába a Hansa Meyer Global Transport GmbH and Co vállalt megbízásából.
Az An-225 “Mrija” szállító repülőgépet az 1980-as évek második felében fejlesztették ki a kijevi Antonov tervezőirodában. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 tonna hasznos teher szállítására képes. Fizikai méreteit tekintve is a világ legnagyobbja. Jelenleg egyetlen üzemelő példánya van.
Témák
repülő
Frissítve: 2018.09.14 10:10

Megvan, hogy mikor és honnan vonszolták helyükre a Stonehenge köveit

Publikálás dátuma
2019.02.20 13:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
A friss eredmények alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra.
A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget.
"Felfedezésünk azért izgalmas, mert egy lépéssel közelebb visz annak a nagy rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei. Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, amelyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda. Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei, építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez" - idézte a UCL honlapja Mike Parker Pearsont, az egyetem régészeti tanszékének professzorát, a kutatócsoport vezetőjét.
A legnagyobb kőbányát mintegy 270 kilométerre találták Stonehenge-től a Preseli-hegység észak lejtőin Carn Geodognál. "Ez Stonehenge köveinek, a foltos biabáznak az elsődleges forrása, amelyet azért neveznek így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik" - magyarázta Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa. A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél, amely a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása.
A szakemberek szerint az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően a walesi kőbányákat könnyebb volt kiaknázni, mivel a kék kő külszíni bányái természetes, függőleges oszlopokból álltak, és az akkori bányászoknak, csak éket kellett verni két oszlop közé, hogy kinyerjék a köveket. A mindkét kőbányánál folyó régészeti feltárásokban emberek készítette kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is találtak. A kőbányák korát a helyszínen talált faszénmaradványok kora alapján ötezer évben határozták meg a szakemberek.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt és homokkőtömbjeit mintegy 500 évvel később kapta.
A szakemberek eredményei alapján megkérdőjeleződik az a népszerű korábbi feltevés, hogy a kövek a tengeren keresztül hajón érkeztek a mai Anglia területére. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kék köveket délre a mai Milford Haven-i kikötő felé vitték, tutajokra erősítették és a Bristoli-csatornán vitték végig a Salisbury síkság irányába. Ám ezek a bányák a Preseli-hegység északi részén vannak, ezért a megalitokat egyszerűbb volt végig szárazföldön szállítani - mondta Kate Welham, a Bournemouthi Egyetem professzora.

Génterápiával kezeltek időskori szembetegséget

Publikálás dátuma
2019.02.20 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP/ Andrew Brookes / Cultura Creative
Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt - számolt be róla a BBC News.
Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Ez a betegség nagyjából 600 ezer embert sújt az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján.
"Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk azoknak a látását, akik másképp megvakulhatnának"
- mondta MacLaren.
 Janet Osbourne az első a 10 AMD-s páciens közül, aki részt vesz a génterápiás klinikai tesztben vesz. A makula vagy sárgafolt a retina éleslátásért felelős része, időskori sorvadása a retinasejtek elhalását jelenti. Az öregedéssel növekszik az AMD kialakulásának kockázata. A legtöbb betegnek - a klinikai tesztben részt vevő 10 páciensnek is - úgynevezett száraz AMD-je van, ilyenkor fokozatos a látásromlás, évekig is eltarthat. A "nedves" AMD gyorsan alakul ki, de ha időben észlelik, meg lehet gyógyítani. Egyes emberek öregedésekor a gének számlájára írható, hogy a szem természetes védekező mechanizmusai tévedésből elkezdik elpusztítani a retina sejtjeit, ez vezet a látásromláshoz.
 A terápia során a szintetikus gént tartalmazó ártalmatlan vírust fecskendeztek a szemfenékbe. A vírus "megfertőzte" a retinasejteket és bejuttatta a jó gént. Ez lehetővé tette a sejtpusztulást megállító fehérje termelését, a makula nem sorvadt tovább. Az oxfordi klinikai tesztek során először az eljárás biztonságáról bizonyosodnak meg olyan résztvevőkkel, akiknek már romlott valamennyit a látása.
Ha a tesztek sikerrel járnak, olyan betegeket is kezelnek, akiknek még jó a látása, de már diagnosztizálták az AMD-t. Tavaly a londoni Moorfields Szemkórház orvosai két AMD-s beteg látását állították helyre úgy, hogy a szemfenék károsodott területére őssejteket ültettek be. Azt remélik, az őssejt-terápia sok embernek visszaadhatja a látását. Az oxfordi kutatók más megközelítést használnak, az ő terápiájuk az AMD-t okozó génműködést állítja helyre.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20 12:12