Leszállás nélkül repült Ukrajnából Amerikába egy repülőgép

Publikálás dátuma
2018.09.14 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
13 óra alatt 9800 kilométert tett meg leszállás nélkül egy szállító repülőgép.
A szállító repülőgép a Kijev melletti Hosztomelből szállt fel és az oaklandi nemzetközi repülőtéren landolt. A 9800 kilométeres utat 13 óra alatt tette meg leszállás nélkül – adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség a pilóta Facebookon közzétett beszámolója alapján. 
Július végén az Antonov vállalat egy másik rekordról számolt be, amit a szállítógéppel állítottak fel - írta az Érdekes Világ. Akkor az egymást követő járatszámok rekordját döntötték meg az AN-225-ös üzemeltetésének történelmében: egymás után 12 fordulattal, 12 darab 160 tonnás hőerőmű-generátort szállított le a gép Chiléből Bolíviába a Hansa Meyer Global Transport GmbH and Co vállalt megbízásából.
Az An-225 “Mrija” szállító repülőgépet az 1980-as évek második felében fejlesztették ki a kijevi Antonov tervezőirodában. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 tonna hasznos teher szállítására képes. Fizikai méreteit tekintve is a világ legnagyobbja. Jelenleg egyetlen üzemelő példánya van.
Témák
repülő
2018.09.14 10:10
Frissítve: 2018.09.14 10:10

Sikeresen landoltak a japán szonda kutatóroverei az aszteroidán

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:26
A Rjugu aszteroida felszíne, ahogy a rover kamerája látta a leválás után
Fotó: JAXA/
Már adatokat és képeket is küldtek a Földre.
Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre – számolt be róla a BBC News cikke alaptán az MTI. A két apró rover, amely a Hajabusza-2 szondáról vált le pénteken, az egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroidát vizsgálja.
„Mindkét rover jó állapotban van”
– erősítette meg szombaton Twitter-üzenetben a japán űrhivatal (JAXA).
Hozzátették, hogy a kutatóroverek már adatokat és képeket is küldtek.
A két, „sütisdoboz-méretű”, egykilós műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére. A Hajabusza-2 júniusban érkezett meg a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu közelébe három és féléves utazás után.
A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával – a szó jelentése sólyom –, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából. A Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokava nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva – 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral. A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokava, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.
2018.09.23 20:26
Frissítve: 2018.09.23 20:28

Küszöbön áll a nagy genom rejtvény megoldása

Publikálás dátuma
2018.09.22 16:30

Fotó: / Dmitry Kalinovsky
A molekuláris biológia fejlődésével a nagyon ritka betegségek is diagnosztizálhatóvá válnak. A személyre szóló gyógyászat kapujához érkeztünk.
Az elmúlt években sikerült felgyorsítani, és ezzel olcsóbbá is tenni a génfeltérképezési technológia – az úgynevezett génszekvenálás – folyamatát. Az első emberi géntérkép elkészítése még 13 évig tartott, és több mint kétmilliárd fontba került. Az új módszerrel a DNS-t több százezer, több millió, vagy akár több milliárd darabra szabdalják, és ezeknek az olvasását egyszerre végzik el, majd egymáshoz "ragasztják" őket, és összehasonlítják a referencia sorrenddel. Mindezzel akár néhány napra lerövidíthető a szekvenálás folyamata. Így vált lehetővé, hogy Nagy-Britanniában ez év októberében megkezdje működést 13 orvosi genomközpont – adja hírül a The Guardian.

Ezekben a központokban nem diagnosztizált, ritka kórokban szenvedő emberek, valamint rákos betegek DNS-térképét is elkészítik. A daganatok növekedését okozó genetikai elváltozások pontos megismerésével például az orvosok sokkal hatásosabb kezeléseket alkalmazhatnak. Az EU meghatározása szerint ritka betegségnek az számít, amely 10 000 ember közül maximum 5-öt érint. 6-8 ezer ilyen létezik, az orvosi irodalom hetente ad hírt egy-egy újról. Vannak köztük jól ismert, öröklődő betegségek, mint a cisztás fibrózis, a Huntington-kór, vagy a gyermekkori rák, de olyan kevéssé ismert fejlődési rendellenességek is, mint a PURA-szindróma, amely teljes fejlődési visszamaradásban jelentkezik, és négy évvel ezelőtt hivatalosan még nem is létezett.

A ritka betegségek háromnegyede gyerekeknél jelentkezik, az ezekben szenvedők egyharmada nem éri meg 5. életévét. A beteg gyerekek szenvedése mellett a szülők is kálváriát járnak: diagnosztizálások sorozatára kénytelenek hordani gyermekeiket, míg kiderül, mi a baj, ha egyáltalán kiderül. Úgy becsülik, a ritka betegségek 80 százalékát genetikai rendellenességek okozzák, ám a gének megismerésében bekövetkezett hatalmas fejlődés ellenére az egyes betegekben történt mutációk feltárása nem egyszerű folyamat. "Ha egyszer megvan a pontos diagnózis, a hasonló betegségben szenvedőktől szerzett ismeretek alapján tudhatjuk, mi várható a jövőben, és így pontos ismereteket adhatunk a családoknak az esélyekről" – mondja Helen Firth, a Cambridge-i Egyetemi Kórházak klinikai genetikusa.

Az új technológiák lehetővé tették, hogy 12 ezer ritka fejlődési rendellenességben szenvedő brit gyermek és felnőtt, valamint szüleik DNS-ét szekvenálják, és ezeket összehasonlítva meghatározzák azokat a mutációkat, amelyek még az ivarsejtekben, vagy embriófázisban alakultak ki. Noha a betegségek így könnyebben meghatározhatóak, hatásos kezelések nem feltétlenül léteznek: a szülők azonban ismerve a pontos diagnózist, alapítványokat, társaságokat hozhatnak létre sorstársaikkal, megkönnyítve a gyógymódok kifejlesztését és saját helyzetük elviselését. A gének feltérképezése azonban még nem tökéletes, akár azért, mert a DNS-nek csak egy meghatározott szakaszát vizsgálják, vagy azért, mert bizonyos szakaszokat még nem tudnak elolvasni. Az eredményesség ma 97, 3 százalékos.

Jövőbeli kórokat is előre jeleznek

A szekvenálások során nem csak már megjelent betegségek genetikai háttere tárható fel, a jövőben várható kórokra utaló elváltozások is észrevehetők. Az egyik brit génszekvenáló projekt, a DDD úgy döntött, ezeket a másodlagos találatokat nem közlik a páciensekkel. Egy másik, a 100 000 Genom projekt felkínálja a lehetőséget: a résztvevők, ha akarják, megtudhatják hordoznak-e olyan genetikai elváltozást, amelyek például magas koleszterinszintre vagy bizonyos rákfajtákra hajlamossá teszik őket, de különbséget tesznek azok között a betegségek között, amelyek ellen lehet valamit tenni, például megelőző műtéttel, és amelyek ellen egyelőre nem. Az Egyesült Államikban minimum-listát tettek közzé azokról a génekről, amelyeket ha a szekvenálás során másodlagosan megtaláltak, ajánlott, hogy közöljék a beteggel. Jelenleg 59 ilyen gén van.

2018.09.22 16:30
Frissítve: 2018.09.22 16:30