Nem adja kutatóintézeteit az MTA

Publikálás dátuma
2018.09.13 10:00

Fotó: Népszava/
Elfogadhatatlannak tartják a tudósok, hogy a kormány decemberig szétszedné az Akadémia kutatóintézet-hálózatát.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) célja, hogy még idén szeptemberben megindulhasson a megszokott egyeztetés a kutatóhálózat intézményeivel, és garantált legyen a szerződéses kötelezettségvállalással terhelt MTA pályázati források fedezete is – közölte megkeresésünkre az Akadémia nem sokkal azután, hogy bejelentették: elakadtnak tekintik a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) való tárgyalásokat. Erre azért került sor, mert Palkovics és az MTA elnöke, Lovász László közötti hétfői egyeztetésen kiderült: az ITM tervei szerint teljesen szétszednék az Akadémia kutatóintézet-hálózatát.

Egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének, más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA-nál maradó intézetek pedig „konszolidáción és profiltisztításon” mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics elképzelései szerint. Az Akadémia elnöksége a kutatóhálózat ilyetén szétbontását elfogadhatatlannak találta. Az ITM szerdán egy olyan közleményt adott ki, amelyben úgy tettek, mintha nem értenék, miért akadékoskodnak az akadémikusok. Sőt azt állították, az MTA valótlanságokat állít a tárgyalások elakadásáról, mert már szerdán újabb egyeztetés kezdődött. Mint kiderült, a minisztérium állított valótlant: a szerdai egyeztetésen nem az elnök vagy az elnökség, hanem az MTA egy korábban kijelölt, köztisztviselőkből álló szakértői munkacsoportja egy korábban (a keddi elnökségi ülést megelőzően) megbeszélt időpontban találkozott az ITM képviselőivel. „Az MTA szakértői munkacsoportjának nincs felhatalmazása arra, hogy stratégiai szintű kérdésekben tárgyalást kezdeményezzen, folytasson le vagy döntést hozzon. A szakértői munkacsoport olyan operatív feladatok megoldásában kíván tárgyalni az ITM képviselőivel, amelyek a kutatóhálózat 2019. évi működését, és a pályázati keretösszegeknek a megkötött szerződések szerinti folyósítását teszik lehetővé” – írták. Merthogy – mint arról lapunk is beszámolt – a kutatóintézetek finanszírozását is bizonytalanná tette a kormány, amikor nyár elején bejelentették: az intézetekre szánt pénz nagy része – mintegy 20 milliárd forint – az ITM-hez kerül. Vagyis a szerdai egyeztetés fő témáját nem az e heti események szolgáltatták. De várható, hogy azokkal kapcsolatban is újabb találkozóra kerül sor, az Akadémia ugyanis közölte: az ITM-mel való tárgyalásokat ugyan elakadtnak tekintik, de folytatni kívánják azokat a kormánnyal. A kutatóhálózat szétdarabolásával kapcsolatban már előre jelezték: ha megalapozott átalakítási igény merül fel, az intézetek alapfeladatában és finanszírozásában bekövetkező lényeges változásokat csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartják elfogadhatónak.

Amerikai nagykövet: hosszú évekig megmarad a CEU

A Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU még hosszú évekig meg fog maradni – így érzi David Cornstein amerikai nagykövet azután, hogy hétfőn két órán át beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Az ATV beszámolója szerint a nagykövet azt mondta, „nagyszerűen sikerült” a találkozó. "A CEU jelenleg nyitva van, holnap is nyitva lesz, és azt remélem és szeretném, hogy ez így maradjon hosszú évekig. És úgy érzem, hogy ez így is lesz” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a CEU-hoz továbbra sem érkezett megkeresés a magyar kormány felől, az egyetem továbbra is várakozó pozícióban van, miután a kabinet hónapok óta halogatja a CEU magyarországi működését garantáló államközi megállapodás aláírását.

2018.09.13 10:00
Frissítve: 2018.09.13 10:00

Orbán kampánytanácsot ajándékozott az ő Tarlósának

Publikálás dátuma
2018.11.20 07:00

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A főpolgármester már javában édesgeti magához a szavazókat, míg az ellenzéki oldalon Márki-Zay Péterék mozgalma nélkül is alakul az összefogás.
Meg is tartott első ülését tegnap a hétvégén létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – jelentette be Tarlós István főpolgármester. Az első ülésről azonban kevés konkrétum derült ki – a hírek szerint elsősorban a hármas metró és a HÉV-vonalak felújítása került szóba –, de ez cseppet sem lepte meg Reiner Rolandot, az Integrity Lab elemzőjét, szerinte ugyanis a tanács főképp Tarlós kampányában játszhat szerepet. – Egyrészt konkrét fejlesztési terveket lehet bejelenteni, másrészt azt tudja mutatni, hogy egyenrangú partnerként tud tárgyalni a miniszterelnökkel, erre pedig más ellenzéki politikus nem képes – fogalmazott lapunknak Reiner. A szakértő szavait alátámasztja, hogy Tarlós – részletek ismertetése nélkül – tegnap már arról beszélt, hogy napok alatt mintegy 110 milliárd forintot sikerült szerezni a fővárosnak. – Nem is létezne a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ellenzéki városvezetés esetében – így reagált lapunknak Király Dávid, A Republikon Intézet szakértője emlékeztetett, hogy a főpolgármester értelmezése szerint azért jött létre a tanács, hogy a főváros jobban belelásson azokba a beruházásokba, amelyeket a kormány bonyolít Budapesten. Az elmúlt években ugyanis – folytatta a szakértő –, a stadionépítésektől kezdve a Várkert Bazár felújításán át a Liget projektig sok olyan fejlesztés történt, amelyekhez a Fővárosi Önkormányzatnak nem volt köze. Így pedig – legalábbis Király Dávid szerint – Budapest nyerhet a tanáccsal. Igaz, a főpolgármester utalt arra is, hogy a tanács csak akkor működik tovább, ha ha jövőre újra őt választják meg Budapest élére.
Miközben a kormánypárti jelölt a fővárosban elkezdte felpörgetni a kampányt, az ellenzéki oldalon Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester új mozgalma hozott némi pezsgést. – Már az áprilisi választást követő Mi vagyunk a többség!-tüntetésen elmondtam, csak összefogással lehet legyőzni a hatalmat: a választási rendszer is csak erre ad lehetőséget, és a választók is ezt akarják – mondta megkeresésünkre Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnöke. – A teljes összefogással tehát egyetértünk. De pártok nélkül? Az infrastruktúrájuk nélkül? Persze ki kell találni, jogilag milyen formája legyen helyben az együttműködésnek. Az viszont egyértelmű, hogy csak az egy körzet, egy ellenzéki jelölt gondolkodásnak van esélye. Nemény András, a szocialisták szombathelyi elnöke szerint a vasi megyeszékhelyen az októberi időközi önkormányzati választás bebizonyította, hogy összefogással valóban célt lehet érni. – Nálunk a gyakorlatban működik, amit Márki-Zay Péterék most elméletben hirdetnek – mondta Nemény, hozzátéve: az önkormányzati választásokon is ezen elvek szerint indulunk majd, a tárgyalások folynak, s egy hónapon belül megállapodás születhet a Mindenki Magyarországa Mozgalom nélkül is.  – Minden olyan kezdeményezést támogatunk, mely elősegíti a Fidesz leváltását, így az új mozgalmat is – jegyezte meg Pintér Attila, az MSZP kaposvári elnöke. – Ha tudják majd segíteni a demokratikus erőket, nem kizárt az együttműködés velük, de ehhez ismerni kell a részleteket.

"Nincs más módszer"

Nem hinném, hogy a pártok, különösen az április 8-i kudarcot követően, látványosan szembe mennének a választóikkal – állítja Ábrahám Júlia, egykori LMP-s elnökségi tag, aki szerepet vállalt Márki-Zay Péter új mozgalmában. Mint mondta, mozgalmuk tagjai tisztességes és elszánt emberek, és céljaik azonosak. Ha pedig ezek a célok találkoznak a domináns választói akarattal, akkor ez egy elég nagy nyomásgyakorlási eszköz lesz ahhoz, hogy a pártok kimozduljanak a saját érdekkörükből. – Jelenleg nincs más módszer, együttműködésre vagyunk ítélve. Azok a pártok, amelyek széleskörű egyeztetés nélkül saját jelölteket indítanak, maguk is hozzájárulnak a korrupció és a megfélemlítés rendszerének fennmaradásához. Ezzel ma már az ellenzéki  szavazók nagy része tisztában van – fogalmazott.

2018.11.20 07:00
Frissítve: 2018.11.20 07:00

Ha áttételesen, is de bevallotta a kormány, hogy elbukott a bölcsődeprogramja

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:45

Fotó: Shutterstock/
Újabb két évig nem lesz kötelező bölcsődét nyitni a tízezer főnél kisebb településeken. A népjóléti bizottság ma tárgyalja a kormány javaslatát, ami annak beismerése, hogy rossz volt a koncepció.
Nem tolonganak a települések, hogy a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását, és így az anyák munkába állását bölcsődék indításával támogassák. A 2017 januárjában hatályba lépett rendelkezés szerint minden magyar településnek bölcsődei ellátást kell nyújtani, ha legalább öt kisgyermek szülei ezt igénylik, vagy ha több mint negyven ilyen korú gyerek él a faluban, kisvárosban. A hatályban lévő gyermekvédelmi törvény szerint idén év végéig minden érintett önkormányzatnak lépnie kellett volna, de látva, hogy a települések töredéke indított eddig ilyen fejlesztést, a kormány egy szociális tartalmú salátatörvénybe bújtatva 2020. december 31-re akarja módosítani a határidőt. A népjóléti bizottság szocialista elnöke úgy látja, azért nem képes tartani az Orbán-kormány a saját polgármestereinek kitűzött határidőt, mert a fideszes településvezetők is a csendes ellenállás módszerét választották a bölcsődealapítás helyett. Korózs Lajos arra emlékeztetett, az önkormányzati vezetők azért halogatják a lépést, mert úgy látják, nehéz lesz finanszírozni az intézmények folyamatos működtetését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke ennél csak valamivel optimistább, szerinte a plusz két év elég lesz az igények pontos felmérésére és a lehetőségek mérlegelésére. Schmidt Jenő úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy nagyjából két évet lehet előre látni mindenhol: az elmúlt hónapokban született gyerekeket és a kismamákat. Így meghozható a döntés, hogy indítani kell-e bölcsődét vagy sem, az azonban már bizonytalan, hogy a két év után mi lesz a folytatás. Szerinte a harmadik évet akkor is be fogják vállalni a települések, ha a kötelező létszám alá kerül a három év alatti kicsik száma, de utána el kell gondolkodniuk, hogy meddig nyelik le a veszteséget. Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár néhány hete úgy nyilatkozott, hogy az idén bevezetett feladatalapú finanszírozásnak köszönhetően az önkormányzatoknak már nem ráfizetéses bölcsődét működtetni. A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség vezetője lapunknak úgy pontosított, hogy az új normatíva a fenntartási költségek 80 százalékát fedezi, a korábbi 50 százalékkal szemben. Bölcsőde ügyben az sem mellékes, hogy lesz-e elegendő szakképzett munkaerő az intézményekben. Novák Katalin sokszor hangoztatja, hogy a kisgyermeknevelők bérét az elmúlt években jelentősen megemelte a kormány. A sikerbeszámolóhoz nem csatlakozik a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). Szűcs Viktória elnök arról számolt be, hogy egyre több kisgyermeknevelő szakembert képeznek az országban, de sokan épp az alacsony fizetések miatt gyorsan távoznak a területről, sőt, a nappali tagozatos főiskolások ötöde már el sem kezdi a pályát. Nem ritka, hogy diákmunkásként még nettó kétszázezret tudott összeszedni valaki, de ha munkába áll, az induló bére bruttó 187 ezer lesz. Nem csoda, ha változatlanul nagy az elvándorlás az ágazatból. Szűcs Viktória szerint az sem pontos, amikor a kormány 16 ezer új bölcsődei létszámról beszél a fejlesztési program elindítása óta, mert szerinte ezek fele a korábbi ellátási formák férőhelyeinek átnevezését jelenti.

Nincs tömeges építkezés

A nagyjából 3500 magyar település közül most 2500-ban nincs bölcsőde. A 2015-ben elfogadott fejlesztési csomag keretében eddig mindössze 70 településen indultak építések.

2018.11.20 06:45
Frissítve: 2018.11.20 06:45