Florence lassul, de még mindig életveszélyes

Publikálás dátuma
2018.09.14 08:02
A Florence hurrikán által felkorbácsolt hullámok ostromolják a dél-karolinai Myrtle Beach partját
Fotó: AFP/ Alex Edelman
A hurrikán az Egyesült Államok keleti partjait ostromolja, a 150 kilométer/ órás széllökések pedig újabb áradásokat hozhatnak.
A kezdeti négyes fokozatúról egyesre csökkent a Florence hurrikán ereje, de még mindig iszonyatos pusztításra képes,figyelmeztetnek az amerikai katasztrófavédelmi hatóságok: a hurrikán 150 kilométer/ órás sebességgel, csapadékot és tengervizet árasztva söpör végig Észak- és Dél-Karolina partjain, ahol már több mint 100 ezer háztartás maradt áram nélkül. 
Egyes területeken egy lábnyi, vagyis több mint 31 centi csapadék hullott néhány óra leforgása alatt; a Florence fő veszélyforrása most pont ebben rejlik, hiszen áradásokat és hatalmas felhőszakadásokat okozhat: a FEMA, vagyis a Szövetségi Szükségállapot Kezelő Ügynökség jelentése szerint a tengerszint alatti területeken és a folyópartok közelében élő lakosság a leginkább veszélyeztetett – írja a BBC.
Roy Cooper, észak-karolinai kormányzó már csütörtökön arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a hurrikán gyengülése ellenére is halálos veszélyt jelent.    A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy aki a kötelező evakuálás ellenére sem távozott otthonából, annak pár órán belül "nem lesz kinek telefonálnia", vagyis nem számíthat segítségre, épp ezért minden érintettnek az állam belső területei felé kellene indulnia– idézi szavait az MTI. A vihar - mondta - nyolc-tíz méteres hullámokat korbácsolhat a tengerparton, az ottani házakat egészen a tetőig elöntheti az áradat. Az özönvízszerű esőzés szombatig folyamatos lehet.
Csütörtökön közben vita kerekedett arról is, hogy a Puerto Ricóban tavaly pusztított két hurrikánnak hány áldozata volt. Donald Trump elnök ugyanis csütörtökön Twitter-bejegyzésben vonta kétségbe a George Washington egyetem múlt hónapban közzétett tanulmányát, amely - módosítva a korábbi adatokat - azt állította, hogy a Maria és az Irma hurrikánoknak 2975 halálos áldozatuk volt. Az elemzés a hurrikánok áldozatai közé sorolta azokat is, akik a vihar utáni hat hónapban az áramhiány okozta viszontagságok, mindenekelőtta megfelelő orvosi ellátás miatt hunytak el.      Trump szerint az adat nem pontos: "nem 3000 ember halt meg a két hurrikán következtében Puerto Ricóban... .amikor a vihar után én elhagytam a szigetet, 6-18 volt a halálos áldozatok száma" - írta a mikroblogban. Egy másik bejegyzésben úgy vélekedett, hogy "a demokraták a lehető legrosszabbnak akarnak beállítani engem", és sikeresnek mondta a Puerto Rico helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseket.
2018.09.14 08:02
Frissítve: 2018.09.14 12:52

Rakétakilövési gyakorlat miatt már harmadik hete ég a német lápvidék

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:37

Fotó: AFP / Mohssen Assanimoghaddam / DPA/
A füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Péntek óta katasztrófahelyzet van érvényben.
Harmadik hete pusztít tűz Németországban egy lápvidéken, amelyet gyakorlótérnek használ a hadsereg (Bundeswehr), a rakétakilövési gyakorlat miatt keletkezett tűz elfojtásán vasárnap már több mint 1200 tűzoltó, katasztrófavédelmi szakember és katona dolgozott – írja az MTI. Az Alsó-Szászország tartományi Meppen közelében fekvő gyakorlótéren „a helyzet stabil, a tűz ellenőrzés alatt van” – áll a Bundeswehr közleményében, amely szerint 1252 ember küzd a felszín alatt terjedő láptűzzel. Sajtójelentések szerint 1200 hektáron ég a nyári aszályban kiszáradt láp, a füstfelhő műholdak felvételein is kivehető, a füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Nyílt lánggal egyelőre nem kell küzdeni, és a terület mentén fekvő községek lakosságát nem kell kitelepíteni, de továbbra is érvényben van a pénteken kihirdetett katasztrófahelyzet.
A felszín alatt keletkezett tűzfészkek feltárására Tornado harci felderítő repülőgépeket vetettek be, a hőkamerával készített felvételek elemzését vasárnap kezdték el. Az oltást nemcsak az nehezíti, hogy a tűzfészkek esetenként nyolc méter mélyen húzódnak, hanem az is, hogy a gyakorlótér talaja sok lőszert rejt. A tűz szeptember 3-án keletkezett, amikor egy Tiger típusú harci helikopterről rakétákat indítottak. Ursula von der Leyen védelmi miniszter szombaton a helyszínen tájékozódott a katasztrófa-elhárítási munkálatokról. A gyakorlótér szomszédságában fekvő Stavern községben tett látogatásán a Bundeswehr nevében bocsánatot kért az ügyben elkövetett hibákért. Mint megírtuk, pénteken a hatóságok azt közölték, hogy a környék két településének evakuálására is sor kerülhet. A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.23 17:37
Frissítve: 2018.09.23 17:39

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.

„A hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat”

Orbán Viktor migránsellenessége a magyar demokrácia leépítésének elfedésére szolgál, és az Európai Unió értékrendje alapján Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból – vélte a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Luuk van Middelaar holland politikafilozófus, aki korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnökének tanácsadójaként dolgozott. A politikafilozófus szerint az illiberális demokrácia nem elég pontos kifejezés a magyarországi rendszerre, miután a demokrácia és a liberalizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak, helyette a „választott autokráciát” javasolja, amelyben a „választók homlokzatként szolgálnak, de a hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat, a sajtó, az igazságszolgáltatás, az egyesületek és az egyetemek hallgatásra vannak ítélve”. A hetedik cikkely szerinti eljárás európai parlamenti megszavazására adott hivatalos magyar reakció szándékosan keltett zavart a gondolkodó szerint az európai rendszerek játékszabályait jelentő alkotmányos alapértékek és a migráció vitatott politikai témája között, és ez utóbbit Orbán Viktor a magyar demokrácia leépítésének elfedésére használja fel. Luuk van Middelaar úgy látja, hogy míg a szociáldemokráciát a 2008-as pénzügyi válság rázta meg, addig a jobboldal számára a 2015-ben kezdődött migrációs válság okoz krízist, és a Sargentini-jelentés megszavazása „az Európai Néppárton (EPP) belül a jobboldal újrakonfigurálásának és tisztázásának a pillanata: a jobbközép keresi az elhatárolódást a nacionalista és antidemokratikus szélsőségektől”. A kereszténydemokrata pártcsaládon belül két összebékíthetetlen irányvonal különböztethető meg a politikafilozófus szerint: a bevándorlásra nyitott, új európai szolidaritást az Angela Merkel német kancellár által képviselő erővel áll szemben az Orbán Viktor által hirdetett migránsellenes és identitási irány. Ez utóbbi a jobboldal és a nyugat-európai közvélemény jelentős részét is sikeresen szólítja meg a gondolkodó szerint, aki Orbánt az EPP Achilles-sarkának tartja. Miután a jövő májusi európai parlamenti választások egyik fő témája a migráció lesz, az EPP-ben többen megértették, hogy lehetetlen lesz a jobboldalnak egyszerre Merkellel és Orbánnal is kampányolni – mondta a politikafilozófus. (MTI) 

2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 16:12