Tétova harmónia

Publikálás dátuma
2018.09.19 13:00

Fotó: Gordon Eszter
A Táncórák a Rózsavölgyiben leginkább az elfogadásról szól. Arról a sokszor gyötrelmes, máskor összenevetős lépéssorozatról, amely egymáshoz elvezet.
Mindannyian harmóniára, arra a bizonyos kényes egyensúlyra törekszünk. Csakhogy gyakran kibillenünk. Mint egy táncnál, hirtelen elveszítjük a magabiztosságunkat. Egyszerre, nem uraljuk többé a lépéseinket. Vissza lehet-e zökkenni? Mi, vagy ki kell hozzá? Elég önmagunkra számítani, vagy szükséges egy másik, aki adott esetben teljesen más. Képesek vagyunk-e rá kinyitódni? Elfogadni? Egészen. Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Rózsavölgyi Szalonban Mark St. Germain Táncórák című darabja. A szerzőnek nem ez az első színpadi műve a belvárosi intim játszóhelyen. Az utolsó óra Alföldi Róberttel és Jordán Tamással szeptember végére túljut a kétszázadik előadáson. A Táncórák egy autista fiú (Józan László) és egy balesetet szenvedett táncos lány (Ullmann Mónika) találkozása. A hírek szerint a sztori valós történeten alapul, valós személy ihlette. 
A Dicső Dániel rendezte produkció legfőbb érdeme, hogy próbál kilépni a sztereotípiákból. A pergő dialógusokból álló színpadi műnek ez nem mindig sikerül, bár többször, mint egy vad szenvedélyes tánc, felveszi a ritmust. Az előadás viszont végig jó formát mutat elsősorban a színészi játéknak köszönhetően. Nagy mélységeket a darab jellege miatt nem lehet elérni, fontos szembesülésekre, az érzékenységünk ébrentartására viszont nagyon is alkalmas a Táncórák. Józan László az autista, a munkájában sikeres egyetemi tanár szerepében kifejezetten kerüli a közhelyeket. Azonosul a figurával és azt rendkívüli figyelemmel és odaadással végig is viszi. Ullmann Mónika nem megfelelni akar, reagál a partnerre, az egész jelenlétét a reakcióból a mozgósított kíváncsiságból építi fel. Figyelnek és mernek is hagyatkozni egymásra, nem csak önmagukra. Az előadás csúcsa az utolsó jelenet. Amikor a többszöri küzdelmes „táncóra” után megtörténik az a bizonyos tánc. Amikor két ember ahelyett, hogy elmenne egymás mellett, elvégre az lenne az egyszerűbb, újabb tétova lépéseket követően egymás felé lép. Vállalva nem csak saját magát, hanem egymást is. A harmónia a megélt, megküzdött pillanatokból tevődik össze. Talán mégis érdemes érte harcolni.
Info: Mark St. Germain Táncórák Rózsavölgyi Szalon Rendezte: Dicső Dániel   
Frissítve: 2018.09.19 21:00

Kinek a tulajdona az Esterházy-kincs?

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:33
FŐÚRI RAGYOGÁS - Az iparművészet nagy Esterházy-tárlatára Fraknóból is érkeztek műkincsek
Fotó: Népszava
A Fővárosi Törvényszék pénteki, reggeltől estig tartó tárgyalásán még Werbőczy István 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került.
Továbbra is folyik a per Közép-Európa legjelentősebb, mintegy 100 millió euró értékű barokk főúri kincstáráért, az Esterházy-kincsekért, amelyet az osztrák Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont jogutódja, a Nistema Kft. ellen. A Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalásán még Werbőczy 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került – a periratok ismertetése és a perbeszédek reggeltől estig folytak.

Mint arról a Népszava is beszámolt: a Esterházy magánalapítvány magát tekinti a mintegy száz éve Budapestre szállított és az Iparművészetibe 1920-ban és 1923-ban is letétbe helyezett kincseknek. A magánalapítvány pert azután kezdeményezte, hogy 2016-ban döntés született arról, az Iparművészetiből Fertődre szállítanak 75 Esterházy-műtárgyat.

A felperes a keresetében azt szeretné elérni, hogy a kincseket szállítsák vissza az Iparművészetinek, de amennyiben a műtárgyak átvételét megtagadja az épp felújítás alatt álló budapesti múzeum, úgy a tárgyakat adják ki a részére. Az osztrák magánalapítvány ugyanis azzal érvel, az 1695-ben létrejött hercegi hitbizományként a magyarországi kincsek is a burgenlandi fraknói vár tartozékai, mint ahogy jogi képviselőjük fogalmazott: a vár kincstára egy megbonthatatlan műalkotás, amelynek alkotója Esterházy Pál herceg.
Az alperesek jogi képviselői szerint ugyanakkor 1920 után – miután az Esterházy birtokok egy része Ausztriához került − az újonnan létrejött osztrák Esterházy hitbizomány leltárai nem említtették a magyarországi hitbizomány műtárgyait , a hitbizomány várományosai sem emeltek kifogást az ellen, hogy a műtárgyakat V. Pál herceg letétbe adta Budapesten. A felperes vitatja, az alperesek viszont állítják: 1949-ben jogszerűen államosították az Esterházy-kincseket.

Kortársakkal ünnepel az Aba-Novák Galéria

Aba-Novák Vilmos festőművész születésének 125. évfordulójának alkalmából, március 15-én 25 kortárs művész alkotásából nyílik kiállítás a leányfalui Aba-Novák Galériában. A galériát a névadó unokája, Kováts Kristóf alapította 2010-ben és ez a kiállítás lesz a századik a nyitás óta. A jubileumi tárlaton nem lesz Aba-Novák-kép a falon, a koncepció szerint a galériában korábban már bemutatkozó művészek alkotásaival idézik fel Aba-Novák Vilmos szellemiségét. A kiválasztásnak egyetlen szempontja volt, a művészi színvonal – fogalmazott Kováts Kristóf a kiállítás beharangozóján. Kieselbach Tamás művészettörténész-galerista arról beszélt, hogy Aba-Novák életműve még mindig nincs a helyén, holott annak nagyon sok rétege rengeteg üzenetet hordoz a társadalom számára. Az 1945. utáni évtizedekben hamis értelmezés fedte el a művész valódi arcát. A galéria is sokat tett Aba-Novák életművének, iskola és közösségteremtő munkásságának bemutatásáért – tette hozzá Molnos Péter művészettörténész, az Aba-Novák Vilmos monográfia szerzője. 
Frissítve: 2019.02.22 13:22