Ahogyan azt a Népszava hírül adta, Randolph L. Braham professzor, a magyarországi holokauszt nemzetközi hírű kutatója a Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszútávú terv részének tartja a Sorsok Háza emlékközpontot.
A professzor Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének írt levelében megalapozottnak nevezte a Sorsok Háza megnyitásának ellenzését. A projektben közreműködő Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját – neve említése nélkül – úgy jellemzi, hogy az „egykori barát holokauszt-kutatóból harcosan nacionalista holokauszt-torzítóvá vált”.
A kormány lépéseiről Braham azt írta, hogy azokkal tisztára kívánják mosni a Horthy-korszakot.
Biztos benne, hogy Heisler András és a magyar zsidóság többi vezetője mindaddig ellenezni fogja a múzeum megnyitását, amíg annak anyaga nem tükrözi a történelmi valóságot. Még akkor is, ha akad rabbi, aki ráüti a tervre a „kóserség” pecsétjét – utalt a professzor arra, hogy a kormány a Köves Slomó rabbi vezetésével működő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába adta az évek óta üresen álló Sorsok Házát.
Köves Slomó kérdésünkre közölte: az EMIH számára elsődleges fontosságú szempont, hogy az előttünk álló egy évben egy olyan állandó kiállítási anyagot hozzunk létre, amely a magyar holokauszt történetét a teljes történelmi hűség jegyében, a tágabb kontextust – így a Horthy-rendszer és a korabeli többségi társadalom jelentős részének felelősségét – is megismerteti a Sorsok Háza jövőbeni látogatóival.
Fontos szempont az is – folytatta –, hogy mindeközben a látogatók ne csak egy személytelen történettudományi adathalmazból épülő tárlatot láthassanak, hanem az érzelmi bevonódás révén mindvégig ott legyen bennünk a legnehezebb emberi kérdés: Hogyan történhetett meg mindez? Hogyan süllyedhetett ide a felvilágosult ember?
„A jelen hisztériakeltés, amely egy – valójában keveseket érintő – hitközségi belharcot kíván össztársadalmi szintre emelni, méltatlan ehhez a – teljes társadalmat érintő – fontos ügyhöz” – jelentette ki a rabbi.
Köves Slomó sajnálatosnak tartja, hogy a holokauszt történetének elbeszéléséhez „privilégiumokat magának tulajdonító szervezet, nem kímél egy 96 éves nagy tekintélyű professzort sem belerángatni ebbe az öncélú hangulatkeltésbe, és egy általa töredékeiben ismert, félkésznek is alig nevezhető kiállítási anyagról mondatnak vele feltételes véleményt”.
Kerestük Schmidt Máriát is, ha választ kapunk, közöljük.
