Pénzügykutató Zrt.;konjunktúra;növekedés;

2018-09-26 17:52:15

Túlfűtött gazdaság, befagyott források

A gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a magyar kormány és a jegybank. Emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy – rosszabb esetben – válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikára - hangzott el a Pénzügykutató Zrt. sajtótájékoztatóján.

A bruttó hazai termék (GDP) 2018-ban 4,4, az infláció 3,1 százalék lehet, míg jövőre 3,2 százalékos GDP bővüléssel és az árindex 3,3 százalékos növekedésével számol a Pénzügykutató. Az infláció azonban 2019-ben meg is lódulhat, ha az idei 30-40 százalékos olajár emelkedés az Iránnal szembeni embargó miatt folytatódik. A költségvetési hiány idén 2,4 lehet, jövőre két százalékra, az államadósság az idei 72,5 százalék alá, 70 százalékra mérséklődhet. Idén már nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója, mivel az MNB szeptemberben meghirdetett normalizálása ellenére nem szigorít a nemzetközi összevetésben már extrém lazának számító monetáris politikáján. Sőt, az Növekedési Hitelprogram fix, negatív reálkamatú hiteleivel tovább élénkíti a költségvetési ösztökéléssel amúgy is túlfűtött magyar gazdaságot.

A jegybank üzeneteivel nem erősíti a hazai valutát, ezért év végére 324 forintos, éves átlagban pedig 320 forintos eurót prognosztizálnak. A nemzetközi trenddel szembemenő, továbbra is a gazdaság élénkítésére koncentráló hazai jegybanki politika mellett 2019-ben is laza monetáris kondíciók alakulnak ki. Az alacsony reálkamatok miatt a befektetők számára várhatóan kevéssé lesznek vonzóak a forintalapú befektetések, és ez sérülékennyé teszi a hazai devizát. Ezért jövőre az átlagos árfolyam már 325 forint körül alakulhat az euróval szemben. A külső finanszírozási többlet is egyre inkább az uniós források, illetve a külföldön dolgozók hazautalásai tartják fenn. A 0,9 százalékpontos alapkamat emelésétől továbbra is elzárkózik az MNB, de ettől függetlenül a kereskedelmi banki kamatok emelkedtek.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos munkatársa szerint a jegybank vezetőinek a politikája kiszámíthatatlan. Igaz, nyáron a jegybank egy 180 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagot tett közzé, amiben éppen az ellenkezőjét írják annak, mint ami az elmúlt nyolc évben történt a gazdaságpolitikában – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa. A kedvező belső és külső konjunktúra 2017-2018 eddigi időszakában erős volt, a versenyképességünk viszont nem javult. Ha ebben nem lesz fordulat, akkor a magyar gazdaság potenciális növekedése alig 1,4 százalékos lehet - tette hozzá.

Nem csökken viszont a munkaerőpiaci feszültség, mert a Központi Statisztikai Hivatal adataiban szereplő 4,5 millió foglalkoztatott mellett becslések szerint 500-600 ezer, főleg fiatal, nyelvet beszélő, jól képzett munkavállaló dolgozik külföldön – említette Herczog László, a Pénzügykutató munkatársa. Ez pedig egyre fokozottabban fékezi a gazdaság, különösen a tudásalapú gazdaság fejlődését. Mivel a kérdezőbiztosok arra nem kérdeznek rá, hogy legális, vagy illegális munkát végez-e valaki, elvileg a foglalkoztatotti létszámba a fekete gazdaságban dolgozókat is beszámítják – válaszolta a Népszava kérdésre Herczog László. A kutató szerint ha a kormány valóban csak 2019. júliusától csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal, akkor a munkáltatók kisebb mértékű vagy két lépésben végrehajtott kötelező béremelésekre lesznek hajlandók.

Azzal is számolni kellene a kormányzatnak, hogy a brexit és a változó forráselosztási politika miatt a befizetési kötelezettség emelkedhet, miközben a támogatási források viszont bizonyosan csökkenni fognak.

Az eddigi bőséges uniós kohéziós, felzárkóztatási támogatásokat sem jól használta fel Magyarország. Észtország például a gazdaságot és a közigazgatást digitalizálta. A nálunk sokkal rosszabb helyzetből induló észtek, vagy a periférián küszködő írek jól használták fel ezeket a pénzeket, ma már ők, de a szlovákok, lengyelek is jóval megelőzték Magyarországot – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója.

A csatlakozás, azaz 2004 óta a magyar beruházás, más néven a bruttó állóeszköz felhalmozás 14,3 százalékkal emelkedett, míg ugyanez a lengyeleknél elérte a 84, a cseheknél 34, a szlovákoknál 45, a később az unióba belépett Romániában a 87, Bulgáriában pedig 35 százalékot – tette hozzá Petschnig Mária Zita.