Túlfűtött gazdaság, befagyott források

Publikálás dátuma
2018.09.26. 17:52

Fotó: Népszava
A gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a magyar kormány és a jegybank. Emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy – rosszabb esetben – válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikára - hangzott el a Pénzügykutató Zrt. sajtótájékoztatóján.
bruttó hazai termék (GDP) 2018-ban 4,4, az infláció 3,1 százalék lehet, míg jövőre 3,2 százalékos GDP bővüléssel és az árindex 3,3 százalékos növekedésével számol a Pénzügykutató. Az infláció azonban 2019-ben meg is lódulhat, ha az idei 30-40 százalékos olajár emelkedés az Iránnal szembeni embargó miatt folytatódik. A költségvetési hiány idén 2,4 lehet, jövőre két százalékra, az államadósság az idei 72,5 százalék alá, 70 százalékra mérséklődhet. Idén már nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója, mivel az MNB szeptemberben meghirdetett normalizálása ellenére nem szigorít a nemzetközi összevetésben már extrém lazának számító monetáris politikáján. Sőt, az Növekedési Hitelprogram fix, negatív reálkamatú hiteleivel tovább élénkíti a költségvetési ösztökéléssel amúgy is túlfűtött magyar gazdaságot. A jegybank üzeneteivel nem erősíti a hazai valutát, ezért év végére 324 forintos, éves átlagban pedig 320 forintos eurót prognosztizálnak. A nemzetközi trenddel szembemenő, továbbra is a gazdaság élénkítésére koncentráló hazai jegybanki politika mellett 2019-ben is laza monetáris kondíciók alakulnak ki. Az alacsony reálkamatok miatt a befektetők számára várhatóan kevéssé lesznek vonzóak a forintalapú befektetések, és ez sérülékennyé teszi a hazai devizát. Ezért jövőre az átlagos árfolyam már 325 forint körül alakulhat az euróval szemben. A külső finanszírozási többlet is egyre inkább az uniós források, illetve a külföldön dolgozók hazautalásai tartják fenn. A 0,9 százalékpontos alapkamat emelésétől továbbra is elzárkózik az MNB, de ettől függetlenül a kereskedelmi banki kamatok emelkedtek. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos munkatársa szerint a jegybank vezetőinek a politikája kiszámíthatatlan. Igaz, nyáron a jegybank egy 180 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagot tett közzé, amiben éppen az ellenkezőjét írják annak, mint ami az elmúlt nyolc évben történt a gazdaságpolitikában – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa. A kedvező belső és külső konjunktúra 2017-2018 eddigi időszakában erős volt, a versenyképességünk viszont nem javult. Ha ebben nem lesz fordulat, akkor a magyar gazdaság potenciális növekedése alig 1,4 százalékos lehet - tette hozzá. Nem csökken viszont a munkaerőpiaci feszültség, mert a Központi Statisztikai Hivatal adataiban szereplő 4,5 millió foglalkoztatott mellett becslések szerint 500-600 ezer, főleg fiatal, nyelvet beszélő, jól képzett munkavállaló dolgozik külföldön – említette Herczog László, a Pénzügykutató munkatársa. Ez pedig egyre fokozottabban fékezi a gazdaság, különösen a tudásalapú gazdaság fejlődését. Mivel a kérdezőbiztosok arra nem kérdeznek rá, hogy legális, vagy illegális munkát végez-e valaki, elvileg a foglalkoztatotti létszámba a fekete gazdaságban dolgozókat is beszámítják – válaszolta a Népszava kérdésre Herczog László. A kutató szerint ha a kormány valóban csak 2019. júliusától csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal, akkor a munkáltatók kisebb mértékű vagy két lépésben végrehajtott kötelező béremelésekre lesznek hajlandók. Azzal is számolni kellene a kormányzatnak, hogy a brexit és a változó forráselosztási politika miatt a befizetési kötelezettség emelkedhet, miközben a támogatási források viszont bizonyosan csökkenni fognak. Az eddigi bőséges uniós kohéziós, felzárkóztatási támogatásokat sem jól használta fel Magyarország. Észtország például a gazdaságot és a közigazgatást digitalizálta. A nálunk sokkal rosszabb helyzetből induló észtek, vagy a periférián küszködő írek jól használták fel ezeket a pénzeket, ma már ők, de a szlovákok, lengyelek is jóval megelőzték Magyarországot – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója. A csatlakozás, azaz 2004 óta a magyar beruházás, más néven a bruttó állóeszköz felhalmozás 14,3 százalékkal emelkedett, míg ugyanez a lengyeleknél elérte a 84, a cseheknél 34, a szlovákoknál 45, a később az unióba belépett Romániában a 87, Bulgáriában pedig 35 százalékot – tette hozzá Petschnig Mária Zita.   
Szerző

A BMW-gyár is kormánybiztost kap

Publikálás dátuma
2018.09.26. 17:31

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszteré a feladat 2020. augusztus 31-ig.
A kormány döntött a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekről, meghatározva és határidőhöz kötve az elvégzendő feladatokat – vette észre a napi.hu. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok közül az első a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekről szól, nem említve nevén a majdani BMW-gyárat. A kormányhatározat szerint egyebek mellett –  megépítik az M35-ös csomópontját 2021. február 28-ig, Debrecen–Józsa térségében. – a 33-as számú út egy szakaszát 2x2 sávossá kell bővíteni ugyaneddig az időpontig. – az ipartelep köré 2x1 sávos utat kell építeni jövő év szeptember végéig.  – megépül 2021 utolsó napjáig a debreceni közforgalmú logisztikai és konténerterminál. Ehhez villamosítják az oda vezető vasutat és bekötik azt a záhonyi fővonalba. A gazdasági övezetet el kell látni a következő infrastruktúrával: villamos energia, gáz, víz és csatorna, valamit távközlés. A portál azt írja, mindezek költségéről – ami állami támogatást jelent – az innovációért és technológiáért felelős miniszternek, valamit a pénzügyminiszternek kell előterjesztést készítenie október 15-ig. Ezt követően a kormány együttműködési megállapodást köt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, amelyet az innovációért és technológiáért felelős miniszter ír majd alá. A másik kormányhatározat Palkovics László innovációért és technológiáért felelős minisztert 2018. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig
a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki.

Palkovics vette át a Corvinus fenntartását

Mint megírtuk, a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból kiderült, hogy az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét. A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie.

Szerző

Városnéző buszok – Negyven millióra büntették a Fővárosi Önkormányzatot

Publikálás dátuma
2018.09.26. 15:52

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Nem tüntették fel az összegzésben, hogy az eredménytelenség megállapítására melyik előírás alapján került sor.
Negyven millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság Budapest Főváros Önkormányzatát a városnéző autóbuszok koncessziója miatt – írja a napi.hu a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött határozat alapján. A portál felidézi, hogy a főváros még tavaly novemberben írt ki koncessziós pályázatot a városnéző autóbuszos szolgáltatásra, erre pedig három ajánlat érkezett: – Program Centrum Kft. és a Mr Nilsz Kft. (közös ajánlattevőként) – The Big Bus Company Limited – City Tour Hop on Hop off Kft. A bírálóbizottság a City Tour ajánlatát érvénytelennek találta, mert a cég által benyújtott dokumentumok hiányosak voltak. A másik két ajánlat közül a Program Centrum és a Mr Nilsz bizonyult jobbnak, annak ellenére, hogy a másik cég sokkal magasabb éves koncessziós díjat ajánlott. A Big Bus havi nettó 41,7 milliós fix díjat fizetett volna a fővárosnak, ha pedig további járműveket állít forgalomba, akkor 2,5 millió forintot buszonként, szintén havonta. A Program centrum és a Mr. Nilsz havi 25 milliót ajánlott, a további buszokért pedig 2,4 milliót. A Fővárosi Közgyűlésre várt a döntés, hogy odaítélje valamelyik pályázónak a szerződést, azonban az egész eljárást eredménytelennek minősítették. A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mivel szerinte az ajánlatkérő nem jelölte meg a közbeszerzési törvény azon előírásait, amelyet alkalmazva eredménytelennek nyilvánította az eljárást és nem is indokolta a döntését. A döntőbizottság megállapította: az összegezésben nem tüntették fel, hogy az eredménytelenség megállapítására mely, közbeszerzési jogi értelemben kötelezően alkalmazandó előírás tartalma alapján került sor. A 40 milliós bírságot a döntőbizottság azzal indokolta, hogy – a becsült ellenérték magas, 57,8 milliárd forint volt, – a Főváros nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során a törvényben előírtaknál nagyobb együttműködést – és korábban is vétett már a közbeszerzés szabályai ellen. 
Szerző