A szenzorok színük változásával értesítik viselőjüket arról, hogy mennyi UV-sugárzásnak vannak kitéve, ezzel segíthetik megelőzni a leégés okozta kórokat, köztük a bőrrákot. A hatféle szín az emberi bőr tónusát utánozza, így mutatják a viselő UV-veszélyeztetettségének mértékét - írta közleményében a Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) professzora, Vipul Bansal, aki a kutatást vezette.

Az embernek szüksége van napfényre, hogy elegendő D-vitamin képződjön a szervezetében, a túlzott napozás azonban a bőrégést, bőrrákot, vakságot, ráncosodást okoz a kutatók szerint, akik eredményeiket a Nature Communications friss számában tették közzé. Egyes betegségek - köztük a lupusz nevű krónikus autoimmun kór - és több gyógyszer is növeli a bőr fényérzékenységét, a napsugárzás egészséges mértéke ezért egyre inkább egyéni lesz.

Ausztrália azok között az országok között van, ahol a legtöbb bőrrákos esetet diagnosztizálják: 2017-ben - az ausztrál Melanoma Intézet becslései szerint - több mint 1800-an haltak meg a betegségben.

Az ukránok nemzeti eledelének számító szalonna vegetáriánus változatának receptje meglepően egyszerű. A műszalonna növényi olajból és zselatinból készül.

Dmitro Bigyuk, az egyetem táplálkozástani tanszékének tanára szerint a vegetáriánus szalonna egészséges alternatívája az igazinak, hiszen nem tartalmazza az állati eredetű szalonnában lévő káros anyagokat. 

Az egyetemi tanár állítja, hogy megfelelő fűszerezéssel íze megkülönböztethetetlen az igazi szalonnáétól. Többféle zsírtartalommal és ízesítéssel lehet készíteni, így sósan, paprikásan, illetve egyéb fűszerekkel ízesítve, de akár savanyúan vagy édesen is. 

A gyümölcsök, zöldségek, gabonaételek - köztük teljes kiőrlésű kenyér- és tésztafélék, barna rizs -, olajos magvak, olívaolaj és kevés hal, hús, valamint tejtermék fogyasztásán alapuló étrend a kedélyállapotra is hatással van - derült ki az utóbbi nyolc év 41 tanulmányának áttekintése alapján. Az analízist a készítők a Molecular Psychiatry című szaklap aktuális számában közölték.

A University College London kutatócsoportjának vezetője, Camille Lasalle elmondta, hogy az eddigi bizonyítékok azt mutatják, lehetnek ételek, amelyek csökkentik a depresszió kockázatát, noha egyelőre nincsen elegendő klinikai teszteredmény, amely ezt igazolná. 

Az étel és a kedélyállapot közötti összefüggést nehéz megmagyarázni, mert sok egyéb tényező is szerepet játszhat ebben. A depresszió - többek között - étvágyvesztést okozhat, és aki nagyon rosszkedvű, nem is törődik magával megfelelően. A boldog ember nagyobb eséllyel él egészségesen, többek között kevesebb alkoholt fogyaszt, amely köztudottan hajlamosít a depresszióra. Lehetséges, hogy az egészségtelen - túlcukorozott, erősen feldolgozott - ételek fogyasztása növeli a depresszió kockázatát, ezért fontos, hogy ezek a fogások kikerüljenek az étrendből. Szakértők szerint szigorúan ellenőrzött klinikai tesztek nélkül nem tudható, mekkora hatása lehet a mediterrán étrendnek a depresszióra.

A hagyományos mediterrán étrend kutatói kimutatták, hogy ez a diéta csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kialakulásának, ezáltal a szív- és érrendszeri zavarok megjelenésének kockázatát. Azt is megállapították már, hogy akik komolyan betartják az étrendet, tovább élnek és nem valószínű, hogy túlsúlyosak lesznek.