A bojkott miatt veszélybe került egy ország jövője

Publikálás dátuma
2018.10.01. 09:46

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Érvénytelen lett a macedón népszavazás az ország nevének megváltoztatásáról, de még mindig van kiút.
Macedóniának új utakat kell keresnie arra, hogyan közeledhetne az Európai Unió és a NATO felé függetlenül attól, hogy az alacsony, mindössze 36,8 százalékos részvétel miatt érvénytelen lett az ország új nevéről tartott vasárnapi népszavazás. Az Európai Unió vezetői, illetve Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára eredetileg azt közölték, a referendum érvényessége a feltétele annak, hogy a balkáni ország a nemzetközi szervezetekbe integrálódhasson. A rendkívül alacsony részvétel miatt azonban esély sem volt arra, hogy érvényesnek lehessen minősíteni a voksolást. Az sem enyhíti a nehézségeket, hogy a leadott voksok nagy többsége, 91 százaléka támogatta, hogy az állam nevét Észak-Macedón Köztársaságra kereszteljék át. A nem éppen szívderítő eredmény ellenére mindkét oldal ünnepelt. A minél nagyobb részvételre serkentő Zoran Zaev miniszterelnök éppúgy, mint a bojkottra buzdító konzervatív ellenzék. Zaev azt közölte, az igen szavazatok döntően magas száma legitimációt ad a kormánynak arra, hogy a parlament megszavazhassa a névváltozást. Miután a referendum csak véleménynyilvánító volt, ezért a törvényhozásnak meg is van a lehetősége arra, hogy felülírja a rendkívül alacsony részvételt. Ehhez azonban – alkotmánymódosításról lévén szó –kétharmados többségre lenne szükség a szkopjei parlamentben, azaz a 120 képviselőből 80 szavazatára. Ez a jelenlegi viszonyok mellett reménytelennek tűnik, mert az igen tábor mindössze 71 mandátummal rendelkezik, vagyis további kilenc honatya támogatására lenne szükség. Csakhogy olyan alacsony volt a részvétel, hogy így aligha sikerül meggyőzni akár egyetlen ellenzéki képviselőt a megállapodás megszavazásának szükségességéről. Zaev a voksolást követően azzal érvelt, hogy ennél jobb megállapodást nem lehetne elérni Görögországgal, s az alkotmánymódosításnak nincs alternatívája. „Amennyiben nekünk, szociáldemokratáknak ezt nem sikerül elérni, akkor egy másik demokratikus eszközhöz, az azonnali előrehozott választás lehetőségéhez kell nyúlnunk” – fejtette ki. „Macedónia az Európai Unió és a NATO tagja lesz” – hangoztatta. A VMRO-DPMNE volt kormánypárt vezetője, Hrisztijan Mickovszki lelkesen ünnepelte a referendum érvénytelenségét. „Az a tény, hogy a megállapodás nem kapott zöld jelzést, azt jelzi, az emberek megálljt parancsoltak a ratifikálás folyamatának” – emelte ki. Szerinte honfitársai távolmaradásukkal adták a kormány tudtára, mit is gondolnak a dokumentummal, s a „legkegyetlenebb üzenetet küldték”. Mickovszki szavaiból ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, mit gondol Zaev felvetéséről, az idő előtti voksolásról. Macedónia utcáin egyébként vasárnap este mintegy ezren ünnepelték, hogy a népszavazás nem volt érvényes. Bár a Macedóniával kötött megállapodás Görögországban sem volt népszerű, Athén jelezte, amennyiben Szkopje véghez viszi a ratifikálás folyamatát, úgy nem akadályozza tovább Macedónia integrációját a nemzetközi szervezetekbe. Ugyanakkor Athénban sem lelkesedtek a megegyezésért. Hogy mennyire megosztja a politikai életet a megállapodás jelzi, míg Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és pártja, a Sziriza támogatta azt, a szintén a kormánykoalícióhoz tartozó Független Görögök (ANEL) nevű tömörülés jelezte, váltig ellenzi a dokumentumot, még annak árán is, hogy felrobbantja a kormánykoalíciót. Nemet mondott a megállapodásra a legjelentősebb görög ellenzéki párt, az Új Demokrácia (ND) is. Az mindenesetre biztos, hogy a vasárnapi macedón referendum nyomán lelassul a ratifikáció folyamata. Az Európai Unió tisztségviselői közül először Johannes Hahn bővítési biztos értékelte az eredményt. A Twitteren azt gratulált azoknak, akik megszavazták a névváltoztatást, egyúttal azt is közölte, a megállapodás széleskörű támogatást kapott. Hozzátette, párt hovatartozástó függetlenül mindenkinek az ország érdekeit kell szem előtt tartani. A voksoláson sosem látott számú nemzetközi megfigyelő volt jelen: 12 ezer macedón és 500 külföldi. Csak kisebb szabálytalanságokról számoltak be. 

Óriásszúnyogok lepték el Észak-Karolinát

Publikálás dátuma
2018.10.01. 08:55
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A Florence trópusi vihar után óriási méretű moszkitók lepték el Észak-Karolinát, ahol egyes megyékben közegészségügyi válsághelyzet alakult ki - írja az MTI amerikai sajtójelentések alapján.
A világ jelenleg ismert legnagyobb vérszívó moszkitóinak milliói rajzanak a déli tagállam vihar sújtotta vidékein. Az óriásszúnyogok árvizes területeken, nedves földben helyezik el tojásaikat, a lárvák hat napon belül óriási, a normálisnál háromszor nagyobb szúnyogokká fejlődnek. 
Roy Cooper kormányzó elrendelte, hogy azonnali hatállyal négymillió dollárt szabadítsanak fel az állam költségvetéséből a szúnyogok elleni védekezésre. A rovarok 27 megyét árasztottak el, az egyik megye egészségügyi igazgatója, Scott Harrelson egyenesen közegészségügyi válságról beszélt a sajtónak. A kormányzói hivatal ugyanakkor megnyugtatta a helybélieket, hogy bár a szúnyogok közegészségügyi problémát jelentenek, csípésük erős, de ez a fajta moszkitó nem terjeszt betegségeket.

Keserédesre sikerült a német-török kibékülés

Publikálás dátuma
2018.10.01. 08:49

Fotó: Emmanuele Contini / AFP/NurPhoto
„Rendkívül sikeresként” írta le vasárnap véget érő háromnapos németországi látogatását Recep Tayyip Erdogan. A török elnök valóban elérte legfőbb célját, új életet lehelt az utóbbi években egyre romló török-német viszonyba. A közeledést azért koránt sem annyira a hirtelen megvilágosodás, mint inkább a közös érdekek vezérelték. Ankarának mindennél nagyobb szüksége van új szövetségesekre most, hogy az Egyesült Államokkal is mélyponton vannak a kapcsolataik, és a török líra is bezuhant. Ugyanakkor Berlinnek szintén jól jön a békülés, ha például beleszólást akarnak a szíriai háborúba, megelőzendő egy újabb menekülthullám megindulását. Azért a találkozók így sem teltek túl jó hangulatban. Mindkét fél igyekezett úgy egyensúlyozni, hogy arcvesztés nélkül békejobbot is nyújtson, de kritikáit is megfogalmazza. Elég parázs hangulatban zajlott már az Angela Merkel német kancellár és a török államfő közösen tartott pénteki sajtótájékoztatója is. Majd a német államelnök, Frank-Walter Steinmeier sem udvariaskodott szombati találkozójuk után: úgy fogalmazott, hogy míg nyolcvan évvel ezelőtt Törökország nyújtott menedéket a németeknek, manapság a törökök menekülnek Németországba a növekvő társadalmi nyomás miatt. Egyben aggodalmát fejezte ki a politikai indokok miatt Törökországban bebörtönzött német állampolgárok, és török újságírók, politikusok, stb. miatt. Hasonlóan csípősre sikerült ugyanakkor Erdogan válasza is. A török elnök a németek szemére hányta, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt és a két évvel ezelőtti puccskísérlet végrehajtásával vádolt úgynevezett FETO több ezer terroristája járkálhat szabadon Németországban. Erdogan látogatása végén még Európa egyik legnagyobb mecsetét is megnyitotta Kölnben. A mecset valójában már egy ideje üzemel, de a hivatalos átadóval a török elnöknek lehetősége nyílt arra is, hogy a népes németországi török diaszpórának is megmutassa magát. Erdogan útját ugyan végig kisebb-nagyobb tüntetések és tiltakozások kísérték, de végül nagyobb botrány nem történt. A török államfő október 8-án Budapestre érkezik, ám emberi jogi bírálatokra itt aligha kell számítania. Úgy tudjuk, Erdogan elsősorban Orbán Viktor korábbi látogatásait viszonozza, – a magyar miniszterelnök legutóbb júliusban, beiktatásán is ott volt Ankarában  – átadja Gül Baba felújított türbéjét, ám semmilyen különösebb politikai vagy gazdasági megállapodásra nem lehet számítani.
Szerző