Macedóniának új utakat kell keresnie arra, hogyan közeledhetne az Európai Unió és a NATO felé függetlenül attól, hogy az alacsony, mindössze 36,8 százalékos részvétel miatt érvénytelen lett az ország új nevéről tartott vasárnapi népszavazás. Az Európai Unió vezetői, illetve Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára eredetileg azt közölték, a referendum érvényessége a feltétele annak, hogy a balkáni ország a nemzetközi szervezetekbe integrálódhasson. A rendkívül alacsony részvétel miatt azonban esély sem volt arra, hogy érvényesnek lehessen minősíteni a voksolást. Az sem enyhíti a nehézségeket, hogy a leadott voksok nagy többsége, 91 százaléka támogatta, hogy az állam nevét Észak-Macedón Köztársaságra kereszteljék át.
A nem éppen szívderítő eredmény ellenére mindkét oldal ünnepelt. A minél nagyobb részvételre serkentő Zoran Zaev miniszterelnök éppúgy, mint a bojkottra buzdító konzervatív ellenzék. Zaev azt közölte, az igen szavazatok döntően magas száma legitimációt ad a kormánynak arra, hogy a parlament megszavazhassa a névváltozást. Miután a referendum csak véleménynyilvánító volt, ezért a törvényhozásnak meg is van a lehetősége arra, hogy felülírja a rendkívül alacsony részvételt. Ehhez azonban – alkotmánymódosításról lévén szó –kétharmados többségre lenne szükség a szkopjei parlamentben, azaz a 120 képviselőből 80 szavazatára. Ez a jelenlegi viszonyok mellett reménytelennek tűnik, mert az igen tábor mindössze 71 mandátummal rendelkezik, vagyis további kilenc honatya támogatására lenne szükség. Csakhogy olyan alacsony volt a részvétel, hogy így aligha sikerül meggyőzni akár egyetlen ellenzéki képviselőt a megállapodás megszavazásának szükségességéről.
Zaev a voksolást követően azzal érvelt, hogy ennél jobb megállapodást nem lehetne elérni Görögországgal, s az alkotmánymódosításnak nincs alternatívája. „Amennyiben nekünk, szociáldemokratáknak ezt nem sikerül elérni, akkor egy másik demokratikus eszközhöz, az azonnali előrehozott választás lehetőségéhez kell nyúlnunk” – fejtette ki. „Macedónia az Európai Unió és a NATO tagja lesz” – hangoztatta.
A VMRO-DPMNE volt kormánypárt vezetője, Hrisztijan Mickovszki lelkesen ünnepelte a referendum érvénytelenségét. „Az a tény, hogy a megállapodás nem kapott zöld jelzést, azt jelzi, az emberek megálljt parancsoltak a ratifikálás folyamatának” – emelte ki. Szerinte honfitársai távolmaradásukkal adták a kormány tudtára, mit is gondolnak a dokumentummal, s a „legkegyetlenebb üzenetet küldték”. Mickovszki szavaiból ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, mit gondol Zaev felvetéséről, az idő előtti voksolásról. Macedónia utcáin egyébként vasárnap este mintegy ezren ünnepelték, hogy a népszavazás nem volt érvényes.
Bár a Macedóniával kötött megállapodás Görögországban sem volt népszerű, Athén jelezte, amennyiben Szkopje véghez viszi a ratifikálás folyamatát, úgy nem akadályozza tovább Macedónia integrációját a nemzetközi szervezetekbe. Ugyanakkor Athénban sem lelkesedtek a megegyezésért. Hogy mennyire megosztja a politikai életet a megállapodás jelzi, míg Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és pártja, a Sziriza támogatta azt, a szintén a kormánykoalícióhoz tartozó Független Görögök (ANEL) nevű tömörülés jelezte, váltig ellenzi a dokumentumot, még annak árán is, hogy felrobbantja a kormánykoalíciót. Nemet mondott a megállapodásra a legjelentősebb görög ellenzéki párt, az Új Demokrácia (ND) is. Az mindenesetre biztos, hogy a vasárnapi macedón referendum nyomán lelassul a ratifikáció folyamata.
Az Európai Unió tisztségviselői közül először Johannes Hahn bővítési biztos értékelte az eredményt. A Twitteren azt gratulált azoknak, akik megszavazták a névváltoztatást, egyúttal azt is közölte, a megállapodás széleskörű támogatást kapott. Hozzátette, párt hovatartozástó függetlenül mindenkinek az ország érdekeit kell szem előtt tartani.
A voksoláson sosem látott számú nemzetközi megfigyelő volt jelen: 12 ezer macedón és 500 külföldi. Csak kisebb szabálytalanságokról számoltak be.