„Kommunista hangvételű aljamunka” – Nagykőrös kiáll Orbán mellett

Publikálás dátuma
2018.10.02. 07:00
Ülésezik a nagykőrösi képviselő-testület
Fotó: nagykoros.hu
A polgármester szerint felszólítás nélkül, önként ítélte el a Sargentini-jelentést Nagykőrös képviselő-testülete. Várható, hogy lesznek követőik.
Nagykőrös Város Önkormányzata elítéli a Sargentini-jelentést – döntött legutóbbi ülésén az alföldi város képviselő-testülete. A határozatról szóló közleményéből az is kiderült, a hazai települések közül elsőként a 25 ezres Pest megyei városka állt ki a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett, támogatásáról biztosítva őket „az EU bevándorláspárti, kommunista politikusaival szemben”. „Nagykőrös Város Önkormányzata, ahogy eddig is, ezután is határozottan támogatja Magyarország érdekeit, és elítéli, megalapozatlan, kommunista hangvételű aljamunkának tartja a Sargentini-jelentést” – olvasható a Czira Szabolcs polgármester jegyezte előterjesztésben. A határozat szerint a jelentés „a migránspárti politikusok alattomos bosszúja Magyarország, a demokratikusan megválasztott polgári-keresztény értékrendű magyar kormány és a magyar nép, a magyar emberek ellen”, és célja, „hogy Soros György és a hozzá hű, balliberális képviselők megbüntessék Magyarországot”. A testület név szerint szavazott az előterjesztésről, a határozati javaslatot a teljes Fidesz-KDNP frakció megszavazta, az MSZP-s képviselő ellene voksolt, a két jobbikos tartózkodott, míg a független városatya nem nyomott gombot. A kormánypárti többség arról is döntött, hogy felszólítják azokat a magyar EP-képviselőket, akik „hazaáruló módon nem utasították el a Magyarországot támadó Sargentini-jelentést, hogy azonnal adják vissza mandátumukat, melyet a magyar emberektől kaptak”.  – Orbán Viktor és a kormány kiállt Magyarország, a magyar emberek, a magyar családok mellett, ezért, mivel Nagykőrös az ország része, úgy döntöttünk, mi is kiállunk a kormány mellett, ugyanis elfogadhatatlannak tartjuk a Sargentini-jelentést – közölte lapunk kérdésére Czira Szabolcs, aki 1998 és 2014 között előbb kisgazda, majd fideszes színekben parlamenti képviselőként is dolgozott. – Nem álltunk semmilyen nyomás alatt, lelkiismereti döntést hoztunk, és sajnálatos, hogy egyeseknek az ország melletti kiállásról bármilyen hátsó szándék jut az eszébe, vagyis nem várunk semmiféle ellentételezést. A városvezető arra a kérdésre, szerinte követik-e más települések Nagykőrös példáját úgy reagált: minden önkormányzat saját felelőssége, hoz ez ilyen vagy hasonló döntést. A kormánypárti többségű önkormányzatok korábbi, a „Soros-terv” és a menekültkvóta ügyében tett hűségnyilatkozatai alapján Nagykőrös várhatóan nem sokáig marad egyke.
Szerző

Méltóztassék tudomásul venni: a szabad sajtónak is ára van

Publikálás dátuma
2018.10.02. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Hozzászoktak az internethasználók ahhoz, hogy minden ingyen és jó minőségben jár. Tudomásul kell venni, hogy ez nem működik – jelentette ki Hammer Ferenc médiakutató. Az adománygyűjtés/adományozás kultúrája nálunk még gyerekcipőben jár.
„Sajnos, az oldal jelenleg nem érhető el” – az Index hétfő délelőtt ezzel a szöveggel fogadta a látogatókat. Nem technikai probléma történt, a hírportál egy időre saját magát tett elérhetetlenné. Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő magyarázata szerint így próbálták érzékeltetni az olvasókkal, „milyen lenne, ha nem lennénk”. Más, a kormánytól független orgánumokhoz hasonlóan az Index is támogatói kampányt indított. Pontosan azért – áll az indoklásban –, hogy megőrizhesse függetlenségét, kiegyensúlyozottságát és sokoldalúságát. A portál azt követően szánta rá magát erre a lépésre, hogy a háttérben (a hirdetéseket értékesítő cégben, fenyegető jelként) felbukkant egy KDNP-s vállalkozó. Sokfajta próbálkozás volt, de még nem sikerült megtalálni az üzleti modellt, amelynek révén be lehet szedni azt a pénzt, ami megnyugtatóan biztosítja egy hírportál fennmaradását – mondta Hammer Ferenc egyetemi docens, médiakutató, akit arról kérdeztünk, mennyi realitása van közösségi támogatásból működtetni egy tekintélyes és mértékadó internetes oldalt. A digitális valóság jóval előrébb jár a finanszírozási háttérnél – tette hozzá a médiakutató. Nem csupán nálunk van ez így, hanem az egész világon, Ausztriától Új-Zélandig: olyan országokban is, ahol máskülönben kiegyensúlyozott sajtóviszonyok uralkodnak. Magyarországon ráadásul „nagyon furcsa médiahelyzet” alakult ki. A kormány által létrehozott sajtóbirodalom, amely magában foglalja az elvileg független közszolgálati médiát is, kifejezetten propagandaeszközként szolgál. A politikai beavatkozást nem egyszerűen csak a médiavállalkozásokat érinti, hanem a hirdetési piacot is súlyosan torzítja. A hírfogyasztók és az internethasználók hozzászoktak ahhoz, hogy nekik anyagi ellenszolgáltatás nélkül minden jár, sőt: minden ingyen és minden jó minőségben jár. Hammer Ferenc szerint egészen biztosak lehetünk abban, hogy hosszú távon ez a konstrukció nem működik. Ha a közönség nem méltóztatik tudomásul venni, hogy ennek ára van, amit meg kell fizetni, akkor ne csodálkozzon, ha idővel silány terméket kap. A médiakutató azt javasolja, hogy mindenki – akit csak kicsit is érdekel, mi folyik ebben az országban – készítsen egyenleget a saját kiadásairól: nézze meg, hogy mire mennyit költ, és mennyi pénz az, amit különösebb nehézség nélkül képes a független sajtó támogatására fordítani. Úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy mindazoknak, akiknek fontos a sajtószabadság, megér-e annyit. hogy áldozzanak rá évente „egy pár cipőt vagy egy tank benzint”.
Itt tartott az adománygyűjtés hétfő délután

Nem elég a pályázati pénzre várni

Egyértelműen kijelenthető, hogy az elmúlt tíz évben fejlődött Magyarországon az adományozási kultúra – állapította meg Ujvári Panna, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) kommunikációs vezetője. Az állami források apadását látva a civil szervezetek felismerték, hogy nem elég pályázati pénzekre számítaniuk, máshonnan is kell támogatásokat gyűjteniük. Ahogyan növekszik az adománygyűjtő kampányok száma, a civilek úgy érnek el egyre több emberhez. Ennek az is a haszna, hogy könnyebb megszólítani a potenciális támogatókat: minél ismertebb és megszokottabb az adományozás, annál kevésbé kell elmagyarázni, miről is van szó. A NIOK tapasztalatai szerint azok, akik egy célra már adományoztak, szívesebben megteszik több alkalommal is. A támogatók szeretik látni, hogy jó helyre megy a pénzük. Ezért is nagyon fontos, hogy a civil szervezetek adjanak visszajelzéseket arról, mire fordították az adományt – hívta fel a figyelmet Ujvári Panna. A kommunikációs igazgató szerint ugyanakkor még nem lehet azt állítani, hogy a magyarországi adományozók tudatossá váltak volna. Jellemzően érzelmi alapon döntenek. A tárgyi adományok esetében inkább, a pénzadományokat tekintve jóval kevésbé jellemző, hogy a polgárok saját maguk keresnék azokat a szervezeteket, amelyeket támogatásra méltónak gondolnak. Az adományozási kultúra színvonalát és elterjedését tekintve még mindig jelentős elmaradásban vagyunk nemcsak Nyugat-Európához, hanem – mondta Ujvári Panna – a gazdaságilag nálunk fejlettebb volt szocialista országokhoz, például Csehországhoz képest is.
Szerző
Témák
sajtó

Újabb bírósági csörte a fővárosban – Célkeresztben a PKKB elnöke

Publikálás dátuma
2018.10.01. 20:00
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Lemondásra próbálja rávenni Kádárné Báló Ágnes elnököt egy olyan felettese, aki nem pályázaton nyerte el posztját, hanem Handó Tünde saját hivatalából küldte a törvényszék élére.
Eltávolítaná posztjáról a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökét a Fővárosi Törvényszék (FT) nemrég - egy év határozott időre - megbízott elnöke. Információnk szerint Polgárné Vida Judit, FT-elnök ezt a napokban személyesen is közölte Kádárné Báló Ágnes, PKKB-elnökkel. Úgy tudjuk, Polgárné azzal "fenyegette" a PKKB-elnököt, hogy elvonja elnöki hatáskörét, vagy kirendeli más bíróságra, ha nem mond le a posztról. Az FT-elnök Polgárnét, mint ismert, májusban bízta meg Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy évre az elnöki feladatokkal, miután a posztra kiírt mindkét pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Mind az első, mind a második pályázaton egyetlen pályázó indult: az lejáró mandátumú FT-elnök, Fazekas Sándor, aki amúgy az FT összbírói értekezletén mindkétszer 75 százalék fölötti támogatást kapott. A másodszor is eredménytelennek nyilvánított pályázat után az OBH-elnök élhetett törvény adta lehetőségével, hogy határozott időre megbízzon valakit az elnöki jogkörökkel. Itt jött képbe Polgárné Vida Judit. Handó Tündének épp ezt a gyakorlatát kritizálták leginkább: többször előfordul, hogy - az Országos Bírói Tanács (OBT) szerint is - indokolatlanul eredménytelennek nyilvánított vezetői pályázatokat, majd határozott időre hozzá közelálló bírót bízott meg az adott tisztséggel, akit az újra kiírt pályázaton - ahol a megbízott vezető sokszor egyedül indult - véglegesített. Polgárné OBH-elnök biztosként dolgozott Handó mellett, mielőtt az megbízta őt az FT elnökségével. Megbízatása felzúdulást keltett, hiszen Polgárné plagizálás miatt 2013-ban lemondásra kényszerült épp az FT általános elnökhelyettesi tisztségéről. A HVG írta meg, hogy a bíróság házi lapjában, a Kisbíróban Paulo Coelho és mások szövegeit közölte saját neve alatt, ezután mondott le önként. Mivel Polgárné egyértelműen lekötelezett Handónak, forrásunk szerint az OBH-elnök áll Báló Ágnes elmozdításának kísérlete mögött. A PKKB elnökét még Fazekas Sándor nevezte ki hatéves határozott időtartamra 2016. júliusától 2022 júniusáig, ezért is lehet most útban. Ám Kádárné hivatalosan aligha váltható le posztjáról, s hacsak önszántából le nem mond, még négy évig elnök marad. Felmentése, fegyelmivel való eltávolítása hosszas folyamat lenne: a bonyolult alkalmatlansági procedúrát, vagy a fegyelmit a kétszintű szolgálati bíróságon aligha vállalja Polgárné, aki jelenleg Kádárné kinevezési jogkörének gyakorlója. A PKKB ugyanis a Fővárosi Törvényszék szervezeti egysége, az ország legnagyobb helyi bírósága, s egyben "az egyik legjelentősebb méretű kerületi bíróság Európában, ahol közel 220 bíró dolgozik”, Egy másik forrásunk szerint személyes ellentétek állnak az ügy mögött; az FT-elnöke régi ellenségén áll bosszút. Ez ellen szól azonban, hogy a törvényszéki és kerületi bírósági elnök korábban együtt dolgozott az óbudai bíróságon, s első forrásunk szerint viszonyuk nem ellenséges. Olyannyira nem, hogy a plágium-ügy idején Kádárné, igaz nem nyilvánosan, kiállt a mai FT-elnök mellett. Az elmúlt időszakban épp az ehhez hasonló ügyek, és a kormánynak a bíróságok munkájába beavatkozó vonatkozó (alap)törvénymódosításai miatt több, az FT-n és a PKKB-n dolgozó bíró kérte Áder Jánostól bírói szolgálati viszonyának megszüntetését. Úgy tudjuk, a közelmúltban az FT két büntető szakos bírója, Hajba Krisztina és Keviczki István kérte felmentését a köztársasági elnöktől.   
Szerző
Frissítve: 2018.10.01. 21:36