A Szkripal-ügy hírszező-gyanúsítottja menekíthette Oroszországba a vérkorrupt ukrán elnököt

Publikálás dátuma
2018.10.02. 07:41
Viktor Janukovics. A korábbi ukrán elnököt állítólag az orosz hírszerzés később mérgezési ügybe keveredő ezredese menekítette ki
Fotó: Feng Li / Getty Images
Anatolij Csepiga hírszerző ezredest nem csak csak a salisbury-i mérgezéssel bízták meg – állítja egy ukrán oknyomozó újságíró.
Szrkipal-ügy egyik gyanúsítottja, Anatolij Csepiga orosz hírszerző ezredes szervezte meg 2014-ben Viktor Janukovics ukrán exelnök Oroszországba menekülését - jelentette ki a Hromadszke ukrán hírportálnak Szergej Kanyev orosz újságíró, aki részt vett a nagy-britanniai mérgezéses eset ügyében folytatott nemzetközi újságírói oknyomozásban. Kanyev a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus és üzletember által alapított, de augusztus végén felszámolt Oknyomozás-irányítási Központnál (CUR) dolgozott, és részt vett a Szkripal-ügy kapcsán a Bellingcat brit oknyomozó csoport és a The Insider orosz portál számára végzett közös tényfeltáró munkában. Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt, lányával együtt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben Novicsok típusú katonai idegméreggel. A merénylet elkövetésével a brit hatóságok Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot vádolták meg, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei. Bosirovról kiderítették, hogy valódi neve Anatolij Csepiga. Moszkva következetesen visszautasítja a vádakat. Az újságíró elmondta, hogy forrásai, akiket nem kívánt megnevezi, azt mondták neki, hogy Csepiga különleges alakulata védelmezte Janukovicsot mezsihirjai rezidenciáján, majd szállította őt a Krím félszigetre, onnan pedig Oroszországba. Kanyev információi szerint ezért a műveletért kapta Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést Vlagyimir Putyin elnöktől. Kanyev, aki szeptember végén egy ellene készülő vádemeléstől tartva elhagyta Oroszországot, ígéretet tett az ukrán hírportálnak arra, hogy napokon belül nyilvánosságra hozza kutatásainak részleteit Csepigának a Janukovics Oroszországba menekítésében játszott szerepéről. Ruszlan Kravcsenko ügyész, aki a Janukovics elleni hazaárulási perben a vád képviselője, a Hromadszke érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az orosz újságíró állítását. Mint mondta, az ukrán nyomozóhatóságoknak nincs információjuk arról, hogy orosz részről ki vett részt a műveletben. Az UNIAN ukrán hírügynökség hozzáfűzte, hogy korábbi sajtóhírek szerint Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést a csecsen háborúban és egy bizonyos 2014-es "béketeremtő misszióban" való részvételéért kapta, s ez utóbbi misszió nagy valószínűséggel a Donyec-medencében történt orosz beavatkozást jelenti - írja az MTI.
Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 08:22

És akkor a német elnök ízekre szedte Orbán kedvenc államformáját

Publikálás dátuma
2018.10.02. 07:27
Frank-Walter Steinmeier, német elnök
Fotó: Michele Tantussi / Getty Images
Orbán Viktor illiberális demokráciája paradoxon, mindig szükség van az önkényes hatalomgyakorlás gátjaira - mondta Frank-Walter Steinmeier.
Erős üzenetet küldött a magyar miniszterelnöknek a német államfő: Frank-Walter Steinmeier szerint az illiberális demokrácia önellentmondás, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia - írja a hvg.hu.  A német államfő hétfői beszédében értékelte elégtelenre Orbán Viktor vívmányát: Steinmeier emlékeztetett, Németország és legközelebbi európai szomszédjai a fájdalmas tapasztalataik miatt a jogállami biztosítékokra alapozták berendezkedésüket. Németországban a nemzetiszocialista múlt tanulságaként, számos szomszédos országban pedig a kommunista uralom felszámolása után építettek fel demokratikus rendszereket.
Ezért az önkényes hatalomgyakorlást korlátozó biztosítékok nélkülözhetetlenek, a szabad jogállam lényegi elemét jelentik, mégis úgy tűnik, hogy törékennyé vált a jogállamiság és az emberi jogok körüli közmegegyezés, hiszen egyes országokban, az Európai Unióban is megkérdőjelezik a liberális demokráciát és a jogállamot, és erősen korlátoznak, vagy akár meg is szüntetnek struktúrákat és jogi biztosító mechanizmusokat - mondta az elnök.  A dpa hírügynökség beszámolója alapján ekkor, a hivatalos szövegtől eltérve jegyezte meg, hogy
ennek belátásához elég tanulmányozni Orbán Viktor magyar kormányfő legutóbbi tusnádfürdfői beszédét.

 A hivatalos szöveg szerint pedig hozzátette, hogy a tekintélyelvűség igényével fellépő kormányok gyakran első lépésként csorbítják a bíróságok függetlenségét, korlátozzák az alapjogokat és a jogállamiságot biztosító előírásokat, és a független tisztségviselők helyére szolgálatkész embereket ültetnek.
Szerző

Macedón elnök: ha a népszavazás nem, majd a parlament dönt a névváltoztatásról

Publikálás dátuma
2018.10.01. 21:49
Plakát buzdít Szkopjéban a szeptember 30-i népszavazáson való részvételre
Fotó: Konstantinos Tsakalidis / AFP / SOOC
Zoran Zaev macedón miniszterelnök bejelentette, hogy kedden megkezdi az egyeztetést az ellenzéki pártokkal az ország nevének megváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosításról annak ellenére, hogy az erről szóló népszavazás eredménytelen lett.
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre, vagyis a 120 tagú parlament 80 képviselőjének támogatására van szükség, ám a szociáldemokrata kormánykoalíciónak csupán 69 mandátuma van - írja az MTI. Zoran Zaev azt reméli, hogy sikerül meggyőznie a jobboldalt is, hogy támogassa az alkotmánymódosítást.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja a sajtó szerint megosztott a kérdésben, a párt egyik fele teljes mértékben elveti a névváltoztatás lehetőségét, a másik fele viszont úgy gondolja, meg kell hozni ezt az áldozatot az ország euroatlanti integrációja érdekében.
"Néhány napon belül tudni fogom, hogy megvan-e a kellő hangulat az ellenzékkel történő megállapodásra a szükséges kétharmadhoz"

- emelte ki a macedón kormányfő hétfőn, majd megismételte: ha nem lesz meg a kellő támogatottság, akkor előrehozott választásokat fog kezdeményezni.
A köztársasági választási bizottság honlapján közölt végleges adatok szerint 
  • a választásra jogosultak mindössze 36,91 százaléka válaszolt
a vasárnapi véleménynyilvánító népszavazáson arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt. 
  • A voksolók 91,46 százaléka szavazott igennel, 5,65 százaléka pedig nemmel
a feltett kérdésre. A referendumot annak ellenére írták ki, hogy azt a macedón-görög egyezmény nem írta elő. A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó névvitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Szerző
Frissítve: 2018.10.01. 21:50