Kettészakítja az országot a tanárhiány is

Publikálás dátuma
2018.10.03. 09:01

Fotó: Shutterstock
Keleten nem kapkodnak két kézzel a rátermett pedagógusok után, sok a lejátszottnak tűnő pályázat, és érdekes kifogásokkal utasítják el a katedrára vágyókat.
A pedagógus-szakszervezetek visszatérő panasza: egyre súlyosabb gondot okoz a tanárhiány Magyarországon. Ezt rendre cáfolja a kormány, pedig – mint azt lapunk elsőként megírta – az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ (KK) valójában nem tudja, van-e tanárhiány, mert ilyen statisztikával nem rendelkezik. Tovább árnyalja a képet, hogy az ország különböző részein nagyon eltérő a helyzet: több lapunknak nyilatkozó, állást kereső tanár például azt tapasztalta, hogy Békés és Csongrád megyében szinte lehetetlen elhelyezkedni a szakmájukban – miközben egymást érik a különös pályázatok, furcsa elutasítások. Egy Békés megyei pedagógus azt mondta, meggyőződése, hogy ezen a nyáron nála többet senki nem nézte a közigallas.hu-n a tanári álláshirdetéseket. Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként igyekezett elhelyezkedni, ám a hetvennégy települést, köztük csaknem húsz várost magában foglaló Békésben csak négy ilyen álláshelyet hirdettek meg. A beadott pályázatok sorsa szinte minden esetben furcsán alakult. Az egyik békéscsabai gimnáziumból elektronikus levélben kurta választ kapott, amelyben mindössze az állt, hogy a bíráló bizottság nem az ő pályázatát támogatta. Beszélgetőpartnerük csodálkozott azon, hogy személyes meghallgatása nélkül döntöttek. Egy szakgimnázium válaszra sem méltatta. Harmadik jelentkezésének elbírálási határideje két hónapja lejárt, amikor az álláshirdetést megjelentető iskola igazgatója levélben arról tájékoztatta: végül mégsem töltötték be az állást, nem vettek fel senkit. A munkát kereső tanár számára az utolsó reménysugár egy orosházi középiskola álláshirdetése volt, amelynek már pályázati kiírási időpontjai is szokatlanok voltak. Augusztus közepe után írták ki, a beadási határidőt pedig szeptember 12-ben, azaz jócskán a tanév kezdete utáni időpontban jelölték meg. Telefonos egyeztetés után a tanévet megelőző utolsó munkanapon a jelentkező felkereste az igazgatót, aki négy óra hosszán át várakoztatta, majd közölte vele, hogy óraadó tanárokkal végül sikerült áthidalni a tanárhiány okozta nehézséget. Hasonló tapasztalatokról számoltak be Csongrád megyei állást kereső pedagógusok is. Elenyésző számban hirdetettek meg tanári álláshelyeket itt is, és azt az információt kaptuk – a Békés megyei helyzet sem tért el ettől –, hogy bár nagyobb volt a kereslet az angol és a matematika tanárok, mint a humánszakosok iránt, de az előbbiekre sem mutatkozott különösebben nagy igény. A pályázati tapasztalatok a külső szemlélő számára itt is különösek lehetnek. Egyik beszélgetőpartnerünk hat álláshelyre adta be jelentkezését, ám személyes meghallgatásra egyetlen alkalommal sem hívták be. Egy másik megszólaltatott tanár szerint a jelenlegi rendszerben nincs értelme úgy pályázni, hogy a jelentkező előzetesen nem érdeklődik: valóban keresnek tanárt, vagy már eleve megvan a jelölt. Általában az történik – tudtuk meg –, hogy az iskolák törvényi kötelezettségnek eleget téve meghirdetik az álláshelyet, de a kiírás megjelenése előtt már tudják, kit fognak felvenni. „Na, ennyit a pályáztatásról!” – összegezte tapasztalatait egy szegedi pedagógus. Tény, hogy a Dunántúlon, különösen Nyugat-Magyarországon, Budapesten és agglomerációjában jelentős a tanárhiány. Ezekben a térségekben a közigallas.hu-n százas nagyságrendben kerestek tanárokat. De vajon miért szakadt ketté az ország a tanárhiány kapcsán is? Tény, hogy a közszférában dolgozók számára a magángazdaság kínálta álláshelyek menekülő utat jelenthetnek a Dunántúl nagy részén, Budapesten és a tágan értelmezett vonzáskörzetében. Ezzel szemben az ország hátrányos és fejletlenebb részei – ide tartozik a Dél-Alföld is – ezek a menekülő utak nem vagy alig léteznek. Az is közrejátszhat a kialakult helyzetben, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok többsége nem Kelet-Magyarországról vág neki szerencsét próbálni a világnak. Így aztán – más lehetőségek hiányában – az állami munkahelyekhez való ragaszkodás jóval nagyobb lehet a Dunán innen, mint túl.
Frissítve: 2018.10.03. 09:20

Talált még 2,7 milliárdot az egyházaknak a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.03. 09:00
Illusztráció: Getty Images
A keddi Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amelyben a kabinet 2,75 milliárd forintot csoportosít át a Központi Maradványelszámolási Alapból (vagyis a korábban valamilyen okból fel nem használt pénzből) az egyházak támogatására, azon belül is az „egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására”. Azt már nem fejti ki a határozat, hogy ez pontosan milyen programokat vagy beruházásokat jelent. Ezen a soron eddig is közel 19 milliárd forint szerepelt a büdzsében, ezt növelték most tovább.
Szerző

Az önkormányzat felújítja a XIII. kerületi iskolát, az épület állami része viszont romos marad

Publikálás dátuma
2018.10.03. 08:44

Fotó: olvasónk felvétele
Ha a helyzet nem változik, az épületet úgy fogják átadni, hogy a harmadik homlokzat nem változik.
Érdekes felirat jelent meg egy Váci úti iskolaépületre rögzített molinón. Mint azt a 444 olvasói észrevették, ezen azt írták:
„A XIII. kerület felújítja. Az állam nem költ rá, csak használja.”

A portál összefoglalója szerint ha nem változik meg a helyzet, akkor az épületet a felújítás után úgy fogják átadni, hogy a tetőszerkezete és a háromból két homlokzata – az önkormányzati rész – szépen fel lesz újítva, a harmadik homlokzat – az állami – viszont romos-kopott marad. Mint írják, a problémát az okozza, hogy az iskolaépület, amiben régebben általános iskola és gimnázium működött, két gazda kezében van: 57 százaléka önkormányzati, 43 százaléka pedig állami vagyonkezelésben. Az állami gazda a Közép-pesti Tankerület, illetve az azt felügyelő EMMI. Az utóbbi időben mindkét „térfélen” iskolák működtek a házban, a Gyermekház Iskola és a Prizma Általános Iskola és Óvoda. A konfliktus azután kezdődött, hogy kiderült, az épület leromlott állapota miatt nem halasztható a felújítás. Az állam – az önkormányzat szerint – egyszerűen nem hajlandó finanszírozni a felújítás rá eső részét. Az önkormányzat ezzel szemben 644 millió forintot költ a munkálatokra, ami a teljes felújítás összköltségének kétharmada.

„Forráshiányra hivatkozva elutasító választ kaptunk”

Az államra eső rész 600 millió forint körül lenne. A portál megkeresésére a kerület közölte:
„Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterét és oktatásért felelős államtitkárát is megkerestük több alkalommal. Kértük, hogy a felújítási költségek finanszírozásában a használati arány mértékében vegyenek részt. Megkereséseinkre forráshiányra hivatkozva elutasító választ kaptunk. A tankerületi központ a rá eső költségek finanszírozását azzal az indokkal utasította el, hogy nem áll rendelkezésre erre a célra elkülönített keret a költségvetésükbe.”

A kerület ezek után azt a megoldást találta ki, hogy a rá eső részt megcsináltatja, beleértve a pince szigetelését, az alapvezetékcserét, a tető és az összes nyílászáró kicserélését, illetve a háromból két homlokzat felújítását. A belső udvar, valamint a Janicsár utca felőli homlokzat viszont úgy marad, kopottan.
Szerző
Frissítve: 2018.10.03. 12:09