Állami milliárdokból szépülnek a színházak

Publikálás dátuma
2018.10.04 11:00
Orbán Viktor látogatása a szolnoki színházban
Fotó: A Szigligeti Színház Facebook-oldala/
Már csaknem színház felújítási lázról beszélhetünk manapság, persze a kormányzati támogatás nagyságrendje még nem éri el a stadionépítésit, de több mint 40 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház, emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is.
Budapesten az Opera mellett jelenleg a Thália Színházat újítják fel. A Kálomista Gábor által vezetett intézmény rekonstrukciójának a generál kivitelezője a Bástya Millenium ZRT. A beruházás állami támogatása nettó 985 millió  forint. Ezen felül a fővárosi önkormányzat 400 millióval járul hozzá a költségekhez. Schell Judit művészeti vezető lapunknak korábban elmondta, hogy a nagy színpadon októbertől játszanak újra. Megújul a hűtés-fűtés rendszer, a lámpapark és a hangosítás. A Mikroszkóp Színpadból egy új játszóhely jön létre Thália Télikert néven saját kamaraprodukciókkal. A nagy színpad ezentúl is a minőségi szórakoztatás jegyében működik majd. Az Arizona Stúdió befogadó helyszín marad a jövőben is. Az eddigi Új Stúdiót pedig próbahelyszínné alakítják. A Nemzeti Színházban is lesz felújítás, mégpedig kétmilliárd forint jut rá. Ezzel kapcsolatban lapunknak Vidnyánszky Attila korábban úgy fogalmazott: ezt teljes egészében az elavult színpadtechnikai berendezések felújítására költik. „Három nyarunk lesz rá és 2020-ig kell elszámolnunk a felhasznált összegekkel” – mondta. A Radnóti Színházat a látszat ellenére nem újítják fel – közölte lapunkkal Komáromi György, a teátrum gazdasági igazgatója. A szomszéd épületet viszont igen, ez annyiban érinti a Radnótit, hogy a hátsó színpad és a díszlet behordó folyosó erre a területre esik. Ezért ebben az évadban bizonyos előadásokat máshol játszanak, de a saját bemutatókat a Nagymező utcai épületben tartják. A kormányzati támogatással megvalósuló Modern Városok Program keretében több vidéki színház megújul. A Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójára 9,3 milliárdot szánnak. A Medgyaszay István építész tervei alapján az akkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezettel szecessziós stílusban épült teátrum 1908. szeptember 17-én nyílt meg. Az 1984-88-as felújítás idején a színházat átalakították a mostani rekonstrukció az eredeti Medgyaszay István által tervezett épület patináját és látványosságát kívánja visszaadni – mesélte lapunknak Oberfrank Pál igazgató. A színházat ismét összekapcsolják a Koronaszálló épületével, elbontják azt a lepényépületet, amit ’84-88 között építettek a színházhoz, így újra feltárul a Püspökkert. Az elképzelések szerint modernizálják a színpadtechnikát, forgószínpadot alakítanak ki, és megújul a nézőtér is. A színházi tevékenységhez nem olyan szorosan kapcsolódó egységeket a szemközti régi zeneiskolába költöztetik. Átmenetileg várhatóan az évad második felében a színház is költözik, mégpedig a volt városi művelődési központba és elkezdődhet a kivitelezés. Veszprém is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, bíznak a sikerben, reményeik szerint addigra újra kinyílik a megújult színház kapuja. Győrben szintén a Modern Városok Program keretében tervezik megvalósítani a színház felújítást, szintén pályáznak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért. A színház modern épületét 1978. november 2-án adták át. Azóta szinte az egyetlen hazai színházépület, amelyhez nem nyúltak. A tervpályázaton a szakmai szűri a négy díjazott közül egyhangúlag a Teatro Építész-Műterem Kft. pályázatát szavazta a legjobbnak. A Sándor János vezette csapat újjáépítené a házat: az úgynevezett sísánc megszűnik az épületen, de a lendületes forma megmaradna, s belső változások is szerepelnek a tervben, mint például az, hogy új kamaraszínház készülne az épület déli oldalon – számolt be korábban a Kisalföld. A megőrizve megszüntetés és a megszüntetve megőrzés koncepciója jegyében haladnának. Mai korszerű arculatot és nem mellesleg egy mai korszerű működést szeretnének kialakítani, hiszen sok-sok funkcionális zavarral küzdött a színház eredendően, azóta pedig technikailag is sok minden elavulttá vált az épületben. Nagyon mai, nagyon modern, nagyon jól működő, nagyon szép színházat szeretnének, mégis megőrizve azt, ami a 40 éves arculatból megőrizni való. A beruházás költsége 13 milliárd forint. A felújítás alatt az Olimpiai Sportparkba költözik majd a társulat – mondta lapunknak Forgács Péter igazgató. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím harmadik aspiránsa Debrecen, ahol szintén megújul a Debreceni Csokonai Színház és a színészház. Gemza Péter a teátrum igazgatója elmondta, a beruházást lebonyolítója a a város, ők a szakmai felügyeletet látják el. Jelenleg a felmérési szakaszban járnak. A felújítás, melynek a tervezett költsége 6 milliárd 350 millió szintén kapcsolódik a Modern Városok Programhoz. A dehir.hu júliusban közölte, hogy eredményesen zárult a Csokonai Színház és a színészház felújításának tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A felhívásra hét cég, illetve konzorcium jelentkezett. Közülük a debreceni Archiko Kft. és a nyíregyházi Tisza Építész Műterem Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb. A cégek nettó 260 millió forintért vállalták a megbízást, ezzel pedig el is nyerték azt. Gemza Péter elmondta, hogy a következő évadot átmenetileg más játszóhelyeken oldják majd meg, a fő helyszín a Víg Kamaraszínház lesz, de tervezik, hogy más játszóhelyeket is bevonnak. Szolnokot szintén érinti a felújítási láz. Erről nemrégiben mint az egyik jobboldalhoz köthető bulvárlap beszámolt személyesen konzultált a miniszterelnök Balázs Péter igazgatóval a beszámoló szerint egy baráti hangulatú eszmecserén. A Magyar Közlöny pontosan 3 997 435 244 forintot határoz meg kormányzati forrásból a színház felújítására.   

Opera: növekvő költségek

 Egyre csak nő az Operaház felújításának költsége, a kormány legutóbb körülbelül hétmilliárd forinttal toldotta meg a költségvetését – írtuk nyáron lapunkban. Hozzátéve, hogy már csaknem bruttó 28 milliárd forintnál jár az Ybl Palota felújításának a költsége, mivel a kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet. Még körülbelül 7 milliárd forintot költ a magyar állam az Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására – derül ki a Magyar Közlönyből. A kormányhatározat az idei évben kétmilliárd, jövőre pedig 4,95 milliárd forintot biztosít a generálkivitelezési munkákra és külön beszerzésekre. A támogatással együtt a kormány arról is döntött, hogy az Operaház átadása 2019 januárjáról májusra csúszik. 

Kalandos kaposvári építkezés

 Az eredeti tervek szerint az idén tavasszal megkezdődött volna a műszaki átadás és átvétel, hogy aztán októberben díszelőadással avassák fel a felújított kaposvári Csiky Gergely Színházat. Melynek rekonstrukciója – mint azt néhány hónappal a 2016 őszi bontás megkezdése után tudni lehetett – jelentősen csúszik, s a társulat a legjobb esetben is csak a jövő évadra foglalhatja vissza játszóhelyét. Az idén 107 éves épületet először az 1950-es években alakították át – amikor állandó társulatot kapott az intézmény –, majd a nyolcvanas évek végén alig egy év alatt újították fel az akkorra igencsak amortizálódott épületet. Orbán Viktor 2010-ben személyesen ígérte meg a felújítást, ám a valós bejelentésre 2015-ig várni kellett: a Modern Városok Program keretében a kormány 9 milliárdot ígért Kaposvárnak a projektre. Melynek terveit a megyeszékhely főépítésze férjének cége készítette el, a felújítást pedig eredendően Rátóti Zoltán igazgató vezényelte volna le, ám ő egy évvel második kinevezése után, néhány hónappal a beruházás megkezdése előtt váratlanul lemondott. Így a rekonstrukció felügyelete utódának, a gazdasági igazgatóból előbb megbízott, majd az idén véglegesen kinevezett Fülöp Péternek jutott. A kivitelezés pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozónak mondott ZÁÉV Zrt.-nek, mely korábban már megannyi kaposvári beruházást nyert el – és csúszott is el a projektekkel, a vasútállomás felújításával például egy évet, persze következmények nélkül. A rekonstrukció 2016 év végén kezdődött el – a társulat bizonytalan időre a valódi színházi játék számára alkalmatlan Agórába költözött –, s nemcsak a folyamatos csúszások miatt kerül állandóan reflektorfénybe. Kiderült például, hogy az eredeti tervekhez képest egyszerűbb formában valósul meg a beruházás. Jelenleg csak annyit tudni, hogy elvileg jövő ősszel már az új helyen kezdődhet az évad. V. A. 

2018.10.04 11:00
Frissítve: 2018.10.04 11:00

Elkésett éjféli villamos - interjú Dés Lászlóval

Publikálás dátuma
2018.12.10 12:08

Fotó: / Vajda József
Túlélésre kell játszani, mondja Dés László, akinek december 29-én lesz koncertje az Arénában. A zeneszerző elmesélte, hogy az indulatait bele tudja őrjöngeni egy szaxofonszólóba a színpadon.
Mi hozta dühbe legutóbb? Egy fiammal kapcsolatos történet, kiszúrtak vele, és ez nem először történt meg az elmúlt években. Nem szeretném részletezni, a lényeg, hogy úgy döntött, a családjával együtt emigrál. És sajnálattal azt kell mondanom, jól tette. De azért gyakran jár haza, ha itthon van dolga. Családilag is felvetődött, hogy elmenni, vagy itt maradni? Három gyerekem van, ez mindegyiküknél felvetődött. Ebben az esetben nem lehet mást tenni, mint ki kell alakítani egyfajta életstratégiát. Ugyanúgy, mint a Kádár-rendszer hatvanas-hetvenes éveiben tettük. Valamilyen módon túlélésre kell játszani. Persze ez szomorú, mert az ember nem ilyen módon szeretné leélni az életét. És itt elsősorban a fiatalokról van szó, mert Ő előttük még ott az egész élet. Ők még előre szeretnének menni, haladni, tehetséggel, szorgalommal, munkával. De mivel ez a három fogalom mára teljesen értelmetlenné vált, ezért valaki vagy túlélésre játszik, vagy elmegy innen. Ez ennyire szigorú? Igen, ez nem dramatizálás, hanem tény. Mit tehet ebben az esetben a szülő? Mindenben segíteni kell, de úgy, hogy az elsősorban a gyereknek legyen jó és ne a szülőnek. Mi érzelmileg próbáljuk támogatni őket. A düh, vagy az indulat jelenthet egy művész, történetesen zenész számára inspirációt az alkotásban? Nálam ez nem így működik. És legyen az író, vagy képzőművész, ritka, akinél az indulatok segítik az alkotást. Az írónál azt mondják, segít az ihletben, ha szenved. Más az alanyi lírai érzet, és más, ha valakiben tehetetlen düh alakul ki. Ez utóbbit nagyon nehéz feldolgozni, ezért ez inkább csak hátráltatja az alkotó embert. Ez teljesen nyilvánvaló. Én csendben és nyugalomban tudok komponálni. A koncertezés viszont sokkal életesebb és zajosabb műfaj, ahol az ember le tudja vezetni az indulatait. Én bele tudom őrjöngeni magam egy szaxofonszólóba a színpadon. Viszont az alkotáshoz tényleg fontos a koncentráció és azt nem lehet úgy, ha valakit folyamatosan nyomaszt valami. Ezért beszéltem én az életstratégiáról. Emlékszem Esterházy Péterrel erről sokat beszélgettem a halála előtti években. Ki kell alakítani egyfajta magatartásformát, sőt, tartásformát! A magánéletben és a közéletben, hogy tudjuk csinálni a dolgunkat. A Kádár-rendszerben egyéni stratégiák születtek a túlélésre. Erről a bátyja, Dés Mihály írt is egy regényt. Ő az írta meg, hogy abban az időben tulajdonképpen lébecolt. Ez azt jelentette, hogy sohasem ment állásba, de ezért csóró is maradt. Nem volt munkahelye, végül Spanyolországba költözött. A lébecolás azt jelentette, hogy az egyetem elvégzése után fordítgatott, tanulmányokat írogatott. Erre rá is ment tizenöt éve. Ez valamilyen módon visszatért, egy sokkal szigorúbb világban. A Kádár korszakban létezett legalább valamilyen szociális háló. Ma ez nincs, ezért a lébecolás sokkal veszélyesebb játék. Ma a lébecolók nagyon könnyen homleszekké, nincstelenekké válhatnak. A vadkapitalizmus korszakát éljük, a maga farkastörvényeivel együtt. Ma leginkább attól szorong mindenki, hogy bármikor elvesztheti az egzisztenciális biztonságát. A szabadság vágya már nem olyan fontos az emberek számára, mint amennyire a Kádár-rendszerben áhítoztunk rá. Ezek a jelenségek bizonyos mértékig magyarázatot adnak arra a passzivitásra és tompultságra, amiben a magyar társadalom ma leledzik. Még akkor is így van ez, ha naponta sok mindent belevágnak az arcunkba. Van olyan hely az országban, ahol ön nem kívánatos, mint zenész? Hogyne. Elmesélem a legutóbbi élményemet. Felkért a Nem adom fel Alapítvány, hogy lépjek fel a Nemzeti Színházban a gálaestjükön, melyet a sérült gyerekek javára rendeznek. Természetesen elvállaltam, és természetesen ingyen. Mindent leegyeztettünk. Hogyan és mit adunk majd elő, együtt a gyerekekkel. Egyszer csak jött egy telefon és az alapítvány illetékese zavartan közölte: leszóltak neki a minisztériumból, hogy én ezen az esten nem léphetek fel. Ez azért már nagyon abszurd, hiszen ily módon sérült gyerekeket büntetnek azzal, hogy a jelenlegi rendszer szemében egy nem kívánatos művésszé váltam. Mit lehet ez ellen tenni? Semmit. A Rózsavölgyi Szalonban nemrég mutatták be a Diplomácia című darabot, amely arról szól, hogy a II. világháború végén Párizsban egy svéd konzul verbálisan meggygőzi a náci csapatok parancsnokát, hogy ne robbantsa fel a várost. Ma mondjuk a magyar miniszterelnököt meg lehet győzni verbálisan? Nem hinném. Ebben hinni teljes naivitás. Ennek az egésznek akkor van vége, ha ez a felhalmozódott baj, rombolás, szenny olyan méreteket ölt, hogy kicsap, tehát elsöpri saját magát. A mennyiség átcsap minőségbe. Ennek mi lehet a formája? Nagyon sok minden. Az egyik, hogy a hatalmon lévők felzabálják egymást, mert már nincs kit, hiszen minden narancssárga. A másik, hogy valami történik, amit hívhatunk forradalomnak, lázadásnak. De ettől mentsen meg mindenkit az Úristen, hiszen ez nagyok sok bajjal járhat. A hazai előadóművészeti életet megrázta a tao megszüntetése. Ön mit gondol erről? Ez nagy baj és súlyosan érinti a független és magánszínházakat, valamint elsősorban a vidéki koncerttermek helyzetét. Ezzel az egésszel, újra visszahozzák a tenyérből etetés rendszerét. Újra csak az számít majd, hogy ki a haver és ki nem. Arról nem beszélve, hogy amióta ez a cirkusz megy, senki sem nevezi meg azokat, akik ez ügyben visszaéléseket követtek el. Inkább az egész szakmát büntetik. Az év végi Aréna-koncertjének a programjába beleszól valaki? Nem, mert ez egy független produkció és nem támogatja senki. Volt már olyan, hogy öncenzúrát gyakorolt? Nem, ilyen nem volt. A közönség körében érzett már megkülönböztetésre utaló jelet? Szerencsére nem. Az Arénába most is azok jönnek majd, akik a politikai hovatartozásuktól függetlenül szeretik a dalaimat. Legalábbis én ezt gondolom. Nyár végén ért véget a huszonnyolc helyszínből álló koncertturném és szerencsére mindenhol telt ház előtt zajlott. A koncert címe: Mi vagyunk a grund. Eddig arról beszéltünk, hogy sokszor úgy érezzük, elvették tőlünk a grundot. Van értelme mégis harcolni érte? A grund egy metafora, mégpedig a hazáé. Nemecsek többször el is mondja a regényben, hogy a grund a mi hazánk. És igen a grund fontos ma is, hiszen mindannyiunknak megvan a maga grundja, nekünk is, még akkor is, ha bizonyos emberek az ellenkezőjét híresztelik rólunk. És ma alapállássá vált a gyűlölködés, megvetés, elutasítás. Ráadásul hazugsághalmazok között felépítve. Nálunk szinte teljesen eltűnt a szolidaritás. A Magyar Idők című lapban nemrég Szász Jánosról írták le, hogy „vadliberális, magyar gyűlölő” rendező. Emiatt sem vonult senki sem az utcára. Ez nagyon veszélyes. És számomra is ismerős. Rólam egy államtitkár Máriapócson egy Mindszenty József szoboravatáson azt bírta mondani: „tetteiben gyűlölködő, kereszténységet, magyarságot, nemzetet megvető és gyűlölő” vagyok. Ez már elmebaj és persze nagyon veszélyes, mert felér egy rámutatással, címkézéssel, hergeléssel. Az új lemez címe Éjféli Járat, melynek a dalait szintén eljátsszák majd az Arénában. Gondolom azért a lemezre nem csak borús szerzemények kerültek fel. Nem volt ilyen szempont. A címet egy éjféli villamos ihlette. A dal szövegét Müller Péter Sziámi írta. Persze így hatvannégy évesen a lekésett villamosjárat igazából egy metafora. Szól a restanciáinkról, a nem teljesített ígéreteinkről, kicsit bűntudatos és fájdalmas, de ugyanakkor szenvedélyes dal. De szól az elvesztett barátokról is. Minden dalnak más szerző írta a szövegét, amit én egyfajta játékként, kalandként fogtam fel. Emellett néhány számomra fontos régebbi dal is felkerült a lemezre. Mi az, amit még mindenképp le szeretne tenni az asztalra? Nagy vágyam, hogy Petőfi életéről operát írjak, a könnyűzene nyelvén, de természetesen az én zenei nyelvemen. Geszti Péterrel és Müller Péter Sziámival dolgozom rajta. Nem szeretnék leállni, addig biztos nem, amíg teljesen el nem lehetetlenítenek. 

Névjegy

Dés László - Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és dzsessz lemezek sora fűződik a nevéhez. Az utóbbi években leült a zongorához a saját magának írt dalaival és énekelni kezdte az új és a már régóta ismert számokat. Koncertturnéjával nagy sikerrel járta körbe az országot.  

2018.12.10 12:08

A bűn örök árnya végig elkísér

Publikálás dátuma
2018.12.10 12:00

Fotó: / Rákossy Péter
Modern, letisztult, izgalmas rendezéssel indult az Opera idei évada, igaz kissé későn. Az Erkel Színházban egy fiatal orosz rendező vitte színre Puccini ritkábban játszott operáját A Nyugat lányát.
Az orosz rendező Vasily Barkhatov az Erkel Színházba saját tervező csapattal érkezett. Zinovy Margolin markáns díszlete, hatalmas betoncsövek, meghatározó eleme A Nyugat lánya című előadásának. Azonnal kortalanná, maivá teszi a cselekményt. A csövek, vagy gyűrűknek is lehet nevezni egyszerre menedékül szolgálnak az aranyásóknak, másrészt szinte agyonnyomják őket, eltörpülnek benne, mellette. Jól példázzák, hogy aki vándornak, szegénynek születik, a kitörési esélye szinte a nullával egyenlő. Legfeljebb örökre reménykedhet benne, hogy a talált arany majd fordít a sorsán. Vagy talán a szerelem. Puccini nálunk ritkán játszott operája A Nyugat lánya mindkét esélyt fel teszi egy lapra. És egyáltalán nem mellékes a bűn kérdése, Vajon egy életen belül lehet-e újrakezdeni, vagy a bűn örök árnyként örökre ott marad bélyegként rajtunk, még akkor is ha közben elsodor bennünket a szerelem? Minnie az aranyásók oltalmazója épp egy rabló banditába szeret bele. Kibe másba? Hiába az élet egyszerre reménykeltő és kegyetlen. Minnie szerepében Rálik Szilvia egy darabig talán túl visszafogott, aztán a második felvonás közepétől már közelebb engedi magához a szeretetéhes, romantikus nő figuráját. Óvja hirtelen jött szerelmét, ápolja, bevállalja mindenestől. A bűneivel együtt. Magáénak akarja és egy pókerjátszmának köszönhetően meg is nyeri.   A bandita Boncsér Gergely olyan, mint egy nagyra nőtt kamasz. Gyerekként belecsöppent a bűnbe és úgy maradt. A szerelem azonban egy csapásra eltörölte a veszélyérzetét. Mindenen át gázol és már az sem érdeki, hogy ha lebukik. A sheriff, aki szintén szerelmes Minnie-be, Florin Estefan, nem tudja megkapni az asszonyt, hiába áll mellette a törvény. Az érzelmeink más szabályok szerint működnek. Az Opera zenekarát Kocsár Balázs dirigálja. Az együttes jól szól, bár olykor, mintha hangerőben kissé elnyomná az énekeseket. A rendezés a harmadik felvonást rendhagyóan egy álomként vizionálja. A bandita fejében végigpereg minden és a végén nézői értelmezés kérdése, hogy vidám véget látunk, vagy tragédiát. A bűn tehát megváltható, de lehet, hogy csak a túlvilágon.
2018.12.10 12:00
Frissítve: 2018.12.10 12:00