Állami milliárdokból szépülnek a színházak

Publikálás dátuma
2018.10.04. 11:00
Orbán Viktor látogatása a szolnoki színházban
Fotó: A Szigligeti Színház Facebook-oldala
Már csaknem színház felújítási lázról beszélhetünk manapság, persze a kormányzati támogatás nagyságrendje még nem éri el a stadionépítésit, de több mint 40 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház, emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is.
Budapesten az Opera mellett jelenleg a Thália Színházat újítják fel. A Kálomista Gábor által vezetett intézmény rekonstrukciójának a generál kivitelezője a Bástya Millenium ZRT. A beruházás állami támogatása nettó 985 millió  forint. Ezen felül a fővárosi önkormányzat 400 millióval járul hozzá a költségekhez. Schell Judit művészeti vezető lapunknak korábban elmondta, hogy a nagy színpadon októbertől játszanak újra. Megújul a hűtés-fűtés rendszer, a lámpapark és a hangosítás. A Mikroszkóp Színpadból egy új játszóhely jön létre Thália Télikert néven saját kamaraprodukciókkal. A nagy színpad ezentúl is a minőségi szórakoztatás jegyében működik majd. Az Arizona Stúdió befogadó helyszín marad a jövőben is. Az eddigi Új Stúdiót pedig próbahelyszínné alakítják. A Nemzeti Színházban is lesz felújítás, mégpedig kétmilliárd forint jut rá. Ezzel kapcsolatban lapunknak Vidnyánszky Attila korábban úgy fogalmazott: ezt teljes egészében az elavult színpadtechnikai berendezések felújítására költik. „Három nyarunk lesz rá és 2020-ig kell elszámolnunk a felhasznált összegekkel” – mondta. A Radnóti Színházat a látszat ellenére nem újítják fel – közölte lapunkkal Komáromi György, a teátrum gazdasági igazgatója. A szomszéd épületet viszont igen, ez annyiban érinti a Radnótit, hogy a hátsó színpad és a díszlet behordó folyosó erre a területre esik. Ezért ebben az évadban bizonyos előadásokat máshol játszanak, de a saját bemutatókat a Nagymező utcai épületben tartják. A kormányzati támogatással megvalósuló Modern Városok Program keretében több vidéki színház megújul. A Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójára 9,3 milliárdot szánnak. A Medgyaszay István építész tervei alapján az akkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezettel szecessziós stílusban épült teátrum 1908. szeptember 17-én nyílt meg. Az 1984-88-as felújítás idején a színházat átalakították a mostani rekonstrukció az eredeti Medgyaszay István által tervezett épület patináját és látványosságát kívánja visszaadni – mesélte lapunknak Oberfrank Pál igazgató. A színházat ismét összekapcsolják a Koronaszálló épületével, elbontják azt a lepényépületet, amit ’84-88 között építettek a színházhoz, így újra feltárul a Püspökkert. Az elképzelések szerint modernizálják a színpadtechnikát, forgószínpadot alakítanak ki, és megújul a nézőtér is. A színházi tevékenységhez nem olyan szorosan kapcsolódó egységeket a szemközti régi zeneiskolába költöztetik. Átmenetileg várhatóan az évad második felében a színház is költözik, mégpedig a volt városi művelődési központba és elkezdődhet a kivitelezés. Veszprém is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, bíznak a sikerben, reményeik szerint addigra újra kinyílik a megújult színház kapuja. Győrben szintén a Modern Városok Program keretében tervezik megvalósítani a színház felújítást, szintén pályáznak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért. A színház modern épületét 1978. november 2-án adták át. Azóta szinte az egyetlen hazai színházépület, amelyhez nem nyúltak. A tervpályázaton a szakmai szűri a négy díjazott közül egyhangúlag a Teatro Építész-Műterem Kft. pályázatát szavazta a legjobbnak. A Sándor János vezette csapat újjáépítené a házat: az úgynevezett sísánc megszűnik az épületen, de a lendületes forma megmaradna, s belső változások is szerepelnek a tervben, mint például az, hogy új kamaraszínház készülne az épület déli oldalon – számolt be korábban a Kisalföld. A megőrizve megszüntetés és a megszüntetve megőrzés koncepciója jegyében haladnának. Mai korszerű arculatot és nem mellesleg egy mai korszerű működést szeretnének kialakítani, hiszen sok-sok funkcionális zavarral küzdött a színház eredendően, azóta pedig technikailag is sok minden elavulttá vált az épületben. Nagyon mai, nagyon modern, nagyon jól működő, nagyon szép színházat szeretnének, mégis megőrizve azt, ami a 40 éves arculatból megőrizni való. A beruházás költsége 13 milliárd forint. A felújítás alatt az Olimpiai Sportparkba költözik majd a társulat – mondta lapunknak Forgács Péter igazgató. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím harmadik aspiránsa Debrecen, ahol szintén megújul a Debreceni Csokonai Színház és a színészház. Gemza Péter a teátrum igazgatója elmondta, a beruházást lebonyolítója a a város, ők a szakmai felügyeletet látják el. Jelenleg a felmérési szakaszban járnak. A felújítás, melynek a tervezett költsége 6 milliárd 350 millió szintén kapcsolódik a Modern Városok Programhoz. A dehir.hu júliusban közölte, hogy eredményesen zárult a Csokonai Színház és a színészház felújításának tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A felhívásra hét cég, illetve konzorcium jelentkezett. Közülük a debreceni Archiko Kft. és a nyíregyházi Tisza Építész Műterem Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb. A cégek nettó 260 millió forintért vállalták a megbízást, ezzel pedig el is nyerték azt. Gemza Péter elmondta, hogy a következő évadot átmenetileg más játszóhelyeken oldják majd meg, a fő helyszín a Víg Kamaraszínház lesz, de tervezik, hogy más játszóhelyeket is bevonnak. Szolnokot szintén érinti a felújítási láz. Erről nemrégiben mint az egyik jobboldalhoz köthető bulvárlap beszámolt személyesen konzultált a miniszterelnök Balázs Péter igazgatóval a beszámoló szerint egy baráti hangulatú eszmecserén. A Magyar Közlöny pontosan 3 997 435 244 forintot határoz meg kormányzati forrásból a színház felújítására.   

Opera: növekvő költségek

 Egyre csak nő az Operaház felújításának költsége, a kormány legutóbb körülbelül hétmilliárd forinttal toldotta meg a költségvetését – írtuk nyáron lapunkban. Hozzátéve, hogy már csaknem bruttó 28 milliárd forintnál jár az Ybl Palota felújításának a költsége, mivel a kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet. Még körülbelül 7 milliárd forintot költ a magyar állam az Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására – derül ki a Magyar Közlönyből. A kormányhatározat az idei évben kétmilliárd, jövőre pedig 4,95 milliárd forintot biztosít a generálkivitelezési munkákra és külön beszerzésekre. A támogatással együtt a kormány arról is döntött, hogy az Operaház átadása 2019 januárjáról májusra csúszik. 

Kalandos kaposvári építkezés

 Az eredeti tervek szerint az idén tavasszal megkezdődött volna a műszaki átadás és átvétel, hogy aztán októberben díszelőadással avassák fel a felújított kaposvári Csiky Gergely Színházat. Melynek rekonstrukciója – mint azt néhány hónappal a 2016 őszi bontás megkezdése után tudni lehetett – jelentősen csúszik, s a társulat a legjobb esetben is csak a jövő évadra foglalhatja vissza játszóhelyét. Az idén 107 éves épületet először az 1950-es években alakították át – amikor állandó társulatot kapott az intézmény –, majd a nyolcvanas évek végén alig egy év alatt újították fel az akkorra igencsak amortizálódott épületet. Orbán Viktor 2010-ben személyesen ígérte meg a felújítást, ám a valós bejelentésre 2015-ig várni kellett: a Modern Városok Program keretében a kormány 9 milliárdot ígért Kaposvárnak a projektre. Melynek terveit a megyeszékhely főépítésze férjének cége készítette el, a felújítást pedig eredendően Rátóti Zoltán igazgató vezényelte volna le, ám ő egy évvel második kinevezése után, néhány hónappal a beruházás megkezdése előtt váratlanul lemondott. Így a rekonstrukció felügyelete utódának, a gazdasági igazgatóból előbb megbízott, majd az idén véglegesen kinevezett Fülöp Péternek jutott. A kivitelezés pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozónak mondott ZÁÉV Zrt.-nek, mely korábban már megannyi kaposvári beruházást nyert el – és csúszott is el a projektekkel, a vasútállomás felújításával például egy évet, persze következmények nélkül. A rekonstrukció 2016 év végén kezdődött el – a társulat bizonytalan időre a valódi színházi játék számára alkalmatlan Agórába költözött –, s nemcsak a folyamatos csúszások miatt kerül állandóan reflektorfénybe. Kiderült például, hogy az eredeti tervekhez képest egyszerűbb formában valósul meg a beruházás. Jelenleg csak annyit tudni, hogy elvileg jövő ősszel már az új helyen kezdődhet az évad. V. A. 

Szerző

Egy éjszaka ezeregy meséje

Publikálás dátuma
2018.10.04. 10:30

Mathias Énard Iránytű című művének négy főszereplője van: az elbeszélő, és három szerelme: Sarah, a zene és az orientalizmus.
Vannak a regénynek hús-vér szereplői: európai kalandorok, régészek zeneszerzők, írók, költők, akik komolyan vagy kissé felületesen, de érdeklődtek a Kelet iránt. És keletiek: költők, akik érdekelték az európaiakat, szultánok, zeneszerzők, akik érdeklődtek az európai zene, kultúra iránt. Az igazi főhős azonban maga a Kelet, pontosabban leginkább a Közel-Kelet, még inkább az orientalizmus, ami itt és most − minden negatív felhang nélkül − a vágy, hogy minél jobban megismerjük, megértsük a Keletet, feltárjuk azokat a kapcsolatokat, amelyek a két világot évszázadokon át összekötötték. Amihez tökéletesen el kellene merülnünk benne, meg kellene élnünk mindennapjait. Voltak, akik megtették ezt, vonulnak is fel a regényben a múlt és a jelen orientalistái, mind-mind egy-egy hosszabb-rövidebb jelenés erejéig megidézve. Lady Hester Stanhope, az angol főrendi hölgy, aki letelepedett „az oszmán Levantéban, ahol fáradhatatlanul kormányzott", és törökösen öltözött, mint egy férfi. Vagy egy évszázaddal későbbi csodálója. Marga d'Andurain, a francia kalandornő, aki Palmyrában a Zenobia Hotelt vezette az 1930-as években, és az első európai nő akart lenni, aki elzarándokol Mekkába. „A keletiek nem érzékelik a Keletet, a Keletet mi érzékeljük, mi, európaiak, mi, rumik, akik vagyunk” – idéz a szerző egy másik múlt századi költőt, Lucie Delarue-Mardrus-t. Az ő kortársa volt a Byron unoka, Lady Ann Blunt, aki a főképp rokonszenves az elbeszélőnek, mert egy Stradivarin játszott a sivatagban. Az elbeszélő, a regény főhőse Franz Ritter bécsi muzikológus, aki a keleti zenékhez is vonzódik, egy konferencián találkozik a francia Sarah-val, aki irodalmár, és „mindig a Kelet értelmét kutatta, fáradhatatlanul, végeérhetetlenül", végül elmerülve a Távol- Kelet miszticizmusában, a buddhizmusban is. Ő babrálta meg azt az iránytűt, amely észak helyett rendületlenül keletre mutat. A történet – amely valójában egyetlen éjszaka zajlik − azzal kezdődik, hogy Franz egy postai küldeményt, egy cikket kap a Malajziában lévő Sarah-tól, ugyanaznap, amikor orvosától megtudja, halálos beteg. Schubert elmúlásról szóló ciklusa, a Téli utazás egyik dalának versszakával indul a szöveg: „Szemem lehunyom újra, / Szívem még oly meleg! / Mikor zöldül a lugas már, / Hogy karoljam édesemet?" – ugyanezzel a versszakkal zárul. Így rögtön megszólal tehát az alaphang, amit az európai zeneszerzők hosszú sora játszik. Felvonulnak mind, Mozarttól, Beethovenen, Schuberten át Lisztig, Wagnerig, Bartókig, Arvo Pärtig, mint hogy „a zenében a XIX-XX. században bekövetkezett változás teljes egészében  a Keletnek köszönhető". De jönnek sorra az éjszakában az írók-költők is, Goethe, aki a Nyugat-keleti díván szerzőjeként az első orientalisták egyikeként jellemző szereplő itt. Balzac, Proust, akinek időfolyamregénye nem létezhetne az Ezeregyéjszaka nélkül, és természetesen a keletiek is, akiknek lefordított művei évszázadok óta hatnak az európaiakra. Rúmi, Omar Khajjám, Háfz. Ismerős, kevésbé ismerős, ismeretlen alakok sorra vonulnak fel, lapról-lapra válik átláthatóbbá a kelet-nyugati kapcsolatok szövevénye. Énard nem akarja eltitkolni a visszásságokat: a gyarmatosításokat, háborúkat, a szinte rablásszámba menő – Napóleon egyiptomi hadjáratával kezdődő − régészetet, a magának a Keletnek a bajait az iszlám fundamentalizmussal, amely magának az iszlámnak is az ellensége, rombolója. A regény egyik hangsúlyos jelenete Palmyrában játszódik, amely e pusztító értelmetlenség jelképévé vált. A kép nyilván nem lehet teljes, a kapcsolatok sokkal bővebbek, szerteágazóbbak annál, mint ami egy ilyen bőven áradó szövegben is bemutatható. Mindenesetre Énard nem ítélkezik, csak mesél rendületlenül egy éjszakán át ezernyi történetet. Ha meghallgatjuk, megtalálhatjuk a magunk Keletéhez az iránytűt. Közben az egészet áthatja a szomorúság, mert az összefonódások egyre szakadoznak. De tán nem javíthatatlanul, mint a nyitó-záró versszakokból kiderül, őrizni kell a reményt. A szerzővel májusban készítettünk interjút, itt olvasható.

Info:

 Info Mathias Énard: Iránytű Fordította Tótfalusi Ágnes Magvető Könyvkiadó, 2018 Mathias Énard 1972-ben született. Tíz évet töltött a Közel-Keleten Irakban, Szíriában, Iránban. Jelenleg Barcelonában él , arab és perzsa nyelvet, irodalmat tanít az egyemen. A francia irodalom kiemelkedő alakja, Iránytő című regénye 2015-ben elnyerte a Goncourt-díjat.  

Szerző

Bolygassuk csak a múltat!

Publikálás dátuma
2018.10.04. 10:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Bár perbe fogják, a náci tömeggyilkos mégis kisétál a bíróságról. Megtörtént esetet mutat be Christian Frosch tárgyalótermi drámája, a Murer – Egy per anatómiája, amelyet a Szemrevaló fesztiválon vetítettek. Az Andrássy Gyula egyetem tanszékvezetőjének, Ferdinand Trauttmansdorffnak személyes emlékei is vannak a per idejéről.
– Franz Murer háborús bűnös volt. A szovjet katonai bíróság mégis csak huszonöt év kényszermunkára ítélte, öt év után szabadulhatott Szibériából. Hogyan volt ez lehetséges?  – 1948 és 1950 között volt egy moratórium, amikor a szovjet bíróságok nem hoztak halálos ítéleteket, illetve az ilyen ítéleteket nem hajtották végre. Franz Murernek szerencséje volt, hogy ebben az időszakban ítélték el szovjet állampolgárok meggyilkolásáért. Ausztriában az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején folytak perek a náci háborús bűnösök ellen, több halálos ítélettel végződött. Murer ekkor épp szovjet fogolytáborban volt. 1955-ben, Ausztria semlegessé válása után térhetett vissza Ausztriába. Az osztrák közhangulat akkor már mindenkit áldozatnak tartott, mondván, Ausztria a náci agresszió első áldozata, és ebben a légkörben a nácik alámerültek. 1963-ban, amikor Murert perbe fogták Grazban, az esküdteket ez a hangulat nagyban befolyásolta. – Mindenki áldozat, miközben a náci agresszió valódi elszenvedőire már-már „bosszúszomjas tettesekként” tekintenek: Christian Frosch filmje ezt is felveti. – A valódi tettesek már a háború után igyekeztek magukat áldozatként beállítani. Több nagy per lezárult, a társadalom megfáradt, kezdett belenyugodni abba a tudatba, hogy mindenki áldozat. Vannak még nagy halak, nagy bűnösök, akiket felelősségre kell vonni: Simon Wiesenthal igyekezett felrázni az osztrák társadalmat, de az még nem volt érett a múlttal való szembenézésre. A nácik felkutatását egyfajta összeesküvésnek is kezdték tekinteni sokan, ez is szomorú szerepet játszott Murer felmentésében. Tisztán emlékszem: az ítélet után három évvel Wiesenthal előadást tartott Grazban egy művészeti központban, amelyet polgáriak, baloldaliak, progresszívek, nagyon sokféle ember meghallgatott. Még iskolás voltam, meglehetősen naivan megkérdeztem az édesapámat: a hallgatóság soraiban kik a bőrnadrágos emberek, miért nem öltöznek szokásosan? Ők a nácik – mondta. Természetesen az előadás végén nekiestek Wiesenthalnak, aki nagyon nyugodtan reagált. Végül néhányan elkísértük egy kávéházba: Wiesenthal zokogott amiatt, hogy a háború után húsz évvel a nácik nyilvánosan felléphetnek. Gyerekként sokkoltak a könnyei: a szememben egy nagy hős volt, aki túlélt üldöztetést, koncentrációs tábort. De aznap megláttam a jelenben élő múltat: a nemzetiszocialista hálózat működését Ausztriában. Igaz, az egykori nácik sokszor nem személyesen, inkább a fiatalokat maguk elé tolva próbáltak a közéletben szerepet vállalni. De volt, hogy személyesen is. Wiesenthal, aki hívő zsidó és cionista volt, hitt abban, hogy a múlt feldolgozása megkerülhetetlen, ez pedig elfogathatatlan. Az SPÖ egykori elnöke, majd Ausztria szövetségi kancellárja, Bruno Kreisky viszont komoly gondban volt a saját zsidó identitásával, és inkább eltakart volna a múltat: első kormányában három egykori NSDAP-tag kerülhetett be. Ausztria mint a nácizmus első áldozata: az önbecsapó elmélet olyan jól működött, hogy a társadalom már nem akarta tudni, hány osztrákot terhel a felelősség a holokausztért. – Franz Murer mérhető Klaus Barbie-hoz, a lyoni hóhérhoz?  – Valószínűleg igen, bár a múltjának minden részlete sajnos nem lett feltárva. Mindenesetre nagyon-nagy hal volt. 
– A pere annak idején mekkora port vert fel? – Nem akkorát, mint amekkora jelentősége volt. A baloldali lapok, néhány katolikus újság beszámolt a per lefolyásáról. Az egyház is részt vett a Murer szabadon bocsátása elleni tüntetés szervezésében, de a figyelem szűk körű volt. Ausztria az 1960-as években még nagyon gyenge lábakon állt, a Magyarországnál is fiatalabb nemzet épp csak keresni, tanulni kezdte a saját identitását. A művészek, irodalmárok már korábban témává tették a náci múlttal való szembenézést, de a társadalom ezzel csak az 1980-as évek második felében kezdett foglalkozni, mikor Kurt Waldheim köztársasági elnök lett. Nagy botrány lett abból, hogy 1985-ben a honvédelmi miniszter, Friedhelm Frischenschlager náci karlendítéssel üdvözölte a repülőtéren az Ausztriába visszatérő Walter Redert, a marzabottói tömegmészárlás felelősét. A Bécsben ülésező Zsidó Világkongresszus ezt sem hagyta szó nélkül, ahogy Waldheim múltját sem. (Waldheim „elfelejtkezett” arról, hogy akkor szolgált Wehrmacht-tisztként Jugoszláviában, amikor a partizánok és a polgári lakosság ezreit mészárolták le. Arra sem emlékezett, hogy akkor volt Szalonikiben, mikor város zsidó lakosságát deportálták. Háborús bűnökkel nem vádolták meg – a szerk.) A restitúcióval, az áldozatok jóvátételével az 1990-es évek végén kezdték el belátni széles körben az osztrákok, hogy Ausztria múltjában vannak szégyenfoltok. – Christian Frosch drámája milyen visszhangot váltott ki Ausztriában? – Azt már senki sem vitatja, hogy Franz Murer háborús bűnös volt, talán csak néhány stájer. A film igazságát nem kérdőjelezik meg. Valószínűleg nagyobb hullámokat fog vetni Ruth Beckermann dokumentumfilmje, a Waldheim keringő, amely azt is bemutatja, hogy Waldheim támogatója volt Wiesenthal, de mégsem állt nyíltan mellé. Miért? Waldheim védekezése – „nem voltam ott, nem tudtam róla” – megegyezett a háborús bűnösökével. Ha Waldheim erre apellálva ártatlan, akkor Murer is az: Wiesenthal attól tartott, ezzel érvelhettek volna az egykori nácik. Waldheim viszont annyira prominens személy volt, hogy könnyen egy második Eichmannként lehetett volna beállítani, pedig ténylegesen nem volt az. Találkoztam vele, mielőtt az ENSZ főtitkára lett. Konzervatív, meggyőződéses antifasiszta politikusnak ismertem meg, egyébként a felesége zsidó volt. Akkor azt mondta: nem fogja hagyni, hogy Ausztria a nácizmus első áldozatának szerepében tetszelegjen. – A kóros történelmi feledékenység mennyire „fertőző”? Ez főleg a fiatalabb nemzetekre jellemző, amelyek keresik még az önazonosságokat. Többnyire a posztszovjet térségben. Van elszámolnivalója Szlovéniának, Horvátországnak, és Magyarországnak is. Érzelmileg nyilván megterhelő feladat, amihez idő és türelem kell. Nem hiszek abban, hogy szankcionálni, elszigetelni kell azokat, akik tagadják a múltat. A párbeszédben, a kommunikációban hiszek.          

A vilniusi mészáros

Az egykor Észak Jeruzsálemének is hívott Vilnius 1941 júniusában került német megszállás alá. A kerületi parancsnok Hans Christian Hingst SS-alezredes volt, aki később a treblinkai és majdaneki tömeggyilkosságokban is részt vett. Az ő jobb kezeként állíttatta fel a vilniusi gettót a „zsidó kérdés szakértője”, Franz Murer. Negyvenezer embert zsúfoltak össze egy akkora területen, amely eredetileg négyezer embert lakhatását tudta volna biztosítani, a 14 és 60 év közöttieket kényszermunkára kötelezték. A gettó lakóit folyamatosan megtizedelték nemre és korra való tekintet nélkül, részben Ponary mellett lőtték agyon. Szeptember végéig húszezer zsidó halt meg, vagy tűnt el. A szemtanúk szerint Murer kifejezetten brutális volt. „Szomjazta a vért. Egyfajta szükséglete volt, hogy embereket öljön. Egy szörnyeteg volt” – emlékezett vissza a Der Spiegelben 2016-ban Mascha Rolnikaite, aki kamaszként volt szemtanúja a kegyetlenkedéseknek. A gettó zsarnoka 1943 júniusában hagyta el Vilniust. Simon Wiesenthal már 1947-ben a nyomára akadt, a brit katonai rendőrség 1948 tavaszán tartóztatta le Stájerországban, és átadta a szovjeteknek. Huszonöt év kényszermunkára ítélték, öt évet töltött le a büntetéséből. Grazban 1963-ban állították bíróság elé emberiesség elleni bűntetteiért. 16 tömeggyilkossággal, 17 gyilkossági kísérlettel vádolták meg, 37-en tanúskodtak ellene, de felmentették. Az ítélet jelzésértékű volt az egykori osztrák nácik felé: „Ismét hozzánk tartoztok.” Franz Murer gazdálkodóként, Stájerország helyi politikusaként 1994-ben halt meg Leobenben. Litvániában több mint hétszáz évig éltek zsidók, 1939-ben 250 ezren voltak. A második világháborút alig ötezren élték túl.

Ferdinand Trauttmansdorff
Fotó: Vajda József / Népszava

Névjegy

Ferdinand Trauttmansdorff 1950-ben született Grazban, 1976-ban szerzett jogi diplomát grazi egyetemen, majd Brügge-ben hallgatott európai jogot. Közben volt ENSZ békefenntartó katona Cipruson is. A grazi egyetemen tanársegédként dolgozott, mikor 1981-ben az osztrák külügyi szolgálatba belépett. Az osztrák misszióban először Genfben dolgozott, majd Bukarestben, Washingotnban és Budapesten. Volt egyiptomi, szudáni, portugáliai és csehországi nagykövet. 2008-ban a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) elnöke. Jelenleg az Osztrák Külügyminisztérium Nemzetközi Holokauszt Oktatás Emlékezet és Kutatási csoportjának vezetője, valamint az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Diplomácia tanszékének vezetője. Ferdinand Trauttmansdorff nős, három gyerek apja, és egy ősi osztrák főnemesi család tagja. Egyik híres felmenője Ferdinand von Trauttmansdorff birodalmi herceg, aki II. József és I. Ferenc diplomatája volt. A meranói Trauttmansdorff-kastély nemcsak arról nevezetes, hogy Olaszország egyik legszebb botanikus kertje található itt, Erzsébet királynét többször is vendégül látta.

Témák
nácizmus