Éveket jelenthet a megfelelő mozgásforma

Publikálás dátuma
2018.10.05. 14:14

Fotó: Philippe Roy / AFP
Az már - talán - köztudott, hogy a sportolás egészségesebbé tesz: tovább és jobb életet él az, aki rendszeresen mozog. Egy felmérésből most az is kiderült, az élettartam szempontjából sem mindegy, milyen sportágat választunk.
A rendszeres sportolás javítja az élet minőségét, növeli annak idejét, egy friss dán tanulmány szerint ennek konkrét mennyisége attól is függ, milyen mozgásformát űzünk. A Dívány összefoglalása szerint az egyéni sportok, például az úszás 3,4, a futás 3,2, a torna 3,1 évvel növeli meg az élettartamot. A csapatsportok viszont ennél is többel, a tenisz például a vizsgált emberek életkorát 9,7 évvel növelte meg az átlaghoz képest, de a rendszeresen focizók is 4,7 évvel több időt élnek.
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay

Miért jobbak a csapatsportok?

A különbség oka az, hogy a csapatsportok űzésekor a fizikai tevékenység mellett szociálisat is végzünk, ami a mentális állapotunkra is nagy hatással van - mondta a 8500 felnőtt vizsgálatán alapuló Koppenhágai City Heart tanulmány egyik szerzője. Megállapították, hogy a csoportos edzések hatására elégedettebbé és nyugodtabbá válunk, mint az egyedül végzett mozgás után. A kutatók szerint a labdasportok a játékösztönt is felébresztik vagy erősítik, ami pedig egyesek szerint az örök fiatalság egyik fontos tényezője.
Szerző
Témák
mozgás sportág

Mellrák ellen: önvizsgálat és szűrés

Publikálás dátuma
2018.10.03. 14:14

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ilyenkor sok programmal igyekeznek felhívni a figyelmet a az egyik leggyakrabban előforduló női daganattípusra. Hazánkban évente több mint 7500 új esetet diagnosztizálnak, sokan mégsem ismerik a tüneteket, és nem tudják, mit tehetnek, hogy időben észrevegyék a kialakulását.
„A mellrák sajnos nagyon sok nő életét követeli évente, pedig néhány perces önvizsgálattal és rendszeres szűrővizsgálattal időben diagnosztizálható”

- mondta dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológusa.

Ezzel elkerülhetővé válhatnak az áttétek, és a betegség a legtöbb esetben sikeresen gyógyítható. Ám a nők többsége nem ismeri az önvizsgálat lépéseit, nem jár évente nőgyógyászati vizsgálatra, illetve nem megy el arra a szűrővizsgálatra, amelyre 45 éves kor felett kétévente mindenki név szerint kap meghívót.  
Sokan már csak akkor mennek orvoshoz, amikor egyértelmű tünetek észlelhetők, ezek azonban sokszor már előrehaladott betegséget jeleznek.
„A megelőzés leghatásosabb módszere a szűrővizsgálat, ezért nagyon fontos, hogy szánjunk magunkra havonta és évente egyszer legalább fél órát

– mondta dr. Kocsis Judit.

A mellrákra utaló leggyakoribb tünetek:

  • Kitapintható csomó a mellben és a hónaljban
  • Megduzzadt, kemény, pirossá váló mell
  • A mell alakjának változása
  • A mellbimbó váladékozása, viszketése, kipirosodása.

Önvizsgálat

A vizsgálatot célszerű minden hónapban ugyanabban az időszakban, a menstruációs ciklust követő napokban elvégezni.
  • Álljunk a tükör elé, tegyük csípőre a kezünket. Figyeljük meg a mellek formáját, méretét, kontúrját, a mellbimbókat és a bőr változásait.
  • Emeljük fel mindkét kezünket a fejünk fölé, és így is nézzük meg az előbbieket, valamint azt is, hogy a mell körvonala változik-e.
  • Tegyük tarkóra az egyik kezünket, a másik kezünk 3 középső ujjának ujjbegyével, körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellünket. Végezzük el a vizsgálatot álló és fekvő helyzetben, mindkét mellen.
  • Vizsgáljuk át a mellekhez tartozó nyirokrétegeket is a hónaljnál, kulcscsontnál és a szegycsontál is.
  • Végül pedig préseljük össze a mellbimbót, hogy meggyőződjünk arról, nem váladékozik-e.
Amennyiben csomót vagy bármilyen elváltozást észlelünk, azonnal forduljunk szakorvoshoz - mondta dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológusa.
„A mellrák a kezdeti stádiumban nem okoz fájdalmat, így sokszor csak célzott röntgenvizsgálattal, mammográfiával, emlőultrahanggal és a hónalj áttekintésével diagnosztizálható. Ezek a vizsgálatok a havi rendszeres önvizsgálat mellett lehetővé teszik, hogy időben felfedezzük és sikerrel gyógyíthassuk a daganatot”

- hangsúlyozta az onkológus.

A mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának, ezért nagyon fontos, hogy az érintett, 45-65 éves nők eljárjanak az éves szűrésekre - közölte az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke sajtótájékoztatón. Vass László kiemelte, a szűrések eredményességét jól mutatja, hogy az utóbbi néhány évben 14 százalékkal emelkedett a korai stádiumú, 15 milliméter alatti daganatok észrevételének száma. Az időben észrevett emlőrák pedig gyógyítható, így az már inkább hosszú, mint közvetlenül és súlyosan halálos betegség - tette hozzá.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi

„Minden nő számít!”

Vasárnap tartották a 2002 óta hagyományos lánchídi sétát, amelyet az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület szervezett. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben hangsúlyozták: élete során minden 8-9. nő érintett lesz, ezért nagyon fontos a figyelemfelhívás. A séta előtt szabadtéri programokkal, egészségügyi vizsgálatokkal és felvilágosító beszélgetésekkel várták az érdeklődőket. A Magyar Tudományos Akadémia mellrákról szóló konferenciáján a szűrésekről és a rákkutatás helyzetéről, valamint arról lehetett információt kapni, hogyan függ össze a testmozgás és az étrend is az egészséggel.
Szerző

Robotként irányítanak a szokásaink - Így lehetünk tudatosabbak

Publikálás dátuma
2018.10.02. 17:27
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Manapság trendi tudatosan létezni: például étkezni és mozogni, környezetet védeni, de nem biztos, hogy tudjuk, mit is jelent ez valójában. Bognár-Molnár Virág jógaoktató abban is segít, hogyan lehet erre ráébredni.
Tudatosak lehetünk, vagy legalábbis azt halljuk, hogy kellene lennünk a környezet védelmében, a fizikai és lelki egészségünket, a kapcsolatainkat illetően, de még jobb, ha az élet minden területén. 
Számomra a tudatosság olyan hobbi, ami átszövi a mindennapjaimat, és minden aspektusa örömmel tölt el.

Tudatosnak lenni annyit jelent, hogy folyamatosan megfigyelő állapotban vagyunk, és keressük azt, ami a legjobb nekünk, miközben nem zavarjuk a szűkebb és tágabb környezetünket. Minden mindennel összefügg, ezért ha az életünk egyik részében tudatossá kezdünk válni, az hatással lesz a többire is. 

Tudatos életmód

Ha tudatosan egészséges az életmódunk, odafigyelünk a táplálkozásra, a belső egyensúlyra és a mozgásra. Ennek sikeressége meglehetősen objektív, hiszen ha fittek vagyunk, akkor valószínűleg jól csináljuk. Ez egyébként nem egyszerű, ráadásul minden egyes nap kihívásokat tartogat, hiszen nem csak elszántságon múlik például az, hogy az ember, amikor éhségtől kóvályogva ételt keres, megtalálja a legkisebb rosszat. De ahhoz is nagy lelki erő kell, hogy hideg, sötét, téli estén bekuckózás helyett edzésre menjünk. 
Az egészség csak akkor EGÉSZség, ha kívül-belül jól vagyunk. Ha a kockás has ára feszült idegállapot vagy felborult hormonrendszer, az csak látszat, és valójában messze van az áhított céltól.

Hogyan lehetünk tudatosak?

Bár egyszerűen hangzik, hogy önmegfigyeléssel, ez nagyon nehéz, hiszen a világ folyamatosan elénk tolul, elvonja figyelmünket, aminek eredményeként éppen mi magunk veszünk el a nagy zajban. Első lépésként tehát erre, a személyiségünkre, a szokásainkra, a gondolatainkra, az érzéseinkre kell odafigyelni. Ha elkezdjük magunkat – valamennyire – tisztán látni; feltérképeztük a gyenge és erős oldalunkat, tudatosítottuk a szokásainkat, látjuk a céljainkat, elkezdődhet a változtatás.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels

Életünk irányítói: a szokásaink

Rémisztő, mennyire igaz a mondás: a megszokások rabjai vagyunk. Már-már robotként irányítanak. Sokszor például akkor is eszünk, ha „itt az ideje”, bár nem vagyunk éhesen. Gondolhatunk akár a lefekvés előtti rutinunkra is: a legtöbb dolgot mindig ugyanúgy csináljuk, mert úgy szoktuk meg - ráadásul sokszor még a gyerekkorunkban. Ezért szülőként óriási is a felelősségünk: célszerű odafigyelni, mihez szoktatjuk a gyerekeket. Nehéz persze eltérni saját szokásainktól, de nincs is eredménye, ha megtiltjuk az ágyban tabletezést, miközben a csemeték azt látják, hogy a szülők a telefonjaikkal alszanak el.
A gyereknevelés egyébként kettős tükör, hiszen a saját szokásainkat megfigyeljük és a gyerekre is tükrözzük.

Mit lehet tenni?

Ha lassan is, de át lehet programozni a szokásainkat. Ehhez állandó éberségre is szükség van, ráadásul ha lankadunk, visszaveszik az irányítást. Nagyon kitartónak kell lenni. Célszerű először egy, legfeljebb két dolgon változtatni és addig gyakorolni, amíg rutinná nem válik. Például elhatározhatjuk, hogy reggel még az ágyban elvégzünk néhány nyújtógyakorlatot. A következő lépés pedig lehet a mozgás bevezetése. A reggeli ötperces torna – néhány guggolás, plankelés vagy hasizmozás - csodát tud tenni. 
Az egyik vendégem nagymamája nyolcvanévesen is minden reggel öt percig guggolgatott. Én pedig azt vezettem be, hogy minden zuhanyzást hideg vízzel fejezek be. Van, hogy egyetlen porcikám sem kívánja, de tudom, hogy jót tesz a szívnek, a bőrnek, ezért ráveszem magam.

Megbeszélhetjük magunkkal például azt is, hogy óvodába vagy iskolába gyalog megyünk. Vagy néha lépcsőzünk liftezés helyett. Az is jó megoldás lehet, ha hétvégente aktív, közös, családi programokat szervezünk: lehet kirándulni, kerékpározni, labdázni, de akár úszni és persze fürdőzni is. A relaxálás is lehet ilyen: választhatunk, hogy „kattogunk” a problémáinkon vagy öt percre lefekszünk és megpróbálunk kikapcsolni, és ellazítani az összes izmunkat. Ha egyszer így teszünk, kiderül, milyen sokat segít – ígérte Bognár-Molnár Virág jógaoktató.
Szerző