Ma a magyar állami rendszerben egy munkavállaló számára semmi nem kiszámítható – jelentette ki Kártyás Gábor munkajogász a „Tisztes munka világnapja” alkalmából rendezett szombat délelőtti konferencián. A közszféra legnagyobb tömörülése, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a német Friedrich Ebert Alapítvány (FES) az Újvárosháza dísztermében tartott rendezvényén az előadások közös nevezője volt, hogy a magyar állam, vagyis a kormány a piacon minden feltételt diktálni képes óriási multinacionális vállalatoknál sokkal rosszabb munkáltató. Az állam gyakorlatilag mindent megváltoztathat egy megkötött munkaszerződésben indoklás nélkül visszavonhatja a vezetői kinevezéseket, s ezzel akár százezer forinttal csökkentheti a dolgozó bérét. Sem a munkavégzés helyének, sem pedig a munkakörnek a megváltoztatásához nem kell kérnie a dolgozó beleegyezését, ami munkaügyi perek sorozatát eredményezte az utóbbi években Tánczos Rita munkaügyi bíró tapasztalatai szerint. A legnagyobb baj, hogy ha nem kell indokolni a vezető felmentését, akkor a bíróságokon sem lehet érdemben vizsgálni, hogy indokolt volt-e a lépés a főnök részéről vagy pusztán személyes oka volt a leváltott vezető eltávolításának. Ha pedig nincs lehetőség az indok vizsgálatára, gyakorlatilag megszűnik a munkajogi védelem.
Az Alkotmánybíróság (AB) már 2011-ben kimondta, hogy a kormány az állami feladatmegoldás eszközeként kezeli a köz érdekében dolgozókat, ami „ellentétes az emberi méltósággal”. Földiák András, a SZEF vezetője szerint ma az elvileg biztonságot kínáló közszférában tudatosan bizonytalanságot teremt a kormány, amire akciósorozattal akarják felhívni a közvélemény figyelmét. A szombati konferenciát a jövő héten újabb rendezvények követik.
Sikeresnek ítélte a „Tisztes munka világnapjához” kapcsolódó, szeptember 21-én indított szakszervezeti nemzeti konzultáció eddigi eredményeit Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az akcióban résztvevő további hét érdekvédelmi szervezet vezetőjével együtt kiemelte, hogy a válaszolók túlnyomó többsége, 96-98 százaléka egyetértett a nyolc szakszervezet összefogásával megfogalmazott elvárásokkal a minimálbér megemelésétől a családbarát munkahelyek megszervezéséig. Boros Péterné hangsúlyozta, hogy az eddig kitöltött 50 ezer kérdőív biztos alapot ad a szakszervezeteknek, hogy az őszi bértárgyalásokon ezekre a véleményekre hivatkozva meggyőzze a kormányt: lépéskényszerben van, rendeznie kell a közszolgálatot végzők bérét, javítani a munkafeltételeket. Azt azonban egyelőre nem tudta megmondani az MKKSZ elnöke, hogy mikor kezdődnek meg a közszféra bértárgyalásai.
