Romániát nem érdekelte a házas felek neme

Publikálás dátuma
2018.10.07. 21:10

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
Két nap sem volt elég ahhoz, hogy a „keresztény család” védelmére kiírt romániai népszavazás érvényes legyen. 2018-ban a jelek szerint már nincs akkora befolyása az egyházaknak, mint korábban gondolták. Az egész a kormánynak a legkellemetlenebb.
Hiába tartott két napig Romániában a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló népszavazás, a részvétel kevesebb, mint 20 százalék volt, miközben az érvényességi küszöb 30 százalékos. Bár volt, ahol próbálkoztak a szavazók szervezett szállításával, mintegy kétmillió voks hiányzott. Érezték ezt a kezdeményezők is, akik már vasárnap délután ujjal kezdtek mutogatni a szociáldemokrata-liberális PSD-ALDE kormányra. Az ortodox fundamentalista, szélsőséges Koalíció a Családért nevű egyesület, a népszavazás kezdeményezője, amely 3 millió aláírást gyűjtött a kiíráshoz, délutáni állásfoglalásában egyenesen azt állította, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök bojkottálta a referendumot, a Dancila-kabinet pedig felületesen és szakszerűtlenül szervezte meg azt, a lakosságnak a legelemibb tájékoztatást sem adta meg a népszavazás céljáról. A vád azonban alaptalan, az igazságügyi törvények módosítása miatt igencsak megtépázott tekintélyű PSD és annak elnöke bár nyíltan nem kampányolt az igenek mellett, mindent megtett a népszavazás sikeréért, vélhetően azért, mert a nagy tekintélyű, formálisan nem, de gyakorlatilag államegyháznak számító ortodox egyháztól remél támogatást belpolitikai és az Európai Unióval folytatott küzdelmében. Ezt támasztja alá az is, hogy Románia történetében először két napig tartott a népszavazás, és ezt sürgősségi kormányrendelettel tette lehetővé a Dancila-kabinet.

Miről szavaztak?

Szombaton és vasárnap arról kellet (volna) véleményt mondaniuk a román választópolgároknak, egyetértenek-e azzal, hogy „a család egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon alapszik”. Romániában jelenleg nem engedélyezett sem az azonos neműek házassága, sem a bejegyzett élettársi lehetőség, de az alkotmány hatályos vonatkozó cikkelye szerint „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul. Ezt korrigálnák a kezdeményezők, biztosítva ezzel a melegházasságok alkotmányos tilalmát, illetve az élettársi kapcsolaton alapuló család hátrányos megkülönböztetését.   

Ám bebizonyosodott, hogy a 21. század második évtizedében már az ortodox egyház sem a régi, a tömegekre gyakorolt befolyását mindeddig felülértékelte a politikum. Mert nem csak a nagyobbik kormánypárt nem mert szembemenni az egyházzal, a parlamenti újonc, civil mozgalomból kinőtt USR-n kívül egyetlen nagy párt sem hirdetett bojkottot, bírálni sem merte a nyíltan homofób kezdeményezést.    Arról megoszlanak a vélemények, hogy a magyar pártok, az RMDSZ és az egykori Fidesz zsebpártok, – Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt –, illetve az unitáriusok kivételével a magyar egyházak miért álltak be egy szélsőséges csoport kétségtelenül kisebbségellenes kezdeményezése mögé, miért vállaltak közösséget a magyar kisebbséggel szolidárisnak nem mondható, kivételezett státusú ortodox egyházzal. Az alapkérdés az, hogy a magyar pártok a magyar egyházaknak vagy az Orbán-kormánynak próbáltak kedvére tenni, vagy mindnyájan a budapesti „nemzeti kormány” felé tekintgetve hozták meg érthetetlen döntésüket. Erre némiképpen választ adott Darvas-Kozma József csíkszeredai címzetes katolikus esperes, aki a szombati szavazói érdektelenség láttán a Facebook közösségi oldalon a következőképpen próbált mozgósítani: „Ezzel (a szavazással –a szerk.) a Magyar Kormányt is támogatod, aki a külhoni magyarság sorsát felvállalta. Aki nem megy szavazni, az Sargentini állításait támogatja, és Magyarország és a magyar nép ellen dolgozik (vagyis hazaáruló)". Ez is kevésnek bizonyult, a magyar egyházak sem tudták legyőzni sem az érdektelenséget, sem a civil bojkottot, magát a szekularizált kisebbségi magyar társadalmat. A többségében magyarlakta megyékben, Kovásznában és Hargitában volt a legalacsonyabb a részvétel. Hogy ezek után mégis végrehajtják-e a parlament mindkét házában nagy többséggel megszavazott alkotmánymódosítást, miszerint „a család a férfi és a nő szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapszik, nyitott kérdés. Jelen formájában a román alkotmány „a házastársak” szabad akaratát nevesíti, ezt tartották túl tágnak, túl „veszélyesnek” a referendum támogatói.

A magyarokat nem kérdezte az Orbán-kormámy

Jelenleg az Európai Unió 28 tagállama közül 14 engedélyezi a melegházasságot. Az Országgyűlés 2009. április 20-án, a Bajnai-kormány idején fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A második Orbán-kormány azonban alaptörvénybe foglalta azt, amiért Romániában referendumot tartottak, vagyis, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját”.

Maradj otthon, nézzél tévét

Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere is megszólalt, mert a magyar civil bojkott hívószava az együttes híres slágerét vette kölcsön, és a (#maradjotthon Nézzél tévét. Töksötét...) felhívással buzdított távolmaradásra. Lovasi elmondta a Transindexnek, nem veszi jó néven, ha engedélye nélkül politikai célokra használják fel a szövegeit. Hozzátette: „Amúgy biztos vagyok benne, hogy az érvénytelen szavazást ugyanúgy felhasználják majd céljaikra a szavazást kiírók, mintha érvényes lenne. Ahogyan az történt Magyarországon többször, 2004-ben a kettős állampolgárságról, majd 2016-ban a migrációról tartott népszavazás esetében is”.  

Szerző

Európa ellentámadásra készül

Publikálás dátuma
2018.10.07. 19:30

Fotó: A szerző felvétele
Ferrarában, az „európai pikniken” gyakran emlegették Orbán Viktort és barátait. Szombaton a budapesti Szabadság téren is demonstrálnak a demokráciáért.
Nem csak Európa ellenségei, de a demokrácia és az unió hívei is szervezkednek, készülnek a tavaszi kampányra. Ez volt a fő tanulsága az Internazionale idén már tizenkettedszer megrendezett fesztiváljának. A főleg a nemzetközi helyzettel és külpolitikával foglalkozó olasz hetilap hagyományosan Ferrarában tartja kétnapos rendezvénysorozatát. A 130 ezer lakosú, Velence és Bologna között fekvő városban mintegy 40 ezren voltak kíváncsiak a köztereken, parkokon kívül gyakorlatilag az összes kulturális intézményre, a mozikra és színházakra is kiterjedő politikai vitákra, előadásokra, kiállításokra és koncertekre. A Massari parkban az EuropaNow! mozgalom szervezett „európai pikniket”. Az 1989-es soproni páneurópai piknik által ihletett rendezvény mögött az EuropaNow! alapítója, a Franciaországban született, de több mint negyedszázada Olaszországban élő, erdélyi édesapjától magyar nevet örökölt újságíró, Eric Jozsef állt. Mint mondta, sokáig azt hitte, elég megírnia, mit lát a világban, de most rá kellett jönnie, hogy ennél többre van szükség: olyan megmozdulásokra, amelyeken az emberek is hallathatják a hangjukat. A piknikre nagyjából háromszáz, zömmel egyetemista korú ferrarai volt kíváncsi. A felszólaló újságírók, politológusok és aktivisták között közép-európaiak is voltak, de nem csak ők, az olaszok is sűrűn emlegették Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski, Matteo Salvini, Marine Le Pen és Steve Bannon nevét. Minden beszéd az európai parlamenti választások fő kérdése körül forgott: összetartó, szolidáris, polgárainak jogait garantáló Európában fogunk élni, vagy a szélsőjobboldali nacionalisták vágyálmaiban szereplő, egymástól kerítéssel és gyűlölködéssel is elválasztott, önkényuralmi vezetők által uralt „nemzetállamokban”. A beszédek közben eleredt zápor ellenére is sokáig kitartó hallgatóság reakciója nem hagyott kétséget arról, hogy ők a demokráciát és a szabadságot részesítik előnyben. De a fiataloknak, ha el akarják kerülni a legrosszabb forgatókönyvet, májusban el is kell majd menniük szavazni - tanácsolták a felszólalók. 

Ötmillióan a szabadságért, a nacionalizmus ellen

A ferrarai pikniken felszólalt Michael Zichy, akinek édesapja tizenhat éves korában hagyta el Magyarországot. Az osztrák filozófus az egyik kezdeményezője annak a páneurópai demonstrációnak, amely szombaton mintegy félszáz városban összesen ötmillió embert akar kivinni az utcára a demokrácia védelmében. A Heller Ágnes filozófus által is támogatott budapesti rendezvényt szombaton 14-órakor, a Szabadság téren tartják. A Facebookon eddig több mint félezren jelezték részvételüket.

EU-s pénzek után nyomozott - Brutális kegyetlenséggel kivégezték a bolgár újságírónőt

Publikálás dátuma
2018.10.07. 17:13

Fotó: Twitter / Ruslan Trad
Felismerhetetlenségig torzult testét egy kikötőben találták meg. Utoljára a bolgár építőiparban szabálytalanul eltűnő uniós források ügyén dolgozott.
Szombaton éjjel ölhették meg a 30 éves Viktoria Marinova bolgár tévés újságírót, rendezőt - írja a Napi.hu a bolgár terminal3.bg alapján. A portál rendőrségi forrásokra hivatkozva arról ír, hogy halála előtt megerőszakolták és megkínozták a nőt, teste a felismerhetetlenségig eltorzult. Holttestét a Duna partján, a ruszei kikötőben találták meg, az első információk szerint végül fulladás okozta a halálát.
Az OCCRP nevű nemzetközi, oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet szerint az utolsó anyaga szeptember 30-án ment adásba, ebben Bíró Attilával, a román RISE-projekt vezetőjével, valamint a bolgár Bivol újságírójával Dimitar Sztojanovval beszélt a GP-gate néven emlegetett ügyről.
Az ügyön dolgozó újságírók a sokmilliós nagyságrendű Európai Uniós forrásoknak próbálnak utánajárni, amik szabálytalanul tűntek el a bolgár építőiparban.

A bonyolult konstrukcióban titkos tanácsadói szerződésekkel csaltak el pénzeket.
Az üggyel kapcsolatban nemrég éppen a rendőrség állította elő Bírót és Bivolt - emlékeztet a Mérce.hu. Ők feltételezett elkövetőket követtek, akik dokumentumokat próbáltak megsemmisíteni. Értesítették a hatóságokat, akik viszont közbelépés helyett őket verték bilincsbe.
Idén februárban gyilkolták meg a szlovák Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát is - Kuciak szintén az európai alvilágba ömlő mérhetetlen uniós források, és a körülményeket megteremtő korrupt politikusok nyomait kereste. Pár hónappal korábban, 2017 októberében Máltán végeztek ki egy oknyomozó újságírót; Daphne Caruana Galizia szintén korrupt európai politikusok után nyomozott, mielőtt pokolgép robbant volna az autójában.
Szerző
Frissítve: 2018.10.07. 20:49