Németországban fogták el a bolgár újságírónő feltételezett gyilkosát

Publikálás dátuma
2018.10.10. 12:06

Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
A 21 éves férfitól vett DNS-minta egyezik azzal, amit a helyszínen találtak.
Őrizetbe vettek egy 21 éves férfit Viktorija Marinova bolgár újságíró megölésével kapcsolatban Németországban – írja az Independent. A bolgár belügyminiszter, Mladen Marinov közölte: a gyanúsítottól vett DNS-minta megegyezik azzal, amit a helyszínen találtak. Szavai szerint a férfi, Szeverin Kraszimirov – az áldozathoz hasonlóan – szintén ruszei, és korábban fémlopás miatt volt dolga a rendőrséggel. Úgy vélik, vasárnap menekülhetett Németországba. A férfi ellen európai elfogatóparancsot adtak ki. Hozzátette: egyelőre nem találtak kapcsolatot az újságíró munkája és a bűncselekmény között. A 30 éves Viktoria Marinova bolgár tévés újságíró és rendező holttestét szombaton találták meg Rusze egyik parkjában, halála előtt nemi erőszak áldozata lett. Az OCCRP nevű nemzetközi, oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet szerint Marinova utolsó anyaga szeptember 30-án ment adásba, ebben Bíró Attilával, a román RISE-projekt vezetőjével, valamint a bolgár Bivol újságírójával Dimitar Sztojanovval beszélt a GP-gate néven emlegetett ügyről. Az ügyön dolgozó újságírók a sokmilliós nagyságrendű Európai Uniós forrásoknak próbálnak utánajárni, amik szabálytalanul tűntek el a bolgár építőiparban.

Kezdeményezik a férfi előzetes letartóztatását

Az alsó-szászországi tartományi bűnügyi hivatal (LKA) és a cellei tartományi főügyészség tájékoztatása szerint első lépésként kezdeményezik a Stade nevű, Hamburg térségében fekvő kisvárosban kedd este őrizetbe vett férfi előzetes letartóztatását, majd megvizsgálják, hogy a gyanúsítottat át lehet-e adni a bolgár hatóságoknak. Az LKA és a tartományi főügyészség közös közleménye szerint a bűncselekmény ugyan „nyomasztó”, de európai elfogatóparanccsal körözött gyanúsítottjának elfogása „kiemelkedő példa a biztonsági szervek határokon átívelő európai együttműködésére”, mert a bolgár és a német partnerszervek kapcsolatfelvételétől számítva „alig néhány óra telt el az őrizetbe vételig”. (MTI)

Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 14:49

Új frontok nyílnak a világpiacon, újabb olajválság is jöhet

Publikálás dátuma
2018.10.10. 10:57

Az amerikai szankcióktól szorongatott Irán és az összeomlás szélére került Venezuela, továbbá Washington kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája újrarendezte az olajkereskedelmet.
Szeptember végére a Brent típusú olaj hordónkénti világpiaci ára átlépte a 80 dollárt, s azt sem tartják kizártnak, hogy elérheti akár a 100 dollárt is. Az Amerikában irányadó WTI is csúcsot döntöget az elmúlt hónapokhoz képest. Az Irán elleni szankciókkal az amerikaiak azt célozták meg, hogy teljesen kiszorítsák Iránt a kőolaj piacáról, és ennek érdekében a lehetséges vásárlók nyílt fenyegetésétől sem riadtak vissza. Ezt állítja az iráni olajipari miniszter, aki a blokádot olyan amerikai vágyálomnak minősítette, amely egyszerűen kivitelezhetetlen. Ha még igaza lenne is, Irán megszorongatásának máris jelentkeznek a hatásai. A november elején hatályba lépő Irán elleni szankciók csökkenthetik az elmúlt hónapokban produkált napi 2 millió hordó iráni exportot és felhajthatják az árakat. Ezen az sem változtat sokat, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Németország és Oroszország úgy foglalt állást, hogy Donald Trumppal dacolva folytatják a kereskedést Iránnal. Nehéz megbecsülni, miként alakul az ár a jövőben, hogyan változtatja időről időre a Kőolajat Exportáló Országok Szervezete, az OPEC a termelés visszafogását vagy éppen növelését. Június végén például napi egymilliós hordós emelést hajtottak végre, az OPEC szeptemberi monitoring bizottságának a tanácskozása azonban nem azt tükrözte, hogy további jelentős visszafogáson gondolkoznának. A változtatás akkor következne be, ha az iráni és a venezuelai export további zuhanását mindenképpen kompenzálni kellene. 
Az OPEC miniszterek ülése
Fotó: AFP
Az orosz energetikai miniszter bizonytalan annak megítélésében, mennyire lenne képes növelni az olajkitermelést Oroszország, ha erre szükség lenne. A The Wall Street Journal szerint Szaúd-Arábia sincs abban a helyzetben, hogy ezt a kompenzációt végrehajtsa. A szaúdi energetikai miniszter viszont lát erre lehetőséget.  Az Egyesült Államok kőolaj-kitermelésének jelentős növelésével és a palaolajjal száll be a versenybe. Washingtoni hírek szerint a palaolaj-termelés félévszázados csúcsot döntöget néhány éven belül. Az olajkitermelés egésze tekintetében pedig az Egyesült Államok az élre tör és maga mögé utasíthatja Oroszországot és Szaúd-Arábiát.  Donald Trump amerikai elnök, miközben arra hívta fel a figyelmet, mennyit tesz Amerika a Közel-Kelet megvédése érdekében, azt is jelezte, elvárja, hogy az OPEC csökkentse az árakat. Az érdekeltek azonban nem reagáltak erre az igényre, és aki mégis tett valami megjegyzést, arra célzott, hogy nem egy Twitter-bejegyzés alapján fogják eldönteni, merre menjenek tovább. A Gazeta.ru orosz hírportál elemzője, aki átfogó képet ad az olajhelyzetről, az amerikai olaj nem túl jó minőségére hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a kiélezett helyzetben Kína nem szívesen importálna olajat az Egyesült Államoktól. Trump azonban még nem játszotta ki összes kártyáját. Ha nemcsak szavakban, de tettekben is a közel-keleti országok katonai támogatását összeköti az olajárak alakulásával, akkor változhat a helyzet. Oroszország számára az olaj árának növekedése a legjobbkor jött. A szankciók szorításában, a rubel gyengülése mellett a kőolaj termelése és exportja létkérdéssé vált. A baj csak az, hogy mint ezt a Finanz.ru portál megállapítja, Oroszország közeledik ahhoz a pillanathoz, amikor az olaj feltárása zuhanni fog. A portál arra a tanácskozásra hivatkozva írta ezt, amelyen Alekszandr Novak, energetikai miniszter tett jelentést Dmitrij Medvegyev kormányfőnek. Idén a kitermelés 553 millió tonna lesz, 2021-re éri el a csúcsot: az 570 millió tonnát. Az iparág ösztönzése nélkül azonban fokozatos visszaesés következhet be, 2035-re már csak 310 milliót prognosztizálnak. Az olajkutak hozama az elmúlt tíz év alatt már csökkenést mutatott. Ez különösen a legfontosabb kitermelési régióban, Nyugat-Szibériában volt tapasztalható. 2022-től rubelmilliárdos veszteségekkel kell számolni. Ebben szerepe van annak is, hogy világviszonylatban is igen magas adót vetnek ki az orosz olajiparra. A jövőben jelentős adókieséssel is számolni lehet, ha csak nem változtatják meg az adórendszert. A Hanti-Manszi nemzetiségi körzetben például a jelenlegi adórendszer fennmaradása esetén az olajtartalékok 50 százalékának feltárásához hozzá sem tudnának kezdeni. Ezért is tartaná a minisztérium fontosnak, hogy kedvezményeket biztosítsanak az új feltárások esetében. Az is természetes, hogy a magas olajár aligha marad mindig ilyen magas. Jellemző, hogy az orosz költségvetés nyilvánosságra hozott adatai között olyan becslést is olvashatunk, amely szerint 2024-re az olaj hordónkénti ára 54 millió dollárra csökkenhet. Ebben a képlékeny helyzetben mindenki keresi új helyét a porondon. Érdekes jelenség, hogy a Bloomberg tudósítása szerint Kuvait leállította olajszállításait az Egyesült Államoknak. Ilyen lépésre 1992 óta első ízben került sor. Akkor az Irakkal kirobbant háború kényszerítette erre. Most sokkal prózaibb az ok: Ázsiában nagyobb a kereslet és többet fizetnek.

Trump számára fegyver az olaj

Az Egyesült Államok teljesen leállította Kínába irányuló olajszállításait. Ezt a China Merchants Energy Shipping elnöke jelentette be. A cég az egyik legjelentősebb olajszállítóként korábban nagy bevételt könyvelhetett el a kínai üzlettel. A lépés része annak a kereskedelmi háborúnak, amit Trump elnök folytat Kína ellen.  

Olajválság jöhet

A jövő sok meglepetést tartogat. Szakértők szerint még az is bekövetkezhet, hogy véget ér az olaj domináns szerepe az energiahordozók között. A Wood Mackenzie energiatanácsadó cég prognózisa, hogy a globális olajkereslet növekedésével egyre kevésbé lesz képes lépést tartani a kitermelés. Ennek következtében nagy hiány alakulhat ki. Több elemző foglalkozik azzal, hogy az alternatív energia mellett a földgáz egyre nagyobb helyet követel magának a multinacionális cégek befektetési terveiben. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 11:01

Varsó újabb dologban követné Budapest példáját

Publikálás dátuma
2018.10.10. 09:00
Édouard Philippe francia kormányfő és Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszter
Fotó: Jeff Pachoud / AFP
A magyar kormánynak nagyon bejött a bevándorlás merev elutasítása, illetve az ENSZ ekézése. A lengyel kormány most arra készül, hogy lemásolja ezt.
A lengyel belügyminiszter szerint országának célszerű kiszállnia – miként azt Magyarország már megtette – az ENSZ aláírásra váró migrációs egyezményéből, mondván, az bátoríthatja a további illegális migrációt. „Azt fogom ajánlani Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, hogy ne csatlakozzunk a megállapodáshoz” – mondta Joachim Brudzinski Lyonban, ahol megbeszélést tartottak a nagyobb európai uniós országok belügyminiszterei – a lengyel mellett a brit, a francia, a német, a spanyol és az olasz tárcavezető – Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszterrel, valamint a marokkói belügyminiszterrel közösen, a migráció, illetve a terrorizmus elleni harc kérdéseiről. Az ENSZ-megállapodás deklarált célja a „biztonságos, rendezett és szabályozott migráció” feltételeinek a megteremtése, egyebek közt a migránsjogok rögzítésével, illetve a társadalmi integráció előmozdításával. A tervek szerint a dokumentumot decemberben fogják aláírni a marokkói Marrakesben.  A lyoni tanácskozás ideje alatt a francia rendőrség – mintegy illusztrálandó a terrorizmus elleni felkészülés fontosságát – a város egyik stadionjában több száz fő részvételével, drónok bevetésével biztonsági gyakorlatot hajtott végre, terrorakció semlegesítését imitálva.  A belügyminiszterek értekezletét megnyitó hétfői munkavacsorán a házigazda, Édouard Philippe francia kormányfő felszólította a résztvevőket, hogy hangolják össze jobban bevándorlási politikájukat, mondván, ezt a problémát nem lehet kizárólag nemzeti eszközökkel megoldani.  Kiszivárgott értesülések szerint a belügyminiszterek között továbbra sem mutatkozott összhang a migrációs témában. Különösen a közös európai megoldást szorgalmazó francia és a migrációt minden eszközzel ellenző olasz álláspont ütközött egymással. Utóbbit a szélsőjobboldali Liga által delegált belügyminiszter, Matteo Salvini képviselte. A tanácskozásnak éppen az volt a célja, hogy megpróbálják közelíteni egymáshoz a migrációt illetően kategorikusan elutasító olasz és lengyel, illetve a megengedőbb francia és német pozíciót. Marokkót azért hívták meg az értekezletre, mert az utóbbi időben – jórészt éppen azért, mert Olaszországban immár nem engedik partra tenni a Líbiából útnak indult és a tengerből kimentett migránsokat – jóval többen érkeznek Spanyolországba, Marokkó irányából.    
Frissítve: 2018.10.10. 09:06