Alapítványi iskolákba menekülnek a tanárok

Publikálás dátuma
2018.10.11. 06:00
Képünk illusztráció
Fotó: Korsart
Mennek, akik megtehetik, mert az állami iskolákban az adminisztráció körül forog minden a gyerekek helyett. De még így sem sikerül mindig pontosan bért utalni.
Ami most az állami iskolákban történik, nemcsak a tanári munkáról való elképzeléseimmel, de az elveimmel is ellenkezik - nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskola pedagógusa, aki egyre biztosabb abban, hogy követni fogja kollégái példáját, és egy alapítványi iskolában keres állást. – Nem szeretnék KLIK-es iskolában tovább tanítani. A valóság teljesen más, mint amit a kormánypropagandában hallhatunk - mondta. A Klebelsberg Központ (KK, korábbi és ismertebb nevén: KLIK) által fenntartott belvárosi intézményben – amit a lapunknak nyilatkozó pedagógusok kérésére nem nevezünk meg – a nyár folyamán hat tanár mondott fel, mindannyian alapítványi, alternatív iskolákban kerestek másik állást. – Megértem őket. Itt minden csak a pénz meg az adminisztráció körül forog, a gyerekekről szó sem esik. Mindent le kell papírozni, és spórolni kell, ahol csak lehet. A „tanóra védelmében” nem látják szívesen, ha év közben kirándulni visszük a gyerekeket, mert akkor a helyettesítésekkel bajlódni kell. Túlórapénzt, helyettesítési pénzt nem fizetnek. Az év végi erdei iskolát is megszüntették, pénzügyi okokból. Legutóbb pedig az borzolta a tantestület idegeit, hogy szeptemberi bérüknek csupán egy részét kapták meg: egy másik pedagógus arról számolt be a Népszavának, hogy a 40 fős tantestületből 36-an 30-40 ezer forinttal kaptak kevesebbet október elején, a különböző bérpótlékokat (például osztályfőnöki, munkaközösség vezetői pótlék) nem utalták. Amikor érdeklődtek a tankerületnél, azt a választ kapták, hogy a bérekkel foglalkozó kollégának sok dolga van, legyenek türelemmel. – Türelmes vagyok, de ez a 40 ezer forint nekem a havi rezsiköltségemet jelenti – mondta a pedagógus.  A fenntartó KK az iskolát hibáztatja: szerintük a pótlékok hiányos megállapítására és utalására az intézmény téves adatszolgáltatása miatt került sor. Azóta korrigáltak, a tankerület pedig soron kívüli kifizetésről rendelkezett. A megtiltott év közbeni kirándulásokkal és a megszüntetett erdei iskolával kapcsolatban annyit közöltek: „a tanórán kívüli programok kiemelkedő pedagógiai jelentőséggel bíró események, melyeket a fenntartó a lehetőségeihez mérten támogat. A Tankerületi Központ a tanév kezdete előtt – a tervezés időszakában – tájékoztatta az intézményeket a tanulmányi kirándulások és erdei iskola szervezési és megvalósítási feltételeiről.”
Szerző

Mire szavaznának, akik amúgy nem szavaztak?

Publikálás dátuma
2018.10.10. 20:40

Fotó: Népszava
A pártjukban csalódottak, a fiatalok, az alacsony végzettségűek és a szinglik otthon maradtak áprilisban – derül ki a Policy Solutions nem szavazók körében végzett felméréséből.
Nagyjából 2 millió 400 ezer választásra jogosult magyar nem vett részt a legutóbbi parlamenti választáson. A hatalmas tömeget 2013 után másodszor is megvizsgálta a Policy Solutions elemző és tanácsadó intézet a német baloldali kötődésű Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával. A két értékelés nagyjából azonos eredményt hozott: az otthonmaradók fele, vagyis nagyjából 1,2 millió választó teljesen passzív, soha nem járul az urnákhoz, de sokan vannak azok is, akik csak most döntöttek a távolmaradásról. Ebben a körben meghatározó azok csoportja, akik nem voltak elégedettek korábban támogatott pártjuk munkájával, de a másik oldalra vagy pártra mégsem akartak szavazni. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jobboldali szavazók aktívabbak, mint a baloldaliak, azok közül, akik nem tudnak különbséget tenni az ideológiai táborok között minden második ember távol maradt a szavazóköröktől. A demokratikus rendszer iránti elkötelezettség ugyanilyen meghatározó a választási aktivitásban – olvasható az elemzésben. Akik szkeptikusak a demokráciával szemben, magasabb arányban maradtak otthon, mint a demokrácia-pártiak. Fontos megállapítás az is, hogy a magányosok közül kevesebben szavaztak, mint a családosok közt, de azok is aktívabbak, akik a családon túl kötődnek valamilyen közösséghez, legyen az nagy baráti társaság vagy vallási közösség. A Policy Solutions kutatása egyértelművé tette, hogy az életkorral együtt nő az emberek politikai aktivitása, a 60 év körüliek számára a legfontosabb, hogy szavazatukkal beleszóljanak az ország sorsának alakulásába. Az elemzők azt is kiemelik, hogy a fiatal, 30 év alatti korosztály passzivitása a legaggasztóbb, negyedük egy most vasárnap rendezett voksoláson sem venne részt. A politikusok és a fiatalok ma sajátos csapdahelyzetben vannak: a korosztály távolmaradása miatt a pártok, így a kormánypárt sem foglalkozik érdemben ennek a körnek a gondjaival, ami viszont tovább növeli a fiatalok elfordulását a politikától – mutatnak rá az elemzők. Az sem vigasztaló, hogy ez világjelenség. Szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a választási kedv között: minél magasabb valakinek a képzettsége, annál aktívabb – állapítja meg a Policy Solutions elemzése, hozzátéve, hogy a nem szavazók között majdnem kétszer annyi a munkanélküli és a diák, mint a politika iránt érdeklődők körében. Aki nem aktív részese a munkaerőpiacnak, az inkább távol marad a választástól is és a nők is passzívabbak.  Mielőtt azonban nagyon negatívan kezdenénk el gondolkodni a politikailag passzív körről, hozzá kell tenni az értékelésnek azt a korábbi kutatásokon alapuló részét is, amelyik kimutatja, hogy ennek a csoportnak a tagjai derűsebben és pozitívabban élnek a mindennapokban, míg a politika iránt érdeklődők 27 százaléka érzett félelmet valami miatt, addig a passzív csoportban ez csak 6 százaléknyi réteg volt. Nagyon tanulságos a tanulmánynak az a megállapítása is, hogy a nem szavazók körében elsöprő többségben vannak azok, akik egy jóléti, a szolgáltatások széles skáláját biztosító igazságos állam baloldali gazdaságpolitikájának képét tartják vonzónak, de társadalmi kérdésekben minimálisan mégis a jobboldal hagyománytisztelő, konzervatív, zárt társadalmának hívei kerekedtek felül. Az a több mint kétmillió ember, aki nem szavazott áprilisban, általában nyitottabb és rugalmasabb a bevándorlással, a nők egyenjogúságával kapcsolatban és körükben sokkal kevesebben állítanák vissza a halálbüntetést is, mint azok közül, akik leadták szavazatukat áprilisban. Ezzel szemben kifejezetten meglepő, hogy a homoszexualitást viszont nagyobb számban utasítják el, mint aktív társaik. A rendszerváltozás utáni kormányok működésének értékelésekor ez a passzív tábor egyértelműen a baloldali kormányok működését tartotta jó periódusnak, ötödük viszont az egész korszakról lesújtó véleménnyel van. A nem szavazók ugyanakkor vagy nem hisznek a demokráciában, vagy nem tudják megkülönböztetni azt más berendezkedésektől és többségük azért nem megy el szavazni,mert a kormány sem törődik velük. Furcsamód azt viszont érzékelik, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, és a politikusokra más szabályok érvényesek, mint az átlagemberekre. Amikor pedig azt kérdezték tőlük a Policy Solution munkatársai, hogy szerintük melyik korszak volt a legjobb a magyaroknak, sokadszor is bebizonyosodott, hogy a válaszadók nagy része szívesen lemondana a demokratikus választás jogáról, a szabadságjogokról, „cserébe a Kádár-rendszer kiszámítható világáért”.

Mit tehetnek a politikusok?

A nemszavazókról szóló elemzést szerda este mutatták be a közvéleménynek az Új Egyenlőség online folyóirat októberi közbeszélgetésén a Kossuth Klubban. A kutatás eredményei konkrét feladatokat jelölnek ki a baloldali politikusoknak: meg kell nyerni a fiatalokat és vissza kell szerezni a 2010-ben elvesztett szavazókat. A hogyan kérdésére válaszolva az MSZP elnöke kiemelte, a pártban zajló generációváltást, a Párbeszéddel kialakult tartós összefogást, hozzátéve, hogy az együttműködést civil szervezetekkel, szellemi műhelyekkel, közéleti gondolkodókkal akarják bővíteni. Tóth Bertalan elmondás aszerint olyan tudósokkal, oktatókkal, külső emberekkel keresik a kapcsolatot, akik képesek hitelesíteni a baloldalt. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a helyi egyéni gondok megoldására, önkormányzati képviselőiken keresztül, s a Szolidaritási Alap támogatásainak is nagyobb nyilvánosságot akarnak szerezni. Tóth Bertalan hozzátette, hogy a hitelességet lassan lehet visszaszerezni, de készek a radikális változtatásokra is. Ezzel a Párbeszéd társelnökének, Karácsony Gergelynek arra a felvetésére reagált, hogy meg kell találni a baloldal új identitását, vissza kell találni a szociáldemokrata gyökerekhez. 

Frissítve: 2018.10.10. 20:51

Az A38 is lemondott egy rendezvényt, politikai okok derengenek a háttérben

Publikálás dátuma
2018.10.10. 20:25
Illusztráció
Fotó: Népszava
Úgy tűnik, beállt az öncenzúrázók sorába az A38 budapesti kulturális központ: váratlanul lemondtak egy a szabadkőművesekről szóló beszélgetést.
A fővárosban senki nem akarja magára haragítani a kormányt: ezúttal az A38 döntött úgy, hogy inkább töröl egy nem NER-kompatibilis rendezvényt - szúrta ki a Magyar Hang.
A "Van még szabadkőműves?" című rendezvény a szabadkőművesség történetéről és jelenéről szólt volna. Vizsgálta volna, miért kötődik annyi összeesküvés-elmélet a rendhez, és mik voltak valójában a céljaik. Vendég lett volna az MTA Történettudományi Intézet igazgatói megbízottja, Pók Attila, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet kutatója, Csunderlik Péter, valamint egy hús-vér szabadkőműves is, aki olyan történelmi alakokkal osztozik ezen a tagságon, mint Ady Endre, vagy éppen Kossuth Lajos.
"Az eseményt az A38 adminisztrátora törölte, miután a hajót vezető Bognár Attila így döntött a téma miatt"

- írja a szervező Ökofilmklub-Budapest egy Facebook-bejegyzésben. Ezen túlmenően kommentálni egyelőre nem kívánják a történteket. "Azon dolgozunk, hogy az eredeti időpontban megvalósulhasson az esemény egy kevésbé NER-függő helyszínen" - teszik hozzá, megjegyezve, "hasonló okból" egy másik rendezvénynek, a "Mi fán terem a genderológia?" című vetítésnek is új helyszínt keresnek.
A beszélgetés résztvevője, Csunderlik Péter a Magyar Hangtól tudta meg, hogy lemondták az eseményt. Mint kérdésre elmondta:
„a félelem miatti rendezvény-visszamondások újabb bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy az emberek legnagyobb elnyomói igazából saját maguk”.

Hozzátette, "aki azt hiszi, hogy az ilyen önkéntes és legtöbbször nem is szükséges visszavonulások bárhova is vezetnek, annak Bibó István gondolatait ajánlom a »hamis realizmusról«.
Az A38 egyelőre nem szólalt meg a történtek kapcsán.

Nem ez az első

Korábban a Magyar Tudományos Akadémia székházában tiltottak le két rendezvényt. Az egyik betiltott előadás a "Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján" lett volna, ez a hivatalos indoklás szerint „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt" okozott problémát. A másik tervezett előadás címe "A közösségi média jogi oldala" – itt a betiltás indoklásában mindössze annyi áll, hogy a téma "politikai vonatkozásai miatt" nem lehet megtartani. Majd két másik tudományos előadás blokkot is letiltott az MTA: az egyik a migrációval, a másik a 2018-as parlamenti választásokkal foglalkozott volna.
Az MTA elnöke, Lovász László el is ismerte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való tárgyalás miatt történhetett a lemondás. Szerinte ez nem cenzúra, csak "túlzott óvatosság".
"Feszültségek és áthallások" miatt aztán egy Marx-emlékülést is elkaszált az Akadémia.
Lemondta a Szabó Ervin halálának századik évfordulójára szervezett beszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) is. A telefonos egyeztetés során még beleegyezhetett az intézmény vezetése, hogy otthont ad az eseménynek. Amikor viszont megtudták, hogy a beszélgetés Csunderlik Péter, Konok Péter és K. Horváth Zsolt részvételével zajlik majd, és szükségszerűen szóba kerül a 2010-es átnevezési ügy, elálltak a beszélgetéstől.
Szerző