A NER-ben szokásos összekapaszkodást az MVM ötmilliárdos közpénzcsapolási botrányában is Tényi István töri meg: Magyarország immár intézményesült magánfeljelentője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy néhány napja MVM-ügyben hanyag kezelés gyanúja miatt bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Mint arról korábban beszámoltunk, az állami energiacsoport saját, frissen alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól úgy vásárolt tavaly mintegy ötmilliárd forintért egy úgynevezett „termelésfelügyeleti” (ktm-) rendszert, hogy annak valós értéke legfeljebb ha százmilliósra becsülhető. Az MVM cégbírósági irataiból az is kitűnik, hogy az állami energiacsoport rövid úton megvált a tavalyi jelentések aláírását megtagadó KPMG-t váltó BDO Magyarországtól: a csoport könyveit szeptember óta a Deloitte vizsgálja. Úgy tudjuk: az energiatársaságnál most egy olyan, többtagú különbizottság igyekszik kibogozni a ktm-botrány szálait, amelyben jogászok és más szakértők mellett a Deloitte is helyet kapott. A vizsgálat eredményét novemberben kell letenniük az asztalra. A kutakodás kezdeményezőjére forrásaink másként emlékeznek. Volt, aki szerint ez még a tulajdonosi jogokat augusztus előtt gyakorló, akkor Szivek Norbert vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kötődik. Ezt a változatot árnyalja, hogy a beszerzést annak kiugró értéke miatt az MNV igazgatósága előzetesen engedélyezte. Mások szerint a vizsgálatindítás már a tulajdonosi joggyakorlást augusztus elején magához vonó Bártfai-Mager Andreához és az általa kijelölt új vezetőséghez kötődik. MVM-közeli forrásaink úgy látják: a cél egyáltalán nem a feljelentéshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése, bár természetesen a büntetőjogi kimenetel se kizárt. Mindazonáltal az ügy elsimítására is van esély. Annál is inkább, hisz a viszonylag egyértelmű lopásgyanú ellenére Orbán Viktor kormánya egyértelműen letette a voksát a botrány elfedése mellett. A szocialista Mesterházy Attila kérdéseire ugyanis Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János határozott védelmébe vette a beszerzést, a ktm-et az MVM működését javító eszköznek nevezve. Igaz, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy még zajlanak vizsgálatok. A botrány azután robbant ki, hogy a törvényi határidőhöz képest több hónapot csúszott az MVM tavalyi kimutatásainak leadása. A nyilvános iratokból az is kiderült, hogy az állami energiacsoport konkrétan a leadási határidő május végi napján szakított addigi, a neves „big four”-hoz tartozó, könyveit 2011 óta ellenjegyző, az állami cégkör által kiemelten kedvelt KPMG-vel. Ezután a BDO Magyarország vette át a feladatot. Másfél, illetve két hónap múlva meg is jelent a nyilvántartásban az anyavállalat, illetve a csoport ellenjegyzett kimutatása. Ez egy úgynevezett „korlátozás nélküli" jelentés, ami semminemű különösebb gondra nem utal. Mindazonáltal szokatlanul hosszan sorolják a dokumentumot jegyző könyvvizsgáló felelősségének határait. A botrány közelgő kitöréséről elsőként augusztus közepén lapunk számolt be. Mint ugyanis kiderült, a KPMG nem adta a nevét a gyanús ötmilliárdos svájci számlához. Az, hogy a BDO végül milyen elgondolás mentén ütötte rá a pecsétjét a könyvekre, bizonnyal további, hosszas kutatások tárgya. Könyvvizsgálójuk, Gaál Edmond ennek kapcsán annyit közölt lapunkkal, hogy mint mindig, ez esetben is teljességgel törvényesen járt el. Az MVM mégis kevéssé hálálta meg a „vész”-könyvvizsgáló rugalmasságát. Így a feladatot nemrég alapítói határozattal Bártfai-Mager Andrea a szintén a négy nagyhoz sorolt Deloitte-ra osztotta. A könyvvizsgálatot a jövőben személy szerint a cég vezető partnere, Horváth Tamás látja el. (Ez igazolni látszik azokat a pletykákat, hogy az állam megvonja jóindulatát a lopásgyanút kiszúró KPMG-től.) Most zajlik az átadás-átvétel, különös gonddal a ktm-dossziéra. 

Este hét órakor az eurót 325,54 forinton, a dollárt 282,14 forinton, a svájci frankot 284,70 forinton, a japán jent pedig 2,5039 forinton jegyezték.

Az előző napi záráshoz képest az euró 0,31 százalékkal, a jen pedig 0,27 százalékkal erősödött, míg a svájci frank 0,02 százalékkal, a dollár pedig 0,11 százalékkal gyengült.

Az euró 1,1538 dolláron forgott este, napi szinten 0,42 százalékkal erősödött. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1432, a legmagasabb 1,1545 dollár volt.

A svájci frankhoz képest 0,32 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1435 frankon jegyezték.

Egy dollárért 0,9909 frankot kértek, 0,10 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,24 százalékot veszített értékéből a dollár, 112,68 jenen jegyezték szerda este.

Péntektől egy EU-s szabály miatt elvileg - a megszokottak mellett -, új üzemanyagjelöléseknek kellene megjelenniük a hazai kutakon. A benzinre egyaránt utalhat az E5 és az E10 felirat is, attól függően, hogy az 5 vagy 10 százalékban tartalmaz bioadalékot, vagyis etanolt - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség honlapján közzétett dokumentumból. A 85 százalékos etanolarányú E85 jele megmarad. A gázolajra - dízelre - a B7, illetve B10 felirat utal: itt a b-betű a "bio"-szó rövidítése, a szám pedig az ilyen típusú adalék arányára utal. Az üzemanyagfajták megkülönböztetését segíti, hogy a benzinjel körben, a gázolajé pedig téglalapban szerepel, az alternatív üzemanyagok (például gáz) jeleit pedig sarkára állított téglalapban keressük. Az új jelölés célja az egységesítés: mostantól ezek használatosak az EU tagállamaiban, valamint Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban. Az EU-szabályt a kormány még nem ültette át a hazai jogrendbe, így az elterjedt hírekkel ellentétben tehát péntektől a töltőállomások zömén csak a hagyományos jelölésekkel találkozhatunk.

Ha eddig 95-ös oktánszámú benzint tankoltunk, akkor most az E5-ös jelölésű kutat kell keresnünk. Aggodalomra azért semmi ok, a régi jelzések is megmaradnak. Az újonnan gyártott autók üzemanyagtartályán és a kezelési kézikönyvében is feltüntetik, hogy az E5 vagy E10-es jelölést kell keresnie a tulajdonosnak. mondta az InfoRádióban Karner Miklós, az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese. Az intézkedést az Európai Unió 28 tagállamában, továbbá, Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban vezetik be.