Új csapat simíthatja el az MVM milliárdjainak nyomait

Publikálás dátuma
2018.10.11 07:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Míg az MVM-nél novemberig is bogozhatják az új könyvvizsgálók segítségével, miként tűnhetett el ötmilliárdnyi közpénz, az ügyészséghez házon kívülről megérkezett az első bejelentés.
A NER-ben szokásos összekapaszkodást az MVM ötmilliárdos közpénzcsapolási botrányában is Tényi István töri meg: Magyarország immár intézményesült magánfeljelentője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy néhány napja MVM-ügyben hanyag kezelés gyanúja miatt bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Mint arról korábban beszámoltunk, az állami energiacsoport saját, frissen alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól úgy vásárolt tavaly mintegy ötmilliárd forintért egy úgynevezett „termelésfelügyeleti” (ktm-) rendszert, hogy annak valós értéke legfeljebb ha százmilliósra becsülhető. Az MVM cégbírósági irataiból az is kitűnik, hogy az állami energiacsoport rövid úton megvált a tavalyi jelentések aláírását megtagadó KPMG-t váltó BDO Magyarországtól: a csoport könyveit szeptember óta a Deloitte vizsgálja. Úgy tudjuk: az energiatársaságnál most egy olyan, többtagú különbizottság igyekszik kibogozni a ktm-botrány szálait, amelyben jogászok és más szakértők mellett a Deloitte is helyet kapott. A vizsgálat eredményét novemberben kell letenniük az asztalra. A kutakodás kezdeményezőjére forrásaink másként emlékeznek. Volt, aki szerint ez még a tulajdonosi jogokat augusztus előtt gyakorló, akkor Szivek Norbert vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kötődik. Ezt a változatot árnyalja, hogy a beszerzést annak kiugró értéke miatt az MNV igazgatósága előzetesen engedélyezte. Mások szerint a vizsgálatindítás már a tulajdonosi joggyakorlást augusztus elején magához vonó Bártfai-Mager Andreához és az általa kijelölt új vezetőséghez kötődik. MVM-közeli forrásaink úgy látják: a cél egyáltalán nem a feljelentéshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése, bár természetesen a büntetőjogi kimenetel se kizárt. Mindazonáltal az ügy elsimítására is van esély. Annál is inkább, hisz a viszonylag egyértelmű lopásgyanú ellenére Orbán Viktor kormánya egyértelműen letette a voksát a botrány elfedése mellett. A szocialista Mesterházy Attila kérdéseire ugyanis Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János határozott védelmébe vette a beszerzést, a ktm-et az MVM működését javító eszköznek nevezve. Igaz, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy még zajlanak vizsgálatok. A botrány azután robbant ki, hogy a törvényi határidőhöz képest több hónapot csúszott az MVM tavalyi kimutatásainak leadása. A nyilvános iratokból az is kiderült, hogy az állami energiacsoport konkrétan a leadási határidő május végi napján szakított addigi, a neves „big four”-hoz tartozó, könyveit 2011 óta ellenjegyző, az állami cégkör által kiemelten kedvelt KPMG-vel. Ezután a BDO Magyarország vette át a feladatot. Másfél, illetve két hónap múlva meg is jelent a nyilvántartásban az anyavállalat, illetve a csoport ellenjegyzett kimutatása. Ez egy úgynevezett „korlátozás nélküli" jelentés, ami semminemű különösebb gondra nem utal. Mindazonáltal szokatlanul hosszan sorolják a dokumentumot jegyző könyvvizsgáló felelősségének határait. A botrány közelgő kitöréséről elsőként augusztus közepén lapunk számolt be. Mint ugyanis kiderült, a KPMG nem adta a nevét a gyanús ötmilliárdos svájci számlához. Az, hogy a BDO végül milyen elgondolás mentén ütötte rá a pecsétjét a könyvekre, bizonnyal további, hosszas kutatások tárgya. Könyvvizsgálójuk, Gaál Edmond ennek kapcsán annyit közölt lapunkkal, hogy mint mindig, ez esetben is teljességgel törvényesen járt el. Az MVM mégis kevéssé hálálta meg a „vész”-könyvvizsgáló rugalmasságát. Így a feladatot nemrég alapítói határozattal Bártfai-Mager Andrea a szintén a négy nagyhoz sorolt Deloitte-ra osztotta. A könyvvizsgálatot a jövőben személy szerint a cég vezető partnere, Horváth Tamás látja el. (Ez igazolni látszik azokat a pletykákat, hogy az állam megvonja jóindulatát a lopásgyanút kiszúró KPMG-től.) Most zajlik az átadás-átvétel, különös gonddal a ktm-dossziéra. 

Összefonódás

Habár a cégadatok a bűncselekménygyanút kezdetben az MVM-et korábban felügyelő egykori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós körei felé irányították, az Index legutóbb közölt kutatásai szerint a ktm-rendszert egy részben panamai hátterű szlovák cég szállította; ennek társtulajdonosa, Fürlinger Gyula pedig azt a Great System nevű kft.-t is irányítja, amelynek tulajdonosa, a 2,8 milliárdos tavalyi forgalmukból 2,4 milliárdos osztalékot hazavivő Hiri Sándor az MVM-et ez év augusztusáig vezérigazgatóként irányító Zsuga János társa a Rutin Kft.-ben. Ehhez kapcsolódik, hogy ismereteink szerint a vitatott könyveket Zsuga János mellett - frissen kinevezett, majd később elküldött - gazdasági vezérigazgató-helyettesként aláíró Fazekas Lászlónak máris találtak új munkát a csoporton belül – mégpedig kontrolling-területen.

2018.10.11 07:30
Frissítve: 2018.10.11 07:30

Mol-INA-ügy: 10 millió dollárt fizettek egy amerikai lobbicégnek

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:33

Fotó: Népszava/
Horvátország a Mol-INA-ügyben csak a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért - írta a Vecernji List című horvát napilap.
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította: ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó. Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták - közölte a lap. Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak. "Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben" - közölték a levélben. A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket. Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban. Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket - írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg - húzták alá.
Szerző
2018.10.21 15:33
Frissítve: 2018.10.21 15:38

Üzemzavar Pakson? - Le kellett állítani a 2. blokkot

Publikálás dátuma
2018.10.21 11:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Szombat délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának leterhelését terven felüli karbantartáshoz - írja az OAH. A blokk leállítására egy gépészeti berendezés meghibásodása miatt került sor.
A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni - írja honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. 
A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltételek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az OAH továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát - zárul a közlemény.
2018.10.21 11:21