A NER-ben szokásos összekapaszkodást az MVM ötmilliárdos közpénzcsapolási botrányában is Tényi István töri meg: Magyarország immár intézményesült magánfeljelentője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy néhány napja MVM-ügyben hanyag kezelés gyanúja miatt bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Mint arról korábban beszámoltunk, az állami energiacsoport saját, frissen alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól úgy vásárolt tavaly mintegy ötmilliárd forintért egy úgynevezett „termelésfelügyeleti” (ktm-) rendszert, hogy annak valós értéke legfeljebb ha százmilliósra becsülhető. Az MVM cégbírósági irataiból az is kitűnik, hogy az állami energiacsoport rövid úton megvált a tavalyi jelentések aláírását megtagadó KPMG-t váltó BDO Magyarországtól: a csoport könyveit szeptember óta a Deloitte vizsgálja. Úgy tudjuk: az energiatársaságnál most egy olyan, többtagú különbizottság igyekszik kibogozni a ktm-botrány szálait, amelyben jogászok és más szakértők mellett a Deloitte is helyet kapott. A vizsgálat eredményét novemberben kell letenniük az asztalra. A kutakodás kezdeményezőjére forrásaink másként emlékeznek. Volt, aki szerint ez még a tulajdonosi jogokat augusztus előtt gyakorló, akkor Szivek Norbert vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kötődik. Ezt a változatot árnyalja, hogy a beszerzést annak kiugró értéke miatt az MNV igazgatósága előzetesen engedélyezte. Mások szerint a vizsgálatindítás már a tulajdonosi joggyakorlást augusztus elején magához vonó Bártfai-Mager Andreához és az általa kijelölt új vezetőséghez kötődik. MVM-közeli forrásaink úgy látják: a cél egyáltalán nem a feljelentéshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése, bár természetesen a büntetőjogi kimenetel se kizárt. Mindazonáltal az ügy elsimítására is van esély. Annál is inkább, hisz a viszonylag egyértelmű lopásgyanú ellenére Orbán Viktor kormánya egyértelműen letette a voksát a botrány elfedése mellett. A szocialista Mesterházy Attila kérdéseire ugyanis Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János határozott védelmébe vette a beszerzést, a ktm-et az MVM működését javító eszköznek nevezve. Igaz, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy még zajlanak vizsgálatok. A botrány azután robbant ki, hogy a törvényi határidőhöz képest több hónapot csúszott az MVM tavalyi kimutatásainak leadása. A nyilvános iratokból az is kiderült, hogy az állami energiacsoport konkrétan a leadási határidő május végi napján szakított addigi, a neves „big four”-hoz tartozó, könyveit 2011 óta ellenjegyző, az állami cégkör által kiemelten kedvelt KPMG-vel. Ezután a BDO Magyarország vette át a feladatot. Másfél, illetve két hónap múlva meg is jelent a nyilvántartásban az anyavállalat, illetve a csoport ellenjegyzett kimutatása. Ez egy úgynevezett „korlátozás nélküli" jelentés, ami semminemű különösebb gondra nem utal. Mindazonáltal szokatlanul hosszan sorolják a dokumentumot jegyző könyvvizsgáló felelősségének határait. A botrány közelgő kitöréséről elsőként augusztus közepén lapunk számolt be. Mint ugyanis kiderült, a KPMG nem adta a nevét a gyanús ötmilliárdos svájci számlához. Az, hogy a BDO végül milyen elgondolás mentén ütötte rá a pecsétjét a könyvekre, bizonnyal további, hosszas kutatások tárgya. Könyvvizsgálójuk, Gaál Edmond ennek kapcsán annyit közölt lapunkkal, hogy mint mindig, ez esetben is teljességgel törvényesen járt el. Az MVM mégis kevéssé hálálta meg a „vész”-könyvvizsgáló rugalmasságát. Így a feladatot nemrég alapítói határozattal Bártfai-Mager Andrea a szintén a négy nagyhoz sorolt Deloitte-ra osztotta. A könyvvizsgálatot a jövőben személy szerint a cég vezető partnere, Horváth Tamás látja el. (Ez igazolni látszik azokat a pletykákat, hogy az állam megvonja jóindulatát a lopásgyanút kiszúró KPMG-től.) Most zajlik az átadás-átvétel, különös gonddal a ktm-dossziéra. 

Az euró jegyzése 322,58 forintra csökkent este hét órára a reggel hét órakor jegyzett 324,21 forintról.

Az euró hétfőn 322,23 és 324,32 forint között mozgott.

A svájci frank árfolyama 283,36 forintról 281,83 forintra, a dolláré pedig 280,70 forintról 278,42 forintra csökkent.

Az euró 1,1585 dolláron állt a reggel hét órakor jegyzett 1,1550 dollár után.

Felmenő rendszerben megszüntetné a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatását Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. A fideszes politikus hétfőn nyújtotta be ezzel kapcsolatos egyéni képviselői indítványát, amelyet azzal indokolt: a lakástakarékpénztári konstrukció nem szolgálta elég eredményesen az otthonteremtést, az azt működtető és forgalmazó pénzintézetek viszont 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitra tettek szert. A gazdasági bizottság azonnal tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot, amelyet a parlament kivételes sürgősséggel már kedden elfogadhat, de visszamenőleg nem lenne hatályos. Vagyis aki már rendelkezik ilyen megtakarítással, az továbbra is megkapná a 30 százalékos, évente maximum 72 ezer forintos állami támogatást. Aki viszont az új szabályozás hatálybalépése után kötne vagy hosszabbítana meg lakáskassza-szerződést, az már nem számíthat az állami apanázsra. Mivel a konstrukciót kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, és az OTP és Erste lakástakarék pénztárak - jelenleg mínuszba forduló kamatot ad a lakáskasszás megtakarításokra, az állami támogatás nélkül nem lenne értelme a továbbiakban ilyen szerződéseket kötni. A hír hatására órák alatt többszörösére nőtt az érdeklődés a lakástakarékok iránt. Az állami támogatás nagyon fontos eleme a lakástakarékoknak, elsősorban ennek köszönhető, hogy akár két számjegyű hozamot biztosítanak e szerződések - mutatott rá Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője. Jelenleg a 4 éves futamidejű lakástakarék-szerződések hozama a legmagasabb, 10-12 százalék, ami kimagaslónak számít a mostani alacsony kamat- és hozamkörnyezetben. Trencsán Erika szerint éppen ezért komoly lakossági rohamra kell számítani, ha  elfogadják a javaslatot. (A Fundamenta weboldala hétfőn időszakosan elérhetetlenné is vált.) Túl sok idő várhatóan nem lesz a szerződéskötésekre, hiszen a javaslattal kivételes eljárásban kíván foglalkozni a parlament, ami azt jelenti, hogy már kedden meg is szavazhatják, a kihirdetést követően pedig hatályba is lépne. Áder János köztársasági elnöknek 5 napja van az aláírásra, így legkorábban szerdán, legkésőbb jövő hét elején léphet hatályba a törvény. Bár Magyarországon a lakástakarék kevésbé elterjedt, mint például őshazájában, Németországban, ahol az alacsonyabb állami támogatás ellenére szinte mindenki köt ilyet, a konstrukció népszerűsége az utóbbi időben hazánkban is folyamatosan nőtt. Az év elején a pénztárak betéti állománya már 724 milliárd forintra rúgott, ami csaknem 8 százalékos növekedést jelent. A 2016-os megtakarítási állomány után tavaly közel 62 milliárd forintot fizetett az állam.  A hazai 30 százalékos állami támogatás egyébként nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magasnak számít. Személyenként egy számlát lehet nyitni, havi 20 ezer forintos befizetéssel, így az állami támogatással együtt 4 év alatt 1 250 ezer forintot lehet összegyűjteni. A hozzákapcsolódó hitellel együtt 3,2 millió jöhet össze, ami persze nem elég egy lakás megvásárlásához. Ugyanakkor lakásfelújításra vagy bővítésre is fel lehet használni az összeget, így jó alternatívája lehet a vásárlásnak.

Bánki Erik a törvényjavaslat indoklásában azonban ezt problémaként veti fel: "a jellemzően kis összegű konstrukció miatt alig épültek a megtakarításokból új lakások, számos esetben nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni". Hogy a 20 ezer forintonként összerakott pénzből milyen gyakran építettek ténylegesen medencét és szaunát az ügyfelek,  arra nem tér ki az indoklásban. A javaslat egyébként úgy tűnik, élvezi a kormány támogatását is. Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor.hu-nak azt mondta: az elképzelés egyezik a kormány szándékaival, a cél az, hogy a lakástakarékokra fordított állami támogatások valamilyen formában az öngondoskodás területére, illetve lakáscélú egyéb megtakarításokra legyenek átcsatornázva. A törvényjavaslat indoklásából kiindulva szívesebben osztanák ki a szóban forgó támogatási összegeket csok (családok otthonteremtési kedvezménye) formájában. "A csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni a magyar családok otthonteremtéséhez, az eddig a lakástakarékokra fordított forrásokat ezért a jövőben többek között a csok bővítésének fedezetét biztosíthatnák." -  fogalmaz Bánki Erik. Hogy miért támogatja jobban a csok az otthonteremtést, mint a lakáskassza, az szintén nem derül ki a szövegből. Az indoklásban az szerepel, hogy a csok a 2015-ös bevezetése óta több mint 90 ezer család számára biztosított támogatást, közel 250 milliárd forint értékben. Arról már nem esik szó, hogy részben éppen a támogatás bevezetése miatt végbement lakásdrágulás mértéke meghaladja az egy, illetve két gyermek után felvehető csok összegét, emiatt Budapesten és a nagyobb városokban nehezebb lett a lakáshoz jutás. A fővárosban a csok jelenleg 3 négyzetméterre vagy az illetékre elég csak, vidéken pedig maximum egy félszobát jelenthet. A Bank360 elemzése szerint a csok mellett az annak idején Rogán Antal javaslatára létrehozott "lakáslottót" tűzheti még az állam az otthonteremtési program zászlajára. A hivatalosan Nemzeti Otthonteremtési Közösségek néven futó programmal – ami eddig nem volt túl népszerű - 120 vagy 180 hónapig lehet megtakarítani, minimum 10, maximum 40 millió forint értékben, és legkésőbb a futamidő végéig ezt lakásvásárlásra kell felhasználni. Rendszeres időközönként kisorsolják, ki juthat lakáshoz, magasabb részletfizetés vállalásával az esélyeket növelni lehet. Az állami támogatás mértéke itt szintén 30 százalék, de évente maximum 300 ezer forint. A mostani törvényjavaslatban e konstrukció állami támogatásának eltörléséről nem esik szó.