Megvillan Andy Vajna sógornője, és lejárt kabarészövegekkel támad a TV2

Publikálás dátuma
2018.10.11. 17:18

Jó is lehetne a TV2 új sorozata, de a szándékoltan antipiszi alkotást a kiváló szereposztás sem teszi élvezettel fogyasztható alkotássá.
Akár még jó sorozat is lehetne a Bogaras szülők, de ennek mintha a TV2 nem adott volna túl sok esélyt. Négyéves kislány megerőszakolása, feleséggyilkosság, halálos baleset, Orbán és Erdogan, migránsok és kerítések, Botka és a szocialisták, Soros, Vona és a Jobbik, harapnak a katicák – a TV2 hírcsárdája, a Tények kedd este is teljesítette a feladatát, közvetítette a kormány fő üzenetét: a világ furcsa és veszélyes hely, de amíg Orbán Viktor hatalmon van, nincs miért félni. A TV2 ekként vezette fel két – némi RTL-es fixációról árulkodó – új műsorát, A legbátrabb párost és a Bogaras szülőket. A legbátrabb páros a Nyerő páros szado-mazo változataként a legextrémebb feladatokkal szórakoztatja máltai turuljait: például ki tudja jobban felgyújtani a másikat. Az örökkévaló kárhozatnak tűnő, majd’ három órás műsortól sokat remélhetnek: a TV2 tulajdonosa, Andy Vajna a sógornőjét, Palácsik Lillát és párját is bedobta Pintér Tiborék közé. Este tízkor rajtolt a Bogaras szülők. A holland licence alapján készült iskolai sorozat sok mindenben különbözik konkurenciájától, A Tanártól. Az alaphelyzet: a Borostyán-telepi kísérleti iskola szoknyabolond igazgatója (Mészáros Máté) és a negédes-undok osztályfőnök (Ónodi Eszter) által uralt világba − az össznépi tetvészkedés közepébe – két új diák érkezik. Egyikük anyukája, Anna (Téby Zita) lesz Tetű mami, hogy megmászhassa a szülői munkaközösség szamárlétráját. A szándékoltan antipíszí humorban utazó sorozat akár jó is lehetne – a szereposztás kiváló −, csak épp a dialógusok időnként lejárt szavatosságú kabarészövegekre emlékeztetnek. Zsuzsiból (Danis Lídia), a roma anyukából kinézik, tud hegedülni, a nagymamából pedig, hogy takarítónő: kétszer elsütni ugyanazt a poént, ami elsőre sem jó, kínos. A másik új diák – egy örökbe fogadott kínai kislány – apukája, Laci (Horváth Sebestyén Sándor) pedig úgy beszél „unokaöccséről”, a másik apukáról, mintha nem is az igazgatónak, hanem valamelyik „melegpropagandára” vadászó kormánylapnak magyarázkodna. Helga (Csákányi Eszter) azonban kiválóan sűrítette fél percbe, milyen is egy életunt tanárnő. Félő, heti fél órában nem sok ilyen jelenet fért bele a Bogaras szülőkbe. 
Témák
sorozat

Valaki ledarálta a saját Banksy-képét, de annak nem duplázódott meg az ára

Publikálás dátuma
2018.10.10. 22:05

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
40 ezer fontot ért, azaz nagyjából 15 millió forintot. Most egy fontra árazták be a műkereskedők.
Múlthéten a képkeretbe épített papírvágóval félig felszeletelte magát a híres, de rejtőzködő graffitiművész, Banksy egyik alkotása, miután mintegy 1,2 millió euróért (csaknem 400 millió forintért) elkelt egy londoni árverésen. A Lány léggömbbel (Girl With Balloon) című, festékspray-vel készült kép az előzetes becslésekhez képest háromszoros áron kelt el, és a "megsemmisítés" jó eséllyel megduplázta értékét.
Többen kérdezték a MyArtBroker műkereskedelemmel foglalkozó oldalt is: vajon ha ők esnek neki saját, eredeti Banksy-műveiknek, azoknak is emelkedni fog az ára? Hiába mondták, hogy nem.
A műkereskedőket azzal kereste meg valaki, hogy felvágott egy 40 ezer fontot érő Banksy-képet, és most 80 ezret kér érte. Ám azt így egyetlen fontra becsülték.

A szóban forgó kép szintén a Lány léggömbbel egy változata. Bár nem aláírt, de számozott és eredeti - összesen 600 nyomat készült belőle. Kifogástalan állapotban volt, durván 15 millió forintot ért. Az aukciós oldal az esettel kapcsolatban úgy fogalmazott:
"egyszerűen nem tudjuk elhinni ezt az ostobaságot és opportunista rombolást".

A műtárgyát megsemmisítő tulajdonos sajnos nem értette, hogy a műalkotások értékét nem egyszerűen az anyaguk adja. Hanem az, hogy hol, mikor, milyen körülmények között és mihez képest, de főként hogy ki teszi őket olyanná, amilyenek.
Szerző

Megtaláltak 170 műkincset Hollandiában, amit még a nácik raboltak el

Publikálás dátuma
2018.10.10. 18:28
Rijksmuseum - illusztráció
Fotó: Romy Arroyo Fernandez / NurPhoto
42 holland múzeum talált olyan műalkotást a kollekciójában, amelyet zsidó családoktól vettek el Hitler hatalomra jutása után. Még a holland királyi gyűjteményben is azonosítottak egy ilyen festményt.
Holland múzeumok 170, nácik által ellopott műkincset azonosítottak gyűjteményeikben egy program keretében, amellyel a náci korszakban zsidó családoktól elkobzott műtárgyakat akarnak visszaadni jogos tulajdonosaiknak - írja a Guardian után az MTI.
Az ország legjelentősebb múzeumai közül már csak az amszterdami Rijksmuseumban folytatódik a kutatás, ahol egy ötfős szakértőcsoport 2012 óta dolgozik a feladaton. A múzeumokban eddig azonosított rabolt műtárgyak között
  • 83 festmény,
  • 26 grafika és
  • 13 kegytárgy is szerepel.
Ezeket feltehetően 1933 és 1945 között vették el tulajdonosaiktól. Az intézmények visszaadják azokat a műkincseket, amelyekre a tulajdonosok leszármazottai jogot formálnak, és igényüket hitelesíti egy visszaszolgáltatási bizottság.

A királyi családnál is volt

A holland királyi család 2015-ben adott vissza egy Joris van der Haagen-festményt, amelyet Júlia királynő vásárolt 1960-ban egy holland műkereskedőtől anélkül, hogy tudott volna eredetéről. A tájkép a palota gyűjteményében található több tízezernyi műtárgy átvizsgálásakor került elő. Kiderült, hogy a festményt annak idején erőszakkal vették el, és az amszterdami Lippmann, Rosenthal & Co. náci bankba került.
A legutóbb visszaszolgáltatott műkincs egy 16. századi, bronzból készült Mózes-szobor, Alessandro Vittoria olasz szobrász alkotása volt. Tulajdonosa a háború előtt a német Emma Ranette Budge-Lazarus volt, aki 1937-ben hunyt el. Legalább egyik örököséről tudni lehet, hogy náci koncentrációs táborban halt meg, többi rokona elmenekült Németországból. A műalkotás a Hannema-de Stuers Alapítvány gyűjteményéből került elő, a szobrot 1948 és 1952 között a gyűjtemény alapítója, Dirk Hannema szerezte be ismeretlen körülmények között. A náci rezsimet támogató Hannemát 1943-ban bízták meg a holland múzeumok felügyeletével.
Az ellopott műalkotások között szerepel egy Rijksmuseumban megtalált Jan Adam Kruseman-alkotás, a Salome Keresztelő Szent János fejével és a Stedelijk Múzeumban fellelt Bild mit Häusern című Vaszilij Kandinszkij-festmény.
"Ez a kutatás fontos a történelmi igazságszolgáltatáshoz. Egy múzeum csak akkor állíthat ki egy műtárgyat, ha annak eredete tisztázott"

- szögezte le Chris Janssen a lopott műkincseket felkutató program szóvivője.
Szerző