Valaki ledarálta a saját Banksy-képét, de annak nem duplázódott meg az ára

Publikálás dátuma
2018.10.10 22:05

Fotó: AFP/ VINCENZO PINTO
40 ezer fontot ért, azaz nagyjából 15 millió forintot. Most egy fontra árazták be a műkereskedők.
Múlthéten a képkeretbe épített papírvágóval félig felszeletelte magát a híres, de rejtőzködő graffitiművész, Banksy egyik alkotása, miután mintegy 1,2 millió euróért (csaknem 400 millió forintért) elkelt egy londoni árverésen. A Lány léggömbbel (Girl With Balloon) című, festékspray-vel készült kép az előzetes becslésekhez képest háromszoros áron kelt el, és a "megsemmisítés" jó eséllyel megduplázta értékét.
Többen kérdezték a MyArtBroker műkereskedelemmel foglalkozó oldalt is: vajon ha ők esnek neki saját, eredeti Banksy-műveiknek, azoknak is emelkedni fog az ára? Hiába mondták, hogy nem.
A műkereskedőket azzal kereste meg valaki, hogy felvágott egy 40 ezer fontot érő Banksy-képet, és most 80 ezret kér érte. Ám azt így egyetlen fontra becsülték.
A szóban forgó kép szintén a Lány léggömbbel egy változata. Bár nem aláírt, de számozott és eredeti - összesen 600 nyomat készült belőle. Kifogástalan állapotban volt, durván 15 millió forintot ért. Az aukciós oldal az esettel kapcsolatban úgy fogalmazott:
"egyszerűen nem tudjuk elhinni ezt az ostobaságot és opportunista rombolást".
A műtárgyát megsemmisítő tulajdonos sajnos nem értette, hogy a műalkotások értékét nem egyszerűen az anyaguk adja. Hanem az, hogy hol, mikor, milyen körülmények között és mihez képest, de főként hogy ki teszi őket olyanná, amilyenek.
2018.10.10 22:05

Mécs Annáé a Margó-díj

Publikálás dátuma
2018.10.18 19:18

Fotó: csanna.blog.hu/
Mécs Anna Gyerekzár című novelláskötetéért kapta idén a Margó-díjat, amelyet a legjobb elsőkötetes szerző kap minden évben. Idén a kiválasztott legjobb tíz között szerepelt kollégáink, Csepelyi Adrienn: Belemenés, illetve Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket című kötete. 
Szerző
2018.10.18 19:18

Bűnösök diadala a Chicagóban

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:30

Fotó: / Éder Vera
A székesfehérvári Chicago elsősorban táncban erős. A mozdulatok nyelvén sokszínűen mutatja meg a bűn és a túlélés útvesztőit. A zenét a helyi Helyőrségi Zenekar szolgáltatja.
Rögtön az elején a konferanszé elmondja mire számítsunk:” A mai előadás csupa olyasmiről mesél önöknek, ami mindannyiunk szívét megmelengeti… Gyilkosság, pénzéhség, korrupció, erőszak, házasságtörés, árulás... Kellemes szórakozást.” És tényleg nem lehet mondani, hogy nem szórakozunk. Úgy látszik, lehet, hogy épp a felvezetésben szerepeltek miatt divatja van a Chicago című musicalnek, Alföldi Róbert nemrég rendezte meg az Átriumban és most Horváth Csaba vitte színre Székesfehérváron. Ő jegyzi egyébként a koreográfiát is, és meg is fordul az ember fejében, lehet, hogy ha csak táncjátékot látnánk, akkor még hatásosabb lenne, mert a produkció kétségtelenül legerősebb eleme a koreográfia. Horváth Csabának minden jelenetre erős víziója van, amelyet elsősorban a tánc nyelvén közvetít egyértelműen és sokszínűen, kreatívan. A „Cella tangó, vagy a Dobozba zárt sztepp” mind ilyen. Sok mindenben merész. Jó ötlet és működik is például, hogy a zenét három órán át végig élőben e Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar szolgáltatja. Az egyes jeleneteket a karmester Dobri Dániel konferálja fel. A díszlet (Kalászi Zoltán) egy falusi kultúrház színháztermére emlékeztet. És kapunk is bátor, erotikus, buja revüszámokat. Keserédes tánc pamfleteket. A társadalmi szatírát is elsősorban a táncok érzékeltetik sok groteszk, fájdalmas és mély asszociációval. Itt bizony az ártatlan vérpadra jut, a bűnös pedig kiszabadul. Eléggé aktuális közhely… A két női főszerepet Roxie Hartot és Velma Kellyt Kiss Diána Magdolna és Varga Gabriella játssza. Mindketten megoldják a feladatot, mint ahogy Sághy Tamás is a korrupt, minden hájjal megkent, a gátlásokat még hírből sem ismerő Billy Flynn szerepében. Mindhárman hozzák a kötelezőt, talán Kiss Diána Magdolna visz bele a legtöbbet önmagából és abból, hogy a túlélés ösztöne minden erkölcsi szabályt és normát felülír. És valahogy a túlélés árát is képes érzékeltetni. Krisztik Csaba férjként leginkább a mozgásból oldja meg a szerepet, ami szintén egyéni ízeket eredményez. Vásáry André feltűnése, mint Mary Sunshine elsőre meglepő, de abszolút nem lóg ki a sorból és énektudását, nem akármilyen hangfekvését sem rejti véka alá. Váradi Eszter Sára is megjegyezhető Morton mamaként. Rendkívül izgalmasak Benedek Mari jelmezei, melyek egy része illeszkedik a díszlet fekete-fehéréhez, de aztán a piros és annak több árnyalata is sok mindent kifejez. Az előadás zárószáma pedig a két „ártatlan” hölgy előadásában szintén sokat mondó (Fordította Hamvai Kornél ás Varró Dániel): És ez jó, nem debár? Csúcs, nemdebár? / Klassz, nemdebár?/Kúl, nemdebár? / Szép, nem debár? Ám jön ránk dér – Nem kell, csak hetven év,/és mindez véget ér. / de most még minden / szép és jó! Infó: John Kender – Fred Ebb – Bob Fosse Chicago Székesfehérvári Vörösmarty Színház Rendező-koreográfus Horváth Csaba     

Tovább írják a Tragédiát

Négyen rendezik Az ember tragédiáját Székesfehérváron, a premier december elsején lesz. A négy részre bontott művet más-más Ádámmal, Évával és Luciferrel Szikora János, Horváth Csaba, Bagó Bertalan és Hargitai Iván viszi színre. Jövőre folytatás is lesz, mégpedig négy felkért író – Závada Pál, Márton László, Tasnádi István és Térey János - gondolja tovább Madách történetét. Az írók még most döntenek arról, ki milyen korba helyezi a cselekményt. Az ember tragédiája 2-t a következő évadban mutatják be.      

2018.10.18 13:30
Frissítve: 2018.10.18 13:30