Valaki ledarálta a saját Banksy-képét, de annak nem duplázódott meg az ára

Publikálás dátuma
2018.10.10 22:05

Fotó: AFP/ VINCENZO PINTO
40 ezer fontot ért, azaz nagyjából 15 millió forintot. Most egy fontra árazták be a műkereskedők.
Múlthéten a képkeretbe épített papírvágóval félig felszeletelte magát a híres, de rejtőzködő graffitiművész, Banksy egyik alkotása, miután mintegy 1,2 millió euróért (csaknem 400 millió forintért) elkelt egy londoni árverésen. A Lány léggömbbel (Girl With Balloon) című, festékspray-vel készült kép az előzetes becslésekhez képest háromszoros áron kelt el, és a "megsemmisítés" jó eséllyel megduplázta értékét.
Többen kérdezték a MyArtBroker műkereskedelemmel foglalkozó oldalt is: vajon ha ők esnek neki saját, eredeti Banksy-műveiknek, azoknak is emelkedni fog az ára? Hiába mondták, hogy nem.
A műkereskedőket azzal kereste meg valaki, hogy felvágott egy 40 ezer fontot érő Banksy-képet, és most 80 ezret kér érte. Ám azt így egyetlen fontra becsülték.
A szóban forgó kép szintén a Lány léggömbbel egy változata. Bár nem aláírt, de számozott és eredeti - összesen 600 nyomat készült belőle. Kifogástalan állapotban volt, durván 15 millió forintot ért. Az aukciós oldal az esettel kapcsolatban úgy fogalmazott:
"egyszerűen nem tudjuk elhinni ezt az ostobaságot és opportunista rombolást".
A műtárgyát megsemmisítő tulajdonos sajnos nem értette, hogy a műalkotások értékét nem egyszerűen az anyaguk adja. Hanem az, hogy hol, mikor, milyen körülmények között és mihez képest, de főként hogy ki teszi őket olyanná, amilyenek.
2018.10.10 22:05

Francia sanzon Kolozsvárról az Uránia színpadán

Publikálás dátuma
2018.12.11 11:00
Szilágyi Enikő Kolozsvárról Debrecenen, Budapesten, Hollandián és Belgiumon át Párizsig jutott
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Párizsban nem franciaként sanzonokkal sikert aratni legalább olyan kivételes, mint New Orleansban külföldiként dzsesszel hódítani meg a közönséget. Szilágyi Enikő e kivételek közé tartozik.
Kolozsvárott született, Marosvásárhelyen végezte el a színművészeti akadémiát, már túl volt számos színpadi és filmszerepen, mikor 1989-ben, a romániai forradalom kitörése előtt kivándorolt. Négy évet élt Hollandiában és Belgiumban, színpad nélkül – de megtanult hollandul, tökéletesítette a francia tudását. Majd Lengyel György leszerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz. Játszotta többek között Stuart Máriát, Hedda Gablert, Yermát és Christine-t az Amerikai Elektrából. Ekkor derült fény Szilágyi Enikő nagy titkára. Bár sosem volt énekes-színésznő, saját kedvére francia sanzonokat tanult. A műfaj egyik ikonja, Jacques Brel, vagy Georges Brassens dalai mellett betéve tudta a költő-előadóművész, zeneszerző Barbara szerzeményeit, vagy a költő-zeneszerző Léo Ferré műveit, aki előszeretettel zenésítette meg Neruda, García Lorca, Baudelaire, Verlaine és Rimbaud verseit. A szöveg minősége mindig elsődleges volt Szilágyi Enikőnek. Mikor felkérték, hogy a debreceni színház gáláján énekeljen el négy sanzont, a tarsolyában már volt több mint száz. A fellépés után egymás után jöttek a meghívások: koncertek a Magyar Rádió Márványtermében, a Déri Múzeumban, bejelentkezett a francia követség és az Alliance Francaise is, jöttek a nagy francia bankok és energetikai cégek. Évekig a Budapesti Kamaraszínházban volt műsora, mígnem 2002-ben egy franciaországi kastély művészeti szervezője könnyes szemmel bekopogtatott az öltözőjébe: elvállalna-e Franciaországban egy előadást? Lourmarinban – ahol egyik kedvenc írója, Camus sírja fekszik – egy gyönyörű kastély várta és négyszáz fős közönség, amely a koncertje végén állva tapsolt. A tömegből valaki bekiabálta: „Asszonyom, maradjon nálunk!” A kívánságból prófécia lett: Lourmarinban marasztalták még két koncertre – összesen négyezer ember előtt énekelt –, és mivel a közeli Marseille polgármestere is ott volt az egyik esten, jött egy hétkoncertes meghívás Marseille-be. Talán mondani sem kell: az egyik előadáson ott volt egy párizsi színház igazgatónője, aki tizennégy előadásra leszerződtette. Azóta a kedves, hatvan férőhelyes belvárosi zsebszínházaktól a hétszáz fős koncerttermekig mindenhol szívesen látják Párizsban. Zeneszerzők írnak neki új dalokat, a francia kulturális miniszter tavaly a Művészet és Irodalom Lovagrendje díjjal tüntette ki, itthon az Óbudai Társaskörben szerepel rendszeresen. Szerdán először koncertezik az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán, ahol egy dal erejéig egy újabb, lelepleződött titoknak is fültanúi lehetünk: van olyan kolozsvári emléke Szilágyi Enikőnek, amely francia versben fogalmazódott meg benne.  

Info

Kolozsvár Párizsban - Klausenbourg dans Paris Szilágyi Enikő sanzonestje, december 12. Uránia Nemzeti Filmszínház

Névjegy

1952-ben született Kolozsvárott, 1980-ban végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja volt, 1989-ig 17 filmben kapott szerepet. Magyarországon tizennégy évig játszott a Budapesti Kamaraszínházban, a Thália Színházban, a Bárka Színházban, a Merlin Színházban, Debrecenben a Csokonai Színházban és Kecskeméten a Katona József Színházban. Az év legjobb színésznőjeként négyszer lett nívódíjas, magkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. 2005 óta él Párizsban.

2018.12.11 11:00
Frissítve: 2018.12.11 11:00

Vérbeli zenészek

Publikálás dátuma
2018.12.11 09:44

Fotó: / Lugosi Péter
A muzsikus szülői háttér számos zenész életrajzában felbukkan. Ahogy a Szent István konzervatórium is. Ez érvényes az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. által díjazott két friss Junior Prima Díjas csellistára és operaénekesre is.

Ahol az egész család muzsikál

 A zenetörténet ismert zenészdinasztiái meggyőzően bizonyítják, a gének szerepe nem elhanyagolható, ha a zenei tehetségről beszélünk – két évvel ezelőtt ekként harangozta be A gének koncertjét a Müpa. Bachtól Sosztakovicsig: az akkor 8 éves Dolfin Dániel, Dolfin Benedek (14) és Dolfin Balázs (19) csellista hangversenye Dolfin Benjámin (17) fagott művésszel nem egy szokásos, kedves gyerekprogramot mutatott be. A szülők, Dolfin Jácint és Viski Ágnes fuvolaművészek a mai napig örömmel emlékezhetnek – erre a koncertre is. Mind a négy gyermekük rendkívüli muzikalitást örökölt tőlük: a Szent István zeneiskola és szakgimnázium büszkeségtábláján a Dolfin fiúk neve gyakran szerepel. A Virtuózok zenei tehetségkutató révén Balázs neve lehet a legismertebb: ő tavaly kapott Junior Prima Díjat. A most 16 éves Dolfin Benedek rengeteg segítséget kap a bátyjától, akinek szorosan a nyomában jár. Ennek is köszönhető, hogy idén a Junior Prima Díjat ő is megkapta. Négyévesen kezdett el csellózni Antók Zsuzsanna tanárnőnél, kilencéves volt, amikor abszolút I. díjat nyert az olaszországi Salieri versenyen. De első lett az ausztriai Liezen nemzetközi csellóversenyén a Friss Antal Országos Csellóversenyenen két alkalommal is − legutóbb a verseny fődíját is megkapta − Padova és Legnago zenei versenyein az abszolút I. helyezést és a legígéretesebb tehetségnek járó különdíjat is elnyerte. És akkor még nem is soroltuk fel az országos kamarazenei versenyeken elért I. díjakat és különdíjakat. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Előkészítő Tagozatára, Mező László osztályába 2015-ben nyert felvételt. Kamarazenét Csalogh Gábornál tanul – igaz, a szólóművészet irányába szeretne eljutni. Részt vett Perényi Miklós, Fenyő László, Máté Balázs, Jevgenyij Tonkha, Várdai István és Reiner Ginzel Több kurzusain, a főváros számos koncerttermében muzsikált, többször a Zuglói Filharmónia szólistájaként.  

Fontos magyarul énekelni

Pataki Bence az egyetlen operaénekes az idei Junior Prima Díjasok között. A basszus-bariton énekes múlt évben szerezte meg művésztanár diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen, korábban a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott magánének szakon. 2016-ban ért el Eszéken első helyezést a Lav Mirski nemzetközi énekversenyen. A családban nem ő az egyetlen énekes: édesanyja a kiváló mezzoszoprán, Wiedemann Bernadett. Kisgyermekkora óta tanult zongorázni, gitározott is. Az Erkel általános iskola tanulójaként lett tagja a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának, ahol még a legmagasabb szólamot énekelte. „Amikor méretileg túlnőttem a szólistákon, akkor sajnos ki kellett szállnom ebből történetből. A mutálás után jött meg a hangom, érettségi után már az ének kedvéért kezdtem el a Szent István Király konzervatóriumot. Hormai József énektanár és Szőke Katalin korrepetitor rengeteget segített a tanulásban és a technikai dolgokban” − mesélte. Az egyetemen mestere volt Csengery Adrienne, Oberfrank Péter, Pál Tamás, és Temesi Máriától. Marton Éva növendéke is volt: az egyéves posztgraduális képzésen nemcsak technikai, pszichológiai támogatást kapott, elsajátíthatta a színpadi kulisszatitkokat, praktikákat is. „Kezdetben nem az a legfontosabb, hogy minden hibát kijavíts, rengeteg, hanem az, hogy minél többet énekelj. Ha bírod a terhelést és megszerezted az alaphangodat, onnan jön az igazi tanulás, a játék a hangoddal” – mondta Pataki Bence. Ha van kedved, csináld, próbáld meg – mikor megfogalmazódott benne, hogy az énekesi pályát választja, az anyai tanács ennyi volt. „Se rábeszélni, se lebeszélni nem próbált, de a kezdetektől támogat. Ha valamilyen kérdésem van, tud nekem segíteni.” 2015-ben álltak először együtt színpadon a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásában, Az álarcosbálban, majd Erkel Ferenc operájában, az István királyban. A Magyar Rádió Márványtermében több közös estjük volt Virág Emese zongoraművésszel. A Co-Opera tagjaként az elmúlt évadban több színházban énekelte Rossini Sevillai borbélyában Basilio szerepét, jelenleg A Figaro házasságában énekli a címszerepet. Az előadás magyar nyelven folyik. „Nem árt, ha a közönség 100, de legalábbis 95 százalékosan érti, miről van szó a színpadon. Főleg ha vígoperáról van szó, ahol poénra van kihegyezve a szöveg” – véli Pataki Bence. „Egy olasz nyelvű opera élményt ad, de ahhoz, hogy egy fiatal közönség megszerethesse a műfajt, a magyar nyelvű operajátszás nagyban hozzájárulhat.”

Operában utaznak

A tavalyi évadban debütált a Co-Opera társulat, amelyben kezdő énekesek és pályájuk csúcsán levő művészek együtt játszanak. A Figaro házassága Szentendrén debütált, december 14-től a debreceni Csokonai Színházban lesz látható.

Ha az élet jó helyre sodor

Tomasz Máté Milán csellóművész, a Zeneakadémia hallgatója 2017 novemberében nyerte meg a David Popper Nemzetközi Csellóversenyt. Szinte napra pontosan egy évvel később vehette át a Junior Prima Díjat. Nyolcévesen kezdett el csellózni, mikor a zeneiskolások többsége zongoristának készül. Miért esett erre a hangszerre a választása? Édesanyám tényleg azt szerette volna, hogy zongorázzak, a nagymamám miatt, aki még a háború után vett zongoraleckéket. Ám az iskolában tartottak egy hangszerbemutatót, és nagyon szimpatikus volt a csellótanárnő, Kárpáti Mónika. Miatta lettem csellista. Tizenegy éves voltam, amikor 2008-ban az ő biztatására elindultam a budapesti Banda Ede és az Országos Friss Antal gordonkaversenyen, amit megnyertem. Egész gyerekkoromat Zuglóban éltem le, kézenfekvő volt, hogy a konzervatóriumot is itt, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban folytatom. Agócs Mártánál tanultam csellózni, és nagy szerencsémre a többi tárgyat is kiváló tanárok oktatták. Mikor lehetett már sejteni, hogy a házi kamarazenélésnél többre hivatott? Nem volt olyan pillanat az életemben, hogy azt mondtam volna magamnak: igen, eldőlt, én a muzsikus pályát választom. Errefelé a sodort az élet, és a végén egyszer csak föleszméltem: itt vagyok! A Junior Prima Díj is megerősítése ennek? Az is, és óriási megtiszteltetés. Remélem, több fellépési lehetőséget is hoz. Játszott már a Fesztiválzenekarral is, gyakran muzsikál együtt Gulyás Márta zongoraművésszel. Mikor bekerültem a Zeneakadémiára, a kezdetektől ő is tanított nekem kamarazenét, most már negyedik éve tanulok nála. Van egy zenei fesztivál Pommersfeldenben, mint professzor tartott ott zenei kurzust, amikor tavaly megkérdezte: volna-e kedvem vele zenélni? Természetesen! Bach vagy Csajkovszkij? Minden zeneszerzőt másért lehet szeretni. Persze igaz, Bach fölötte áll mindennek, az ember szívének egyik legkedvesebb szerzője, de nem tudok rangsorokat felállítani. Kik a kedvenc csellistái? Casals, Tortelier, és a mesterem, Perényi Miklós. Ő a világ egyik legnagyobb csellóművésze, és ezt nem az elfogultság mondatja velem. Felvillantani egy mű sokféleségét, mesterkéltség, póz nélkül, minél kevesebb sallanggal, őszinte pátosszal játszani: többek között ezt tanítja nekem.

Szerző
2018.12.11 09:44