Valaki ledarálta a saját Banksy-képét, de annak nem duplázódott meg az ára

Publikálás dátuma
2018.10.10. 22:05

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
40 ezer fontot ért, azaz nagyjából 15 millió forintot. Most egy fontra árazták be a műkereskedők.
Múlthéten a képkeretbe épített papírvágóval félig felszeletelte magát a híres, de rejtőzködő graffitiművész, Banksy egyik alkotása, miután mintegy 1,2 millió euróért (csaknem 400 millió forintért) elkelt egy londoni árverésen. A Lány léggömbbel (Girl With Balloon) című, festékspray-vel készült kép az előzetes becslésekhez képest háromszoros áron kelt el, és a "megsemmisítés" jó eséllyel megduplázta értékét.
Többen kérdezték a MyArtBroker műkereskedelemmel foglalkozó oldalt is: vajon ha ők esnek neki saját, eredeti Banksy-műveiknek, azoknak is emelkedni fog az ára? Hiába mondták, hogy nem.
A műkereskedőket azzal kereste meg valaki, hogy felvágott egy 40 ezer fontot érő Banksy-képet, és most 80 ezret kér érte. Ám azt így egyetlen fontra becsülték.

A szóban forgó kép szintén a Lány léggömbbel egy változata. Bár nem aláírt, de számozott és eredeti - összesen 600 nyomat készült belőle. Kifogástalan állapotban volt, durván 15 millió forintot ért. Az aukciós oldal az esettel kapcsolatban úgy fogalmazott:
"egyszerűen nem tudjuk elhinni ezt az ostobaságot és opportunista rombolást".

A műtárgyát megsemmisítő tulajdonos sajnos nem értette, hogy a műalkotások értékét nem egyszerűen az anyaguk adja. Hanem az, hogy hol, mikor, milyen körülmények között és mihez képest, de főként hogy ki teszi őket olyanná, amilyenek.
Szerző

Megtaláltak 170 műkincset Hollandiában, amit még a nácik raboltak el

Publikálás dátuma
2018.10.10. 18:28
Rijksmuseum - illusztráció
Fotó: Romy Arroyo Fernandez / NurPhoto
42 holland múzeum talált olyan műalkotást a kollekciójában, amelyet zsidó családoktól vettek el Hitler hatalomra jutása után. Még a holland királyi gyűjteményben is azonosítottak egy ilyen festményt.
Holland múzeumok 170, nácik által ellopott műkincset azonosítottak gyűjteményeikben egy program keretében, amellyel a náci korszakban zsidó családoktól elkobzott műtárgyakat akarnak visszaadni jogos tulajdonosaiknak - írja a Guardian után az MTI.
Az ország legjelentősebb múzeumai közül már csak az amszterdami Rijksmuseumban folytatódik a kutatás, ahol egy ötfős szakértőcsoport 2012 óta dolgozik a feladaton. A múzeumokban eddig azonosított rabolt műtárgyak között
  • 83 festmény,
  • 26 grafika és
  • 13 kegytárgy is szerepel.
Ezeket feltehetően 1933 és 1945 között vették el tulajdonosaiktól. Az intézmények visszaadják azokat a műkincseket, amelyekre a tulajdonosok leszármazottai jogot formálnak, és igényüket hitelesíti egy visszaszolgáltatási bizottság.

A királyi családnál is volt

A holland királyi család 2015-ben adott vissza egy Joris van der Haagen-festményt, amelyet Júlia királynő vásárolt 1960-ban egy holland műkereskedőtől anélkül, hogy tudott volna eredetéről. A tájkép a palota gyűjteményében található több tízezernyi műtárgy átvizsgálásakor került elő. Kiderült, hogy a festményt annak idején erőszakkal vették el, és az amszterdami Lippmann, Rosenthal & Co. náci bankba került.
A legutóbb visszaszolgáltatott műkincs egy 16. századi, bronzból készült Mózes-szobor, Alessandro Vittoria olasz szobrász alkotása volt. Tulajdonosa a háború előtt a német Emma Ranette Budge-Lazarus volt, aki 1937-ben hunyt el. Legalább egyik örököséről tudni lehet, hogy náci koncentrációs táborban halt meg, többi rokona elmenekült Németországból. A műalkotás a Hannema-de Stuers Alapítvány gyűjteményéből került elő, a szobrot 1948 és 1952 között a gyűjtemény alapítója, Dirk Hannema szerezte be ismeretlen körülmények között. A náci rezsimet támogató Hannemát 1943-ban bízták meg a holland múzeumok felügyeletével.
Az ellopott műalkotások között szerepel egy Rijksmuseumban megtalált Jan Adam Kruseman-alkotás, a Salome Keresztelő Szent János fejével és a Stedelijk Múzeumban fellelt Bild mit Häusern című Vaszilij Kandinszkij-festmény.
"Ez a kutatás fontos a történelmi igazságszolgáltatáshoz. Egy múzeum csak akkor állíthat ki egy műtárgyat, ha annak eredete tisztázott"

- szögezte le Chris Janssen a lopott műkincseket felkutató program szóvivője.
Szerző

Görbe tükör

Publikálás dátuma
2018.10.10. 14:18

Fotó: Népszava
Mennyi időt tölt egy átlag ember életében a tükör előtt? Valószínűleg órákról, napokról, vagy akár hetekről is beszélhetünk. Pillantsunk bele akár csak pár pillanatra reggelente, álljunk előtte hosszú percekig, vagy értelmezzük a világot rajta keresztül - mindenkinek jelent valamit e sík felület, és az, amit közvetít. Márkus Sándor Les című, a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Madách téren felállított installációja e gondolatokat hozza közel az arra tévedőkhöz. Miközben a járókelők szelfiznek, vagy hajukat igazítják a tükörbe nézve, esetleg a környező épületek homlokzatát kémlelik azon keresztül, a les tetején vagy belső részében lévők őket szemlélhetik, akár csak egy múzeumban (vagy épp állatkertben). Az eredetileg a vadak megfigyelésére használt építmény belsejéből - masszírozó babzsákokon ülve - visszájáról láthatjuk a külvilágot, és egy kicsit önmagunkat is.
Szerző