Bronz Diák-Oscart ért a vérző városban hajmosásra készülő nő

Publikálás dátuma
2018.10.12 08:04
Kovács István rendező, mellett Dévényi Zoltán operatőr, Gasztonyi Kálmán forgatókönyvíró és Duszka Péter vágó
Fotó: MTI/ Mónus Márton
A díj már korábban biztos volt, de most az is kiderült, milyen fokozattal jutalmazták.
Huszonhét év után újra magyar diplomafilm nyert Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): Kovács István az Ostrom című diplomafilmért vehette át magyar idő szerint péntek hajnalban Los Angelesben az Amerikai Filmakadémia Samuel Goldwyn Theaterjében a Bronz Diák Oscar-díjat – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-t. Az Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának, és végre hajat mosson a várva várt randevúja előtt. Életveszélyes terve végrehajtásától sem a szomszédai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani. Az Ostrom a 32 éves Kovács István diplomafilmje volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Enyedi Ildikó, Janisch Attila és Szász János voltak a tanárai. A 23 perces alkotás a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült. Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója a díj kapcsán elmondta: „óriási eredmény, hogy 2014 óta a magyar alkotók a nagy európai filmfesztiválokkal párhuzamosan a leghíresebb amerikai filmes megmérettetésen is jelen vannak és legtöbbször nyernek. Szász János A nagy füzettel a legjobb kilenc külföldi film közé jutott, Enyedi Ildikó a Testről és lélekről című alkotása a legjobb öt idegennyelvű film közé került, azaz Oscar-jelölt volt, Nemes Jeles László a Saul fiával és Deák Kristóf a Mindenkivel megnyerte a legjobb külföldi film, illetve a legjobb rövidfilm Oscar-díját”.
Az elmúlt években az Színház- és Filmművészeti Egyetem végzőseinek három filmje is bejutott a Diák Oscar-díj jelöltek közé: 2016-ban a Kis Hajni által jegyzett Szép alak, tavaly pedig Freund Ádám rendezése, a Földiek volt versenyben, és idén Kovács István az Ostromért meg is nyerte a díjat. Ez a sikersorozat azért is kiemelkedő, mert eddig még egyetlen filmes egyetemnek sem sikerült három egymást követő évben a fikciós filmek kategóriájában a jelöltek közé kerülni, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a több évtizede tartó tudatos építkezés eredménye. Az Amerikai Filmakadémia Diák Oscar-díjaira idén összesen 1582 nevezés érkezett. Az Ostrom az Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Alföldi Nóra producerek) és az SZFE (Bosnyák Miklós producer) gyártásában, a Film Force Team (Hutlassa Tamás, Hutlassa Barna producerek), a Filmfabriq (Osváth Gábor producer) és a Vision Team koprodukciójában készült. A forgatókönyvet Gasztonyi Kálmán írta, az operatőr Dévényi Zoltán, a vágó Duszka Péter Gábor, a látványtervező Rajk László, a hangmérnök Balázs Gábor volt, a line producer D'Intino Patrícia, gyártásvezető Hegyi Nóra volt. A Budapesten és Kiskunlacházán forgatott film főbb szerepeiben Vedrana Bozinovic, Mirela Lambic, bosnyák, Nenad Pecinar és Radoje Cupic szerb színészek mellett Trill Zsolt és Keszég László látható. Hutlassa Tamás és Osváth Gábor producerek korábban elmondták: „az Oscar szabályzata szerint ennek a díjnak köszönhetően az Ostrom című film esélyes lehet a legjobb rövidfilm kategóriában is. Így a magyar diplomafilm a február 24-én megrendezendő gálán is versenyezhet majd az Oscar-díjért, amennyiben bekerül a jelöltek közé az akadémia tagok szavazatai alapján”. Diák Oscar-díjat eddig egyetlen magyar alkotó nyert, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt... című diplomafilmjéért.
Témák
filmostrom
2018.10.12 08:04
Frissítve: 2018.10.12 08:04

Saját halottjának tekinti Tandori Dezsőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Publikálás dátuma
2019.02.16 16:39

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Saját halottjának tekinti Tandori Dezső Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő, író és műfordítót, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
A minisztérium közleményében felidézi, hogy Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: a legváltozatosabb szépirodalmi műfajok mellett írt gyermekverseket, krimiket, filozofikus esszéket, esszéregényeket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított. Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1996-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta a nemzet művésze volt. Tandori Dezső nyolcvanéves korában szerdán hunyt el. 
Szerző
2019.02.16 16:39

Meghalt a Hitlert alakító svájci színész

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:06

Fotó: AFP/ John MACDOUGALL
77 éves korában, zürichi otthonában pénteken este elhunyt Bruno Ganz színész, akit a magyar közönség többek között A Bukás – Hitler utolsó napjai, illetve a Berlin felett az ég című filmekből ismerhetett. A hírt a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte a színész menedzsmentjére hivatkozva.
Ganz 1972-től színházi színészként kezdte pályafutását, Göttingenben, Brémában játszott. Később a Zürichi Színház tagja lett. 1970-ben lett a berlini Schaubühne tagja.
2019.02.16 14:06