Volt budapesti amerikai nagykövet lehet az USA ENSZ-nagykövete

Publikálás dátuma
2018.10.12 11:09
Nancy Brinker
Fotó: AFP/ KAREN BLEIER
Nancy Brinker 2001 és 2003 között dolgozott a magyar fővárosban.
Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet, a mellrák ellen küzdő Susan G. Komen alapítvány alapítója lehet az Egyesült Államok amerikai ENSZ nagykövete, állítólag már szerdán felvette vele a kapcsolatot a lehetőség miatt a Fehér Ház – tudta meg egy, a Fehér Házhoz közeli republikánus forrástól a CNN. Nancy Brinker 2001 és 2003 között volt a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet. Nikki Haley, aki két éve, a Trump-kormány megalakulása óta képviseli az Egyesült Államokat a világszervezetben, kedden mondott le posztjáról. Donald Trump akkor azt mondta, két-három héten belül megnevezi az új ENSZ-nagykövetet.
2018.10.12 11:09
Frissítve: 2018.10.12 11:09

Egy gyilkos rejtély nem válóok

Publikálás dátuma
2018.10.15 20:17

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szaúd-Arábia túl fontos Donald Trumpnak ahhoz, hogy egy újságíró eltűnése miatt sutba dobja a szövetséget.
„Szigorú büntetést” ígért Szaúd-Arábiának Donald Trump a CBS-nek adott vasárnapi interjújában, arra az esetre, ha igaznak bizonyulnak a híresztelések Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró elhallgattatásáról. Nem az amerikai elnöknek címezve, de kemény hangú reakció érkezett nem sokra rá Rijádból is, azzal fenyegetve, hogy minden Szaúd-Arábia elleni „cselekményre” még nagyobb „cselekménnyel” válaszolnak. Korai még diplomáciai háborút vizionálni, az viszont már ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy a szövetségesek eddig felhőtlen viszonya könnyen megromolhat. Azért egyelőre mindkét fél nagyon óvatosan fogalmazott. Trump is türelemre intett, szaúdi részről pedig beszédes, hogy a reakció egy névtelen forrástól érkezett, ráadásul utána a washingtoni nagykövetségük sietett hálálkodni az Egyesült Államoknak, amiért nem von le elhamarkodott következtetéseket.
Az amerikai elnök azt nem fejtette ki, hogy milyen büntetésre gondol, azt viszont tudhatjuk, milyenre nem: többször világossá tette, hogy a fegyverüzletek befagyasztása nem jöhet szóba. Trump pragmatikus üzletemberként azt jól látja, hogy ha ők akadályokat gördítenének a fegyvervásárlás elé, akkor majd Kína és Oroszország kapva kap az alkalmon. Márpedig nagyon sok pénzről van szó, még akkor is, ha az amerikai elnök által gyakran emlegetett 110 milliárd dolláros üzlet jelentős része valójában egyelőre nem több szándéknyilatkozatnál. Elnöksége alatt „csak” 14,5 milliárd dollárnyi konkrét eladás valósult meg, ráadásul java részét ennek is még elődje hozta tető alá. Mégis, a szaúdi katonai költségvetés évi 70 milliárd dollár körüli, és valóban megvan a szándék, hogy amerikai fegyverekre költsenek. Az sem utolsó szempont, hogy ezt saját pénzből teszik, nem visszaforgatott amerikai segélyekből, mint például részben Izrael vagy Egyiptom.  
Trump esetleg megteheti, hogy olyan szankciókat vezet be, melyek kevésbé érintenék az amerikai gazdaságot. A gond csak az, hogy bármit is tesz, át kellene alakítania teljes közel-keleti stratégiáját. A vejével és tanácsadójával, Jared Kushnerrel együtt kidolgozott Közel-Kelet-politika alapja ugyanis az olajmonarchia, nem véletlen, hogy az elnök első külföldi útja is Rijádba vezetett. Elképzelésük szerint Szaúd-Arábia Washington meghosszabbított kezeként működne a térségben. A terrorizmus elleni harcban, a térségi háborúk megvívásában, az izraeli béketeremtésében, az „arab NATO” életre hívásában. És mindenek előtt Irán ellensúlyozásában. A Trump-adminisztráció elképzelése a síita perzsa államról ugyanis szöges ellentétben áll Barack Obamáéval, aki „integrációval” próbálta megszelídíteni Iránt. Az új amerikai elnök inkább fokozná a nyomást, ebben pedig eddig jó partnerre talált a szunnita Szaúd-Arábiában. Kérdés, ha Rijáddal is összerúgják a port, kire támaszkodhatnak? Főként, miután az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével egyszer már így is adtak egy fricskát az arab-muszlim világnak, és Tökökországgal sem éppen rózsás a viszony. Közben Szaúd-Arábia nincs egyedül, a 22 tagú Arab Liga, a világ jelentős olajkészletét birtokló Öböl Menti Együttműködési Tanács máris sietett támogatásukról biztosítani őket, és az Iszlám Együttműködés Szervezet is türelemre intett.  
Hogy bármiféle „büntetés” egyáltalán szóba jöjjön, ahhoz először is az kellene, hogy kétség nélkül bebizonyosodjon, Dzsamál Hasogdzsit Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták, és ehhez a szaúdi vezetésnek is köze volt. Erre viszont kevés az esély, így Trump joggal reménykedhet benne, hogy az ügy idővel magától megoldódik, és nem lesz több egy kínos, ám múló botránynál. Rijád közben mindent határozottan tagad, állításuk szerint a történtek mögött Katar lejárató mesterkedése áll. Az információk legfőbb forrása török, - Törökország egyébként Katar egyik fő szövetségese - így elég nehezen rekonstruálhatók hitelesen az események, sok a homályos pont. Fordulópontot jelentene, ha a törököknek tényleg lennének olyan felvételeik, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják az újságíró meggyilkolását. Egyelőre nem álltak elő ilyenekkel, de elképzelhető, hogy csak nem akarják felfedni kémkedési módszereiket, vagy kivárnak. Ugyanis Rijádnak és Ankarának sem érdeke, hogy hirtelen egymásra borítsák az asztalt, némi közeledés ellenben máris tapasztalható. A szaúdiak nyomozócsoportot küldenek Isztambulba, akik a török hatóságokkal együttműködve vizsgálják ki az ügyet, Recep Tayyip Erdogan pedig állítólag már telefonon beszélt Szalmán királlyal, míg a királyi család egyik befolyásos hercege, Mekka kormányzója Ankarába utazott további egyeztetésre.
2018.10.15 20:17
Frissítve: 2018.10.15 20:28

Olajtűz Nigériában - Már 60-an égtek halálra

Publikálás dátuma
2018.10.15 20:00
Illusztráció - a kép egy 2008-as lagosi tűzeset alkalmával készült. Akkor 10-en haltak meg és 36-an megsérültek.
Fotó: STRINGER / AFP/
Péntek óta tombol a tűz. Vélhetően olajat loptak volna, mikor a vezeték égni kezdett.
Már 60 ember vesztette életét egy péntek óta lángoló olajvezeték miatt - írja a Reuters. Az áldozatokról hétfőn adott hírt a nemzeti energia-gazdálkodási ügynökség (NEMA).
Az állami olajvállalat szerint 16-an már pénteken meghaltak, aznap óta a szivattyúzás is áll a 2E jelű vezetékhálózaton. Közleményükben fogadkoztak, az olaj szállítását hamarosan folytatják.
A tűz a korábbi hírek szerint vélhetően akkor keletkezett, mikor a vezetékből olajat próbáltak lopni.
2018.10.15 20:00