Nem árulják el, Orbánon kívül ki használja a „nem kormánygépet”

Publikálás dátuma
2018.10.15 08:11

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Csak annyit közöltek, hogy az adatok nem nyilvánosak, mivel azok a Magyar Honvédség működésére vonatkoznak.
Első próbálkozásra mellébeszélt, másodikra pedig megtagadta a válaszadást a Honvédelmi Minisztérium (HM) a hvg.hu adatigénylésére, amelyben azt próbálták megtudni, hogy megérkezésük óta hányszor és milyen célokra használta a magyar honvédség azt a két Airbus A 319-es, illetve Dassault Falcon 7X repülőgépet, amelyek beszerzéséről még decemberben adtak hírt, majd februárban, illetve augusztusban érkeztek meg. A HM az AirBerlintől vett Airbusok megérkezése folyamatosan azt állította, hogy azokat kifejezetten csapatszállításra, polgári személyek evakuálására, illetve sebesültszállításra szerezték be. Az Airbusok lépcsőjén ennek ellenére hivatalos kormányzati protokollfotókon a miniszterelnök tűnt fel. A másik – papíron szintén a honvédségnek beszerzett – Airbus pedig nemrég Áder János köztársasági elnököt szállította volna Bukarestbe. Az augusztusban érkezett Dassault Falcon 7X-ről – ami sokkal inkább egy business jet, mint futárgép, aminek megpróbálták beállítani – szintén azt állította a HM, hogy „katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni." A hvg.hu szeptember elején kérdezte meg a HM sajtóosztályától, hogy megérkezésük óta hányszor és milyen célokra használta a Magyar Honvédség a két Airbus 319-est, illetve a Dassault Falcon 7X -et. Mint írják, a HM három nappal későbbi válaszában csak mellébeszélt, így konkrét, a felhasználókat és az úticélt is tartalmazó kimutatást kértek immár közérdekű adatigénylésben. Erre stratégiát váltottak és a hivatalos válaszadási határidő lejártának napján közölték, hogy
„a repülőgépeknek a Magyar Honvédség érdekében végzett szállítási, repülési adatai a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján nem nyilvánosak, mivel azok a Magyar Honvédség működésére vonatkoznak.”
Korábban egyébként Demeter Márta indított pert, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est. Facebook-oldalán a HM-től kapott választ is közzétette, melyben azt írták,
az általa kért információk minősített adatok.
A polgári repülésben teljesen értelmetlenül hangzó indokokkal próbálta megmagyarázni a Honvédelmi Minisztérium (HM) azt, hogy miközben augusztus végén ukrán bérrepülővel kellett hazahozni az iraki kontingensnél szolgáló katonákat, addig a honvédségi célra vásárolt Airbus-szal a kormányfőt szállították – erről itt írtunk bővebben.
Frissítve: 2018.10.15 08:21

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.

Szigetvári Zsolt hegymászó halt meg pénteken a Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:35

Fotó: Shutterstock
A férfi hegymászó edzőként végzett a Testnevelési Egyetemen.
Szigetvári Zsoltról a mászócsapata emlékezett meg a közösségi oldalán. Lapunk is megírta: egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteren a Magas-Tátrában, a kis-tarpataki-völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni. 
A 48 évesen elhunyt férfi 2001-ben csatlakozott az Excelsior nevű csapathoz. A tanfolyamok elvégzése után 2004-től vált alapfokú segédoktatóvá. Később kijárva az oktatói lépcsőket és elvégezve a Testnevelési Egyetem hegymászó sportedző szakát, vált az egyesület alpesi oktatójává - idézte a megemlékező sorokat a hvg.hu.