Előfizetés

A gyorsételek úgy működnek, mint a drog

BJ
Publikálás dátuma
2018.10.16. 17:08
Illusztráció
Fotó: AFP
Az úgynevezett junk food, például a hamburger és a chips hirtelen megvonása elvonási tüneteket eredményez – állapították meg a Michigani Egyetem kutatói.
A 231 felnőtt megkérdezésével készült felmérés, amelyet a Michigani Egyetem kutatói az Appetite című folyóiratban publikáltak, kimutatta, hogy a hirtelen, egyik napról a másikra abbahagyott „junk food”, azaz gyorsétel-fogyasztás elvonási tüneteket eredményez. A vizsgált emberek a feldolgozott élelmiszerek megvonása utáni öt napban rosszul: szomorúnak, lehangoltnak, de akár kifejezetten depressziósnak és fáradtnak érezték magukat – írta a Daily Mail.
Az elvonási tünetek akár olyan erősek is lehetnek, hogy megakadályozhatják az egészségesebb étrendre való áttérést. De egy kis, nagyjából egyhetes kitartás után a tünetek mérséklődnek.
Azt, hogy az olyan feldolgozott ételek, mint például a csokoládé, a pizza és a sült krumpli addiktívak, a Michigan Egyetem kutatói már 2015-ben megállapították. Magyarázatuk szerint az agy ugyanazon „jutalomközpontját” ingerlik, mint a kábítószerek. A szakértők szerint ezek az ételek függőséget okoznak az agyban, amiért többnyire a bennük lévő jelentős mennyiségű finomított cukor és só a felelős. 
Becslések szerint ma globális járványként terjed az elhízás; 2,6 milliárd ember túlsúlyos.  Az előrejelzések szerint 2045-re az amerikaiak 55 százaléka, a britek 48 százaléka lesz veszélyesen túlsúlyos. A friss adatok szerint a magyar lakosság 55 százaléka küzd súlytöbblettel.
Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, ezáltal pedig a szív-, és érrendszeri betegségek, a stroke és a rák kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli.
Bár sokszor nehéz leküzdeni a ránk törő nassolási vagy kifejezetten cukor iránti vágyat, nem lehetetlen. A teljes értékű, személyre szabott étrend képes ellensúlyozni a sóvárgást.

Meg leszünk mentve? - Az MTA már dolgozik a poloskatémán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.16. 09:50
Márványospoloska a szőlőn
Fotó: MTA AK Növényvédelmi Növényvédelmi Intézet
Ellepnek a poloskák. A szakértők szerint a lakásba jutó büdösbogarakat érdemes megölni, mert ha át tudnak telelni, szaporodnak is. Rossz hír, hogy természetes ellenségükről egyelőre nem tudni, de jó is van: az MTA kutatói már dolgoznak a poloskacsapda kifejlesztésén.
A poloskaproblémát, amelyről itt és itt írtunk, az okozza, hogy az éjszakák hűvösödésével két, nem őshonos poloskafaj meleg, áttelelésre alkalmas helyet keresve a lakásokba költözik. A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.

Legalább nem csíp

A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajok, így emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban, ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska (Leptoglussus occidentalis), ami észak-amerikai eredetű és a fenyőféléket károsítja, táplálékkeresés közben előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrja az embert. A vizsgálatok szerint ez csak kis, helyi gyulladást okoz, azonban nem lehet kizárni, hogy kórokozót juttat a szervezetbe, ám erre nagyon kicsi az esély – mondta Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.
A két poloskafaj rengeteg kárt okoz: valósággal ellepik a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. Poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett kár sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.

Van megoldás?

A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni. 
„Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a nagyjából 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet”

– mondta Kontschán Jenő.

Rossz hír, hogy a két poloskafajnak Magyarországon természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét, ugyanúgy, mintha lenne természetes ragadozója.
„Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt. Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé fontos növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat”

– magyarázza a szakember.

 A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki.  
„A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd”

– tette hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.

Mikor?

Kontschán Jenő szerint mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelni, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhe lesz a tél, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, és nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat, akkor már egy prototípust le fognak tudni tenni az asztalra.
A 2018-as poloskainvázió után azonban újabbra kell készülnünk, mert az elmúlt évek megfigyelései alapján ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.

Területhódítás

Az idegenhonos fajok terjedése folyamatos, évente újabb és újabb fajok jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás, a nyitott határok, az Európa-szerte és globálisan is egyre gördülékenyebb közlekedés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, jól és gyorsan alkalmazkodó fajok könnyen új élőhelyeket hódítsanak meg. Ez, az inváziós területhódítás nem ismeretlen a biológiában. Az utóbbi 100–150 évben végbement folyamatok viszont kimondottan az ember hatásának köszönhetők. Ilyen például a burgonyabogár története, amely Észak-Amerikában viszonylag szűk területen, a burgonya rokonnövényein élt. Akkortól kezdett világszerte elterjedt kártevővé válni, amikor kapcsolatba került a termesztett burgonyával, majd az 1850-1860-as években az ember által behurcolva Európát is meghódította.
„Most váltak olyanokká a környezeti feltételek, hogy – emberi segítséggel vagy anélkül – a poloskák új élőhelyeket tudnak meghódítani, és ott természetes ellenségeik hiányában nagyon el tudnak szaporodni”

– mondta Kontschán Jenő.

Milyen volt '56 falun? - Ünnepi program a Skanzenban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.15. 17:00

Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Sokat tudunk az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről, de arról, hogy vidéken mi történt, lényegesen kevesebbet, ezért érdemes ellátogatni a szentendrei skanzenbe a négynapos ünnepi hétvégén.
Az október 23-ai hétvégén a szentendrei skanzen a forradalom körüli időszak falusi mindennapjait és az ötvenes évek hangulatát eleveníti fel. Padlássöprés, agitálás, élelmiszer- és ruhagyűjtés - korabeli ruhákba öltözött színészek történelmi jelenetekkel idézik meg az ötvenes évek hangulatát. Bányászdalokat és munkásindulókat is lehet hallani, fekete-fehér filmhíradó számol be a forradalom „legfrissebb” eseményeiről és közben átérezhetjük a nélkülözéssel teli mindennapok nehézségeit. Meg lehet kóstolni az ötvenes évek takarékos konyhájának ízeit és kipróbálhatjuk, milyen lehetett gyereknek lenni ezekben az években. 
Lesz krumplipuska-faragás, gombfoci-bajnokság, korabeli társasjátékokat lehet kipróbálni, de rongy- és csutkababa is készülhet. Az október 23-i tematikus tárlatvezetések azokat a sorsfordító eseményeket mutatják be, amelyeket a kommunista diktatúra a parasztság ellen követett el - olvasható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményében.