Bűnösök diadala a Chicagóban

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:30

Fotó: Éder Vera
A székesfehérvári Chicago elsősorban táncban erős. A mozdulatok nyelvén sokszínűen mutatja meg a bűn és a túlélés útvesztőit. A zenét a helyi Helyőrségi Zenekar szolgáltatja.
Rögtön az elején a konferanszé elmondja mire számítsunk:” A mai előadás csupa olyasmiről mesél önöknek, ami mindannyiunk szívét megmelengeti… Gyilkosság, pénzéhség, korrupció, erőszak, házasságtörés, árulás... Kellemes szórakozást.” És tényleg nem lehet mondani, hogy nem szórakozunk. Úgy látszik, lehet, hogy épp a felvezetésben szerepeltek miatt divatja van a Chicago című musicalnek, Alföldi Róbert nemrég rendezte meg az Átriumban és most Horváth Csaba vitte színre Székesfehérváron. Ő jegyzi egyébként a koreográfiát is, és meg is fordul az ember fejében, lehet, hogy ha csak táncjátékot látnánk, akkor még hatásosabb lenne, mert a produkció kétségtelenül legerősebb eleme a koreográfia. Horváth Csabának minden jelenetre erős víziója van, amelyet elsősorban a tánc nyelvén közvetít egyértelműen és sokszínűen, kreatívan. A „Cella tangó, vagy a Dobozba zárt sztepp” mind ilyen. Sok mindenben merész. Jó ötlet és működik is például, hogy a zenét három órán át végig élőben e Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar szolgáltatja. Az egyes jeleneteket a karmester Dobri Dániel konferálja fel. A díszlet (Kalászi Zoltán) egy falusi kultúrház színháztermére emlékeztet. És kapunk is bátor, erotikus, buja revüszámokat. Keserédes tánc pamfleteket. A társadalmi szatírát is elsősorban a táncok érzékeltetik sok groteszk, fájdalmas és mély asszociációval. Itt bizony az ártatlan vérpadra jut, a bűnös pedig kiszabadul. Eléggé aktuális közhely… A két női főszerepet Roxie Hartot és Velma Kellyt Kiss Diána Magdolna és Varga Gabriella játssza. Mindketten megoldják a feladatot, mint ahogy Sághy Tamás is a korrupt, minden hájjal megkent, a gátlásokat még hírből sem ismerő Billy Flynn szerepében. Mindhárman hozzák a kötelezőt, talán Kiss Diána Magdolna visz bele a legtöbbet önmagából és abból, hogy a túlélés ösztöne minden erkölcsi szabályt és normát felülír. És valahogy a túlélés árát is képes érzékeltetni. Krisztik Csaba férjként leginkább a mozgásból oldja meg a szerepet, ami szintén egyéni ízeket eredményez. Vásáry André feltűnése, mint Mary Sunshine elsőre meglepő, de abszolút nem lóg ki a sorból és énektudását, nem akármilyen hangfekvését sem rejti véka alá. Váradi Eszter Sára is megjegyezhető Morton mamaként. Rendkívül izgalmasak Benedek Mari jelmezei, melyek egy része illeszkedik a díszlet fekete-fehéréhez, de aztán a piros és annak több árnyalata is sok mindent kifejez. Az előadás zárószáma pedig a két „ártatlan” hölgy előadásában szintén sokat mondó (Fordította Hamvai Kornél ás Varró Dániel): És ez jó, nem debár? Csúcs, nemdebár? / Klassz, nemdebár?/Kúl, nemdebár? / Szép, nem debár? Ám jön ránk dér – Nem kell, csak hetven év,/és mindez véget ér. / de most még minden / szép és jó! Infó: John Kender – Fred Ebb – Bob Fosse Chicago Székesfehérvári Vörösmarty Színház Rendező-koreográfus Horváth Csaba     

Tovább írják a Tragédiát

Négyen rendezik Az ember tragédiáját Székesfehérváron, a premier december elsején lesz. A négy részre bontott művet más-más Ádámmal, Évával és Luciferrel Szikora János, Horváth Csaba, Bagó Bertalan és Hargitai Iván viszi színre. Jövőre folytatás is lesz, mégpedig négy felkért író – Závada Pál, Márton László, Tasnádi István és Térey János - gondolja tovább Madách történetét. Az írók még most döntenek arról, ki milyen korba helyezi a cselekményt. Az ember tragédiája 2-t a következő évadban mutatják be.      

Frissítve: 2018.10.18 13:30

Másfél óra Mahler egy perc unalom nélkül

Egy héten belül két nagy Mahler-szimfóniát hallhattunk a Müpában, két magyar zenekartól, két magyar karmester vezényletével, nagyon jó előadásokban. Nem akármilyen teljesítményeknek voltunk tanúi.
Három olyan zenekarunk biztosan van – a Fesztiválzenekart is ide értve –, amely bizonyítottan magas színvonalú Mahler-előadásokra képes, ez akár nem mindennapinak is mondható egyetlen város esetében. De nem is a számháború a lényeg, hanem ami mögötte van: a hangszeres – például zongorista, hegedűs, csellós – és énekes szólistákat is beleértve országunknak olyan elit zenészcsapata van, amire joggal lehetünk büszkék. Most a Magyar Rádió művészeti együttesei bizonyítottak Vajda Gergely vezényletével.
Mahler maga mondta, hogy műveiben mindig van valami triviális, de a Harmadik szimfóniában túlmegy minden határon. Ugyanakkor mindig találhatunk nála földöntúlian szép részleteket (minden további jelző nélkül), a nagyjából százperces műben gyakran váltogatják egymást hol a harsányan szóló részletek – nyolc kürt fortissimójával kezdődik a mű –, hol pedig – főleg a vonósok által megszólaltatott –, nyugalmat sugárzó részleteket, mint a hatodik tétel kezdetén. És lehetnek ezek a szólamok tudatosan vállaltan földhözragadtak, lehetnek éteri tisztaságúak és persze kétértelműek, kétélűek is. Ez a sűrű változatosság is lehet az oka, amiért sokan idegenkedhetnek a Mahler zenéjétől. De nem a mi dolgunk, hogy Mahler titkait most itt megfejtsük, jobb, ha azt a zenészekre, karmesterekre bízzuk.
A Rádiózenekar és Vajda Gergely mindenesetre mindent megtett, hogy olyan előadását nyújtsa a műnek, amelyben minden részlet a maga jelentőségének megfelelően szólaljon meg. Említettük a kürtöket, beleértve a többi rézfúvóst is, ha kellett nagyon félelmetesek voltak, említettük a vonósokat, akik végig nagyon szépen, egységes hangzással szóltak, az itt sokszor különösen fontos ütősök is meghatározó jelentőségüknek megfelelően peregtek, dobbantottak, csaptak le, és a fafúvósok is remekeltek, és az elsők között köszönhette meg a tapsot a színpad elejére kijőve a harmadik tétel kitűnő szólótrombitása. Wiedemann Bernadett a nietzschei szöveg mélységeire rámutatón énekelt, a felnőtt kórus női kara és a gyerekek szépen, üdén dalolták a Csodakürt-dal naivabb, de bizakodóbb sorait. A szimfónia rendkívül összetett mű, három évig írta Mahler – aki jobbára csak a színháztól megszabadulva a nyári szünetekben tudott dolgozni – a hattételes alkotást, amelyben Nietzsche, és a Fiú csodakürtje gyűjtemény szövegei is felhangzanak. Rendkívüli feladat tehát előadása, annak idején is csak hat évvel megírása után került sor bemutatására 1092-ben.
Vajda Gergely, aki jelenleg amerikai zenekarokkal dolgozik, de volt már a Rádiózenekar élén is, megtalálta a hangot zenészeivel. A szimfónia külsőségeinek megszólaltatása mellett, ami alapfeladatnak sem semmiség, több mint másfél órán keresztül sikerült fenntartania a feszültséget, bemutatnia azt a gondolati gazdagságot, ami Mahler szimfóniájában jelen van, és amit igen, nehéz is lehet követni, de ilyen, az út minden szépségét, különlegességét feltáró kalauzolás ellett érdemes.
Témák
zene
Frissítve: 2019.03.22 12:00

Törőcsik Marit kórházba vitték

Publikálás dátuma
2019.03.22 11:52

Fotó: Népszava
A nemzet színészének egy orvosi beavatkozás miatt kellett befeküdnie a szombathelyi kórházba.
Nehezen tudott enni, ezért tágítottak a nyelőcsövén Törőcsik Marinak - írta a 24.hu. A március 15-én Kossuth Nagydíjjal kitüntetett művész a lapnak telefonon azt mondta, a héten még biztosan a szombathelyi kórházban kell maradnia.