Bizalomvesztés és konfliktusok között kerülhet Mészároshoz a TV2

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:52

Fotó: Népszava/
Az akár heteken belül lezajló tulajváltás végére Andy Vajnának nem maradna más, csak a Rádió 1. Állítólag Dirk Gerkens is távozna a csatornától.
Heteken belül, de még biztosan az idei évben átveszi Andy Vajnától a TV2 Média Csoport Zrt. irányítását Mészáros Lőrinc egyik nagyvállalata – írja a 444.hu. A vevő az Opus Global Nyrt. szárnyai alatt működő Opus Press Zrt., a Mészáros-féle médiabirodalom fő zászlóshajója, a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonosa lehet.
Először lapunk írta meg a nyáron, hogy „akár már az ősszel” radikális változások jöhetnek, mert Orbán Viktor elégedetlen a szerinte drágán és ehhez képest kevéssé hatékonyan működő médiabirodalommal. Ezek egyik vesztese Andy Vajna lehet, aki alól már elkezdték Mészáros Lőrinchez szervezni a médiumait: az egyik lehetséges forgatókönyv ugyanis arról szól, hogy a volt felcsúti polgármesterhez kerülhet a TV2 és a két megyei napilap, a Kisalföld és a Délmagyarország.
Később egy forrásunk úgy fogalmazott, „Andy valószínűleg teljesen ki lesz optimalizálva a rendszerből, akár a kaszinóit is elveszítheti”.
A 444 szerint Vajna egyedül az elmúlt évben a médiahatóság segítségével országossá duzzasztott Rádió 1-et tarthatja meg. A TV2 tulajváltásával még az idén távozna a társaság kötelékéből Dirk Gerkens vezérigazgató és az által képviselt üzleti kör is, élén a műsorgyártó ICO Media Group tulajdonosával, Rákosi Tamással. A hírek szerint Gerkensnek egyébként is hamarosan lejár határozott idejű szerződése, de a német-spanyol cégvezetővel szemben megingott a bizalom is.
Állítólag az elmúlt egy évben folyamatosak voltak a konfliktusok Gerkensék és Mészáros Lőrinc körei között. A hitelező fél egyre több beleszólást kért a pénzügyi kérdésekbe és felügyelni akarták a cég operatív működését is.A portál úgy tudja, Vajnának még maga Orbán Viktor is jelezte, nem jó irányba mennek a dolgok.
2018.10.18 13:52

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!” Egy pár percre meg is álltak, egyik szónokuk pedig elmondta, hogy a Jobbik nem kér a „kommunista szombatból" - vagyis abból, hogy a dolgozók papír szerint önkéntesen, valójában munkáltatói kényszer alatt vállalják a túlórák többletét - és a hazaárulónak tartott Fidesszel semmilyen közösséget nem vállalnak. A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:55

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38