Átadták a Fenntartható fejlődésért díjakat

Publikálás dátuma
2018.10.18 15:08
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Idén másodszor adták át a Fenntartható fejlődésért díjakat a fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítmények elismeréseként csütörtökön Budapesten.
A Fenntartható jövőjért díj nyertese 2018-ban változásvezető kategóriában Molnár Ferenc (Ilcsi Szépítő Füvek) lett, vezető nő kategória nyertesei Demeter Bubalo Zdravka (Mol) Urbán Anita (Grundfos), Verő Barbara (Nestlé), és Vörös Mónika (Unilever). A legjobb üzleti megoldás díjat a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. a digitális iroda programja, a Heineken Zrt. műanyagmentes-komposztálható pohár programja, és a Mol Nyrt. autómegosztó programja nyerték.
Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke a díjátadón rámutatott: az ENSZ jelentése szerint már csak 12 év van a klímaváltozás megállítására, amelyhez elengedhetetlen a fenntartható működés az üzleti életben is. A BCSDH az üzleti szféra számára két pontból álló ajánlást fogalmazott meg: az első pont szerint üzleti modellváltásra van szükség a fenntartható termékek és szolgáltatások versenyképessé tételéhez. A második pedig a fogyasztók szemléletváltása - mondta. 
Doreswamy Nandkishore, a Nestlé SA korábbi ügyvezető alelnöke előadásában rámutatott: nagy változások korában a szervezetek túlélése attól függ, hogy képesek-e alkalmazkodni és változni. A vezetők elsődleges felelőssége a fenntartható értékteremtés - tette hozzá. 
2018.10.18 15:08

Már 418 hazai madárfaj van, előkerült a lazúrcinege

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:10

Fotó: MME/Barkóczi Csaba/
Egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. A lazúrcinege megjelenését és viselkedését tekintve a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapkája kék és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő. A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű, szigetszerű állománya.- közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai cinegékhez hasonlóan fészkelőterületén ez a madár is állandó, ritka kóborló példányai Európa-szerte fel-feltűnnek, van megfigyelési adata a volt Jugoszlávia területéről is. Ezeknél a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő a kék cinege és a lazúrcinege hibridei. Ezek rendszertani besorolása többször is változott, hol önálló fajként, hol alfajként szerepelt. Magyarországon eddig legalább három ilyen madár került kézre, legutóbb a mostani megfigyelési helyhez közel, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában 2008. november 6-án.
A lazúrcinege-megfigyeléssel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít. Annak köszönhetően, hogy a madárról jó minőségű bizonyító fotók is készültek, a Nomenclator Bizottság ilyenkor szokásos ellenőrzését követően a madár valószínűleg gond nélkül felkerül a hazai fajlistára. 
Észak-európai megfigyelések alapján a lazúrcinege sem idegenkedik az ember közelségétől, így amennyiben a faj nagyobb létszámú kóborlásáról van szó, a következő hetekben, hónapokban, országszerte akár az etetőkön is feltűnhet egy-egy példány.  A következő napokban valószínűleg további több száz madármegfigyelő zarándokol majd el a térségbe, akár külföldről is, hogy megfigyelhessék ez a különleges megjelenésű madarat.
2018.11.19 11:10

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11