Nyugat-nílusi láz – Negyvenre emelkedett a halálos áldozatok száma Romániában

A betegség megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban.

Romániában két emberéletet követelt az elmúlt héten a nyugat-nílusi láz, és ezzel idén már negyvenre emelkedett a fertőző betegség halálos áldozatainak száma – írja az MTI az Agerpres hírügynökség pénteki közlése alapján.

Az országos tisztiorvosi szolgálat heti összesítése szerint a betegség május eleji megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban. A fertőzésnek leginkább a 60 év felettiek vannak kitéve: a megbetegedések több mint kétharmada ennél a korosztálynál fordult elő.

A nyugat-nílusi láz elsősorban a Kárpátok karéján kívüli területeken, főleg Bukarestben (53), illetve Dolj (34), Iasi (26), Olt (24), és Teleorman (19) megyében jelent meg. Erdélyben Bihar (8), Maros (7), Szatmár (6), Szeben (7) megyében regisztráltak több fertőzést.

A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A román tisztiorvosi szolgálat ezért azt tanácsolja a lakosságnak, hogy – a bőrfelületek elfedésével, az ablakra szerelt szúnyoghálókkal, a ház körüli rendszeres vegyi rovarirtással, a közeli tócsák, belvizek, lápok lecsapolásával és a háztartási szemét eltávolításával – próbálják megelőzni a szúnyogok elszaporodását.

Bár az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő miatt október végén is sok még a szúnyog, a román tisztiorvosi szolgálat heti jelentéseiből az látszik, hogy a fertőzések megritkultak, a betegség terjedése lecsengőben van.

Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.

A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A megbetegedést okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.