Paks2: félrenézést vásárol a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.20. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Politikai ellentétek elsimítására, „feszültségoldásra” használja a kormány a erőműbővítés részberuházásait. Rossz hír az adófizetőknek: a módszer működik.
Tavaly decemberben a Népszava is beszámolt róla, hogy a várakozásokkal és a papírformával ellentétben nem orosz, hanem amerikai tulajdonú cég, a GE-Alstom nyerte a tervezett paksi bővítés turbinatenderét. A beruházás során a turbinák beszerzése az egyik legdrágább egyösszegű beszerzés, az üzlet értéke 793,8 millió euró, mintegy 250 milliárd forint. Már az eredményhirdetéskor feltűnt, hogy bár volt orosz induló is, egy amerikai konzorcium lett a befutó. Visszatekintve ugyanakkor a tender kimenetelében nincs semmi meglepő: Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint inkább úgy tűnik, a kormány szándékosan rendezte úgy, hogy a GE-Alstom legyen a befutó.
Mint a politikus lapunknak elmondta, erre utal, hogy az az orosz cég, a Power Machines, amely szintén adott be ajánlatot, alapvető formai hibákban bővelkedő anyaggal pályázott, pedig saját értékelése szerint a világ legnagyobb és legprofibb turbinagyártói közé tartozik.
Jávor szerint a paksi bővítés nagyobb tételeinek átjátszásáról már azután hallani lehetett, amikor az Európai Bizottság 2015-ben komolyabban vizsgálni kezdte a projektet. Mint emlékezetes, a Bizottság kezdetben igen kemény álláspontra helyezkedett a beruházási tender elmaradásával kapcsolatban, ám végül 2017-ben átengedte a beruházást. A döntés részletes indoklását azóta sem hozták nyilvánosságra, és annak ellenére sem adták ki, hogy az EP-képviselő az ügy miatt az európai ombudsmanhoz fordult. Jávor feltételezése szerint az EB jogilag nehezen védhető politikai döntést hozott, amelynek magyar szempontból súlyos ára volt: a kormány „odakínált néhány milliárd eurót az üzletből a legnagyobb EU-tagállamok cégeinek." Brüsszeli beszélgetésekben akkoriban a német Siemenset nevezték meg az új atomerőmű biztonsági rendszerének szállítójaként, a francia Alstom pedig a turbinatender várható nyerteseként került szóba. Az Alstom eleve az amerikai GE céggel konzorciumban pályázott, az atomipar általános válsága miatt csődbe jutott francia vállalat turbinagyártó részlegét ugyanis a GE magába olvasztotta.
– A turbinatender alakulása erős közvetett bizonyíték a korábbi gyanú helyességére

– fogalmazott az EP-képviselő.

A tender eredményét tavaly decemberben hirdették ki, és az eredménnyel a magyar kormány legalább két legyet ütött egy csapásra: Franciaország mellett az USA-nál is szerzett egy jópontot. – Az oroszok természetesen nem örülnek, hogy kénytelenek jelentős szeleteket átengedni a tortából, de az uniós jóváhagyás nekik is fontos – tette hozzá Jávor Benedek, arra is kitérve: az Orbán-kormány a magyar cégek rovására kárpótolja az orosz felet. Ezzel illúzióvá teszi azt a korábbi ígéretét, amely szerint, az alvállalkozóként szerephez jutó hazai vállalkozások révén akár a 4000 milliárd forintos beruházási költség 40 százaléka is Magyarországon maradhat. Más forrásból származó információk szerint az orosz fél meglehetősen agresszíven érvényesíti az érdekeit a projektben – ennek egyik következménye, hogy a magyar kormány közbelépése nyomán a Ganz csoport kénytelen volt az orosz Transzmasholdingnak átengedni az egyiptomi vasúttársaság egymilliárd eurós, 1300 vasúti kocsi szállítására szóló megrendelésének nagy részét. Mint emlékezetes, azt az üzletet a Ganz csoport nyerte el, ám a finanszírozó magyar Eximbank kivonult a nyertes mögül, és a hitelt átcsoportosította a Transzmasholding és a Dunakeszi Járműjavító konzorciuma mögé, sőt a kormány az orosz sajtó szerint 50 százalékos részesedést is ad az állami kézben lévő járműjavítóból a Transzmasholdingnak, amelyért az utóbbi nem pénzzel, hanem megrendelésekkel fizet.

Véletlen egybeesés

2017 októberében David Kostelancik amerikai ügyvivő Budapesten keményen bírálta az Orbán-kormány médiapiaci nyomulását, és 200 millió forintos pályázati keretről beszélt, amelyből az USA elsősorban a vidéki sajtót támogatná. A pályázatot ki is írták, de annak eleve a választások utánra ígért elbírálására nem került sor. Az áprilisi szavazást követően pedig megérkezett a Budapestre akkreditált nagykövet, és kijelentette, hogy szerinte nincs gond a sajtószabadsággal – igaz, közben a GE-Alstom elnyert egy 250 milliárd forintos üzletet.

Frissítve: 2018.10.21. 18:37

Kiürült a kassza: tűzoltás a tűzoltó gázcégénél

Publikálás dátuma
2018.10.19. 19:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Pénz híján nem tudja ellátni fogyasztóit az ország egyik legkisebb, tavaly óta egy önkéntes tűzoltó jegyezte gázcége. Az ügyfeleket egyelőre az ország biztonsági készleteiből látják el.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 25-i hatállyal 90 napra felfüggesztette a nagymarosi Cross-Inergy Zrt. gázkereskedelmi engedélyét – derül ki a hatóság honlapján közzétett közleményből. Eszerint a gázkereskedő október 17-én jelezte, hogy „pénzügyi helyzetében a felhasználók folyamatos ellátását veszélyeztető helyzet állt be”. A jelek szerint a társaság addig se képes fogyasztóit gázzal ellátni. Így 24-éig ügyfeleit az ország stratégiai gázkészleteiből látják el. 25-i hatállyal pedig majd egy másik gázkereskedőt jelölnek ki a fogyasztók kiszolgálására.

Az Emfesz óta az első csőd

Magyarországon viszonylag ritka a gázkereskedőcsőd. Utoljára hét éve, a fűtési szezon kellős közepén az Emfesz dobta be a törölközőt. Igaz, e társaság a legnagyobb akkori hazai alternatív szolgáltatóként 135 ezer lakossági fogyasztó ellátásáért is felelt. Az ellátási zavarok áthidalására akkor még nem a stratégiai gázkészleteket vették igénybe: 2011-ben a többi gáztársaság, illetve az elszámolóház ködös, később reménytelen elszámolási vitákhoz vezető ügyletek nyomán juttatott gázt az átmeneti időszakban hoppon maradt ügyfeleknek. Őket később a Főgáz és a Tigáz vette át.

A helyzethez a felhasználók fizetési fegyelmezetlensége és a fedezetül szolgáló hitelkeret emelésének bizonytalansága vezetett – derül ki a Cross-Inergy lapunknak eljuttatott közleményéből. Ügyfélállományukat igyekeznek értékesíteni. Az ország stratégiai gázkészleteinek bevetését végső esetként említik. Ígéretük szerint mindenkivel mindenben együttműködnek. Ezt némiképp árnyalja, hogy honlapjuk, amin bővebb információt ígérnek, délelőtt üresnek, délután pedig már elérhetetlennek bizonyult.

Alig használt biztonsági készletek

Az ország 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági gázkészletét az elmúlt nyolc év során még soha nem használták fel annak eredeti céljára, azaz gázellátási zavarok hatásainak enyhítésére. Ebből a szempontból mondhatni ez az első eset. Igaz, az Orbán-kabinet 2011-től - úgymond a távhőár leszállítása érdekében - felére apasztotta a tartalékokat. Ennek haszna azonban az azóta feltárt, bonyolult ügyletsorozat nyomán többnyire nem a távhőfogyasztók, hanem a MET nevű, kormányfő-közeli gázkereskedőt zsebében kötött ki. Miután az EU fellépett a baráti pénzpumpa ellen, az MSZKSZ a MET-tel visszatöltette a készleteket az eredeti szintig.

A 2011-ben alapított Cross-Inergy az üzleti felhasználókat kiszolgáló, sokszereplős piacon tevékenykedik, lakossági ügyfele nincs. Tavalyi 1,6 milliárdos bevételével a kisebbek közé tartozik. Eredményei nem utalnak nehézségekre: tavaly az azt megelőző évekhez hasonló, hárommilliós nyereséget értek el. Igaz, a cégjegyzék szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezdeményezésére idén két végrehajtási eljárást is átéltek. A vezérigazgató, egyszersmind áttételes résztulajdonos a nagymarosi Marafkó Márk, aki a világhálón fellelhető adatok szerint önkéntes tűzoltóként is tevékenykedik. A céget közvetlenül a minimális forgalmú-eredményű fővárosi Kmes-Energetikai Kft. jegyzi: ahol idén már szintén kétszer csengetett az adóvégrehajtó. E társaság ügyvezetője Marafkó Márk mellett tavaly év vége óta Czakó Kálmán, aki a 2015-ös alapítástól közel két évig vezérigazgatóként irányította a ködös célokra létrehozott, majd lényegében hamvába holt, ám mégis több milliárd forint közpénzt felemésztő állami KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt.-t. A Kmes-Energetikai Kft.-t és rajta keresztül a Cross-Inergyt a 2011-es alapítástól 2015-ig Keresztesi István, a Mol-tulajdonú, a hazai gázrendszereket irányító FGSZ korábbi igazgatósági tagja, illetve vezetékekért felelős igazgatója vezette és birtokolta. Lapunk üggyel kapcsolatos kérdéseire Marafkó Márk vezérigazgató közleményükön túl nem kívánt válaszolni.

Az átvevő fizeti a cechet

A vonatkozó rendelet szerint a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) ilyenkor összesen 120 millió köbmétert használhat fel a stratégiai gázból; jelen esetben október 25-éig ennek bizonnyal elenyésző hányadára lesz szükség – közölte megkeresésünkre a biztonsági készleteket kezelő szervezet. Ennek ellenértékét a hatóság által majdan kijelölendő új földgázkereskedőn hajtják be. Az MSZKSZ-nek ezt a betárolási időszak végéig – jövő év októberéig - kell visszapótolni.

Szerző
Frissítve: 2018.10.19. 20:00

323,13 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.19. 19:09
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon pénteken.
Este hét órakor az eurót 323,13 forinton, a dollárt 280,37 forinton, a svájci frankot 281,35 forinton, a japán jent pedig 2,4932 forinton jegyezték.
Az előző napi záráshoz képest az euró 0,10 százalékkal, a dollár 0,71 százalékkal, a frank 0,80 százalékkal, a jen pedig 0,86 százalékkal gyengült.
Az euró 1,1526 dolláron forgott este, napi szinten 0,63 százalékkal erősödött. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1433, a legmagasabb 1,1534 dollár volt.
A svájci frankhoz képest 0,73 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1488 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9967 frankot kértek, 0,10 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,19 százalékkal erősödött a dollár, 112,41 jenen jegyezték péntek este.
Szerző