Színházak, zenekarok mehetnek csődbe, ha ezt tényleg meglépik

Publikálás dátuma
2018.10.22. 11:04
Orbán Viktor látogatása a szolnoki színházban
Fotó: A Szigligeti Színház Facebook-oldala
Az Index információi szerint megszűnik a kulturális tao, legalábbis a jelenlegi formájában. Fennáll a veszély, hogy tisztességes magánszínházak is bezárhatnak, az ügyeskedők helyett bűnhődve.
A fenntartói – az önkormányzati, illetve állami – támogatás, valamint a jegyeladások mellett a tao a színházak, zenekarok, táncegyüttesek harmadik legfontosabb bevételi forrása. Léteznek olyan magántársulatok is, amelyek központi támogatást nem kapnak, esetükben a tao még nagyobb jelentőséggel bír. Az Index információi szerint megszűnik az előadó-művészeti szervezetek tao támogatása, legalábbis a jelenlegi formájában. A portál a színházi forrásaira hivatkozva két forgatókönyvet ismertet: az előadó-művészeti szervezetek tao támogatását már most szerdán teljesen eltörlik, mások szerint megmarad, de annak kiosztásáról egy minisztériumi bizottság fog dönteni. Az Index úgy tudja, a tao törvénymódosítást a Pénzügyminisztérium kezdeményezte, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács megkerülésével. Mintegy tíz éve létezik a kulturális tao. A lényege: egy előadó-művészeti szervezet részére adott támogatással – ha arról az adózó támogatási igazolással rendelkezik – a támogatónak nem kell növelnie az adózás előtti eredményét, a támogatás adókedvezményként is igénybe vehető. A tao támogatott előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80 százalékáig terjedhet. Egyszerűbben fogalmazva: 1000 forintos jegybevétel után további 800 forintot igényelhet egy színház, zenekar, vagy táncegyüttes. Számos sajtóorgánum, így a Népszava is többször beszámolt arról, hogy a tao rendszer kiskapuira szakosodva több haknitársulat jött létre, amely több száz millió, vagy akár milliárdos bevételre is szert tud tenni némi ügyeskedéssel. L. Simon László kultúrpolitikus júliusban a Magyar Időkben arról írt: 2017-ben a 37 milliárdos kulturális tao fele sem jutott el minőségi társulatokhoz, ebből az összegből pedig 7 milliárd kézen-közön eltűnt. A Nemzeti Színház főigazgatója, Vidnyánszky Attila akkor a Népszavának úgy nyilatkozott: az előadó-művészeti szervezetek nagy része a tao manipulációjára jött létre. Mint elmondta: a Magyar Színházi Társaság, a teátrumi társaság és az alternatív színházak képviselői többször egyeztettek arról, hogyan lehet úgy megváltoztatni a tao rendszert, hogy a visszaéléseket csökkentsék. Volt, hogy ilyen egyeztetésen Fekete Péter kulturális államtitkár is részt vett. „Ha nem találunk ki valamit, végül mindnyájan bűnhődni fogunk: azok is, akik tisztességesek maradtak, jutalékot nem fizettek, hazug együttműködéseket, fals programokat, valódi előadásnak nem nevezhető, mégis előadásként elszámolt attrakciókat nem csináltak” – fogalmazott akkor a Nemzeti Színház vezetője. Vidnyánszky Attila nyáron még úgy nyilatkozott a Népszavának: az államtitkár inkább a tao-rendszer szigorításának, nem pedig a megszüntetésének híve.

Az alkat, amit az istenek adtak

Publikálás dátuma
2018.10.22. 10:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Nádas Pétert olvasni és hallgatni egyaránt különleges élmény, legyen szó nagyregényről, vagy széljegyzetről csupán. Nem volt ez másképp a Margó Irodalmi Fesztiválon sem.
Valaki szövegéhez a halála után hozzászólni illetlenség, s még a művészi szabadság illedelmessége is tud illetlen lenni – vélekedett Nádas Péter az Aranyossi Magda családi fényképekkel és levelekkel kiegészített, Én régi, elsüllyedt világom címen megjelent önéletírásához fűzött széljegyzetei kapcsán. Az íróval e kötet, valamint a nemrégiben megjelent monográfia apropóján annak írójával, Bazsányi Sándorral Tóth-Czifra Júlia beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretében. Az irodalomtörténész, kritikus úgy látta: Nádas széljegyzetei, megjegyzései elsősorban az olvasót szólítják meg, s többek között világossá teszik az emancipáció és asszimiláció fogalma közötti különbséget. Az író a rá jellemző pontos, analitikus módon elmondta: míg az előbbi egy kirekesztett embercsoport egyenlőségért folytatott küzdelmét, addig utóbbi a környezettel való azonosulást, elvegyülést jelenti.
Tóth-Czifra ezt követően a Nádasnál oly hangsúlyos alkati kérdésről kérdezte a beszélgetőket, mire Bazsányi hangsúlyozta: a monográfia azért szerencsés műfaj, mert írója alkatának nincs jelentősége, viszont nagyon megszeretheti tárgyát. – Az alkat az, amit az istenektől kapunk, egyszerűen szólva – pontosította Nádas Péter a fogalom magyarázatát Tóth-Czifra kérésére. Az író úgy vélte: mai nyelven az alkat az az elem, ami nem változtatható bennünk. Akkor is, ha az ember összevissza hazudozik, és a szülők, a kor, vagy a divat hatására próbál változtatni, képtelen rá. S nincs két azonos alkat, csak hasonló alkatok – tette hozzá. Az öröklés szerepe pedig szintén kérdéses, vannak azonban olyan dolgok, amik azonosnak tűnnek – mondta az író, és példaként az öccsével folytatott telefonbeszélgetéseket említette: különös ráismerésként éri, hogy hangjuk ugyanaz.
Bazsányi Sándor kiemelte, a széljegyzetek a közös családi alkatokra is rámutatnak: például a falánkságra, vagy a komorulásra való hajlamra. Tóth-Czifra Júlia a közös pontok mentén hangsúlyozta, az olvasó nem tudja nem egymásra vetítve olvasni az egy évvel korábban megjelent Világló részletek utolsó gondolatát Aranyossi Magdáéval. Míg a nagynéni úgy fejezi be a családban a polgári neveltetésnek megfelelő tiltott sírásra, zokogásra utalván: „És nem is szégyelltük magunkat.”, addig Nádas annyit ír: „Nagyon sajnálom.” Ami sokkal inkább érthető gúnyosnak, mint Aranyossi mondata. Mire Nádas megjegyezte: mondhattam volna azt is, hogy nyaljátok ki a seggemet!
Majd hozzátette: nagyon igyekszem, hogy ne keserítsek el másokat.
Szerző
Frissítve: 2018.10.22. 10:43

Gálvölgyi: ehhez nekünk semmi közünk!

Publikálás dátuma
2018.10.21. 19:25

Fotó: Népszava
Számos ismert művész nevével él vissza egy álhírgyártó oldal. A közösségi médiában terjesztett szövegek valódi szerzői és szándékaik is a homályban maradnak, miközben olyan színészek nevében szólalnak meg közéleti témákban, mint Hernádi Judit vagy Gálvölgyi János.
A hétvégén jelent meg a Gálvölgyi János sem bírta tovább: „Inkább meghalok, mint hogy hallgassak” című írás, amelynek lényege, hogy ő és jó barátja, Hernádi Judit különféle akciókra buzdítja az embereket a hajléktalanokat ért vegzálások miatt. Gálvölgyi János a Népszavának elmondta, sem ő, sem Hernádi Judit nem nyilatkozott ennek az internetes oldalnak, és egyetlen újságírót sem kértek meg arra, hogy a „gondolataikat” ilyen formában osszák meg bármilyen felületen. 
„Ehhez nekünk semmi közünk. Azt, hogy nekünk mi a véleményünk arról, ami az országban zajlik, ismerhetik a barátaink és azok, akik elolvassák a velünk készült interjúkat"

– mondja Gálvölgyi János.

– Ha mondani akarunk valamit, elmondjuk. A napokban került fel az internetre József Attila: Tél című verse, amelyet civil kezdeményezésre, többed magammal mondtam el” – teszi hozzá a Kossuth-díjas művész. Hernádi Judit sem nem csinált titkot abból, hogy „rettenetesnek tartja” a hajléktalanok kriminalizálásáról szóló törvényt, erről beszélt az ATV-ben és részt vett a Város Mindenkiért tüntetésén is a Kossuth téren.
Szerző