Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai látogatása lendületet adhat az orosz-amerikai kapcsolatok stabilizálásának - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden a hivatalában fogadta John Boltont. Sojgu szerint a kétoldalú párbeszéd az orosz és az amerikai elnök helsinki csúcstalálkozóját követően elkezdett fokozatosan helyreállni.
„Biztos vagyok benne, hogy még a kis lépések is hasznára válnak kapcsolatainknak és a bizalom helyreállításának" - mondta, hozzátéve, hogy a világ számos problémáját, egyebek között a nukleáris elrettentés ügyét és egy sor idült válságot, csakis közös erőfeszítéssel lehet megoldani – így szíriai helyzetet is, ahol fontos, hogy a két nagyhatalom elkerülje a konfrontációt.
Boltont, aki hétfőn öt órán át tartó tárgyalást folytatott Nyikolaj Petrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, és találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, a nap folyamán fogadja majd Vlagyimir Putyin elnök.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin Boltonnal a kétoldalú kapcsolatok mellett a stratégiai biztonság kérdéseiről és a regionális konfliktusokról fog tárgyalni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és orosz tárgyalópartnerei tájékoztatni fogják az elnököt megbeszéléseik eredményeiről.
Peszkov „veszélyes álláspontnak” nevezte azt a megközelítést, hogy előbb fel kell mondani INF-szerződést, és csak azután megkezdeni a tárgyalásokat egy újabb egyezményről, amely szerinte egyelőre még csak nem is körvonalazódik. Mindamellett hangsúlyozta, hogy meg kell várni, mivel érvel majd Bolton Putyin előtt - írja az MTI.
A mérsékelt orosz álláspont komoly kockázatra utalhat, főleg, ha azt vesszük, hogy Vlagyimir Putyin néhány nappal ezelőtt még igen harciasan beszélt egy nukleáris háború lehetőségéről – amiben Oroszország harcos mártír lenne, támadói viszont bűnbocsánat nélkül megdöglenének. Márciusban pedig szintén az orosz elnök mutatta be az új orosz fegyverrendszereket, közöttük a nukleáris csapásmérésre alkalmas, a világ bármelyik pontját elérő Szarmat interkontinentális rakétát, és a hangsebesség húszszorosával haladó hiperszonikus Kinzsal rakétát is.
Virágnyelvű diplomácia
A békülés jele lehet, hogy amerikai tanácsadó kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona síremlékét az Kreml falánál, valamint - megemlékezve a múlt heti krími iskolai ámokfutás áldozatairól - virágot helyezett el a második világháborúban a hős város címet elnyert Kercs város emlékművénél is. Bolton tanácsadó ugyanakkor virágot vitt arra a helyre is a Kreml tőszomszédságában, ahol 2015 februárjában meggyilkolták Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust – Putyin egyik fő kritikusát.
Mi is az INF-szerződés, és miért baj, ha felmondják?
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.
Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
