Kínos: Orbán miatt maradhatott el a V4-ek és Japán megállapodása

Publikálás dátuma
2018.10.24. 11:01

Fotó: Pool for Yomiuri / AFP
Öt év után rendezték meg újra visegrádi országok és Japán miniszterelnöki találkozóját, idén viszont közös nyilatkozatot sem fogadtak el a résztvevők. Orbán Viktor ugyanis kiállt Kína érdekei mellett.
Kína fogadatlan prókátoraként lépett fel Orbán Viktor Brüsszelben, a Visegrádi Négyek és Japán miniszterelnöki szintű találkozóján – írja 444.hu. A lap emlékeztet rá, hogy a brüsszeli diplomáciai eseményről a lengyel és cseh sajtó is beszámolt, az eseményt pedig Facebook-videóban harangozta be Orbán Viktor is, később pedig rövid közlemény jelent meg róla Abe Sinzo japán miniszterelnök honlapján. Csakhogy a találkozó eseményeiről már nem esett szó, nem derült ki, hogy miről tárgyaltak, állapodtak meg a felek. 
A portál szerint azért nincs további hír az eseményről, mert nem sikerült aláírni a tervezett közös nyilatkozatot – a dokumentum pedig Magyarország ellenállásán bukott meg. A tervezetben ugyanis volt két olyan utalás, ami kellemetlen lehetett volna Kína számára. Az egyik a tengerhajózás biztonságára, a másik a Dél-kínai-tengert érintő vitákra utalt volna. Mindkét felvetés a kínai törekvéseket intette volna óvatosságra, a diplomácia elég burkolt nyelvezetével.  A magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ezek az utalások kerüljenek ki a szövegből, így viszont a japánok már nem voltak hajlandók aláírni.
A magyar kormány idén már többedik alkalommal áll ki Kína mellett, akár diplomáciai bonyodalmak árán is. A magyar kormány megvétózott például egy EU-s nyilatkozatot, ami arra intette volna a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a számukra megalázó fordulatok elfogadásától, a Kínával kötendő kétoldalú egyezményekben - emlékeztet a portál.

Külügy: Nem kommentáljuk, de nem igaz!

A 444.hu cikkére közleményben reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium: mint írták, a V4 miniszterelnöki találkozók nem sajtónyilvános részét nem kívánják kommentálni, de „az úgynevezett 444 portálon megjelent hír dezinformáció, tipikus álhír!”
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 13:40

Járuléksokk: mellébeszél az egészségbiztosító

Publikálás dátuma
2018.10.24. 09:13

Fotó: Shutterstock
Az államapparátus nem először igyekszik meghazudtolni lapunkat, de a birtokunkban lévő dokumentum egyértelműen fogalmaz.
Élénk üzenetváltásban vagyunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), miután hétfői számunkban nyilvánosságra hoztuk azt a kormányzati tervet, amely szerint a készülő egészségügyi salátatörvény részeként behajthatóvá tennék a kezelés költségét azoktól, akik jogalap nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Jelenleg az a gyakorlat, hogy ha a páciens tajszám-ellenőrzése „piros lámpát” jelez, azaz a jogviszony a pénztár szerint rendezetlen, az orvos biztosítja az ellátást, de egyúttal felszólítja az érintettet a jogviszony rendezésére. Ha valóban nem volt mögötte járulékfizetés, akkor azt az adóhivatal utólag behajtja. Az új tervezet ezzel szemben már nem a járulék, hanem a NEAK által a kórháznak fizetett díj behajtásáról beszél. A tervezet kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a NEAK-ot is, de nem kaptunk választ. Cikkünk megjelenése után viszont gyorsan közleményt adtak ki. Ebben a Népszavát hazugsággal vádolják, és az írják: a javaslat csak azoknak a megtérítési kötelezettségére vonatkozik, akik a Magyarországon kibocsátott EU-kártya terhére vesznek igénybe jogalap nélküli ellátást. Ezzel szemben a lapunk birtokában lévő dokumentumban az áll: „Az, aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe az E-Alap terhére, az egészségbiztosítási szerv tudomására jutásától számított öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére.” Nem ez az első eset, hogy az egészségügyi államapparátus igyekszik meghazudtolni lapunkat. Amikor arról írtunk, hogy a Honvédkórházban szakorvosok tömegesen mondták fel a túlmunka-szerződéseiket a lehetetlen körülmények miatt, a Honvédelmi Minisztérium egy lapunkat „hazugozó” közleményben próbálta cáfolni ezt. Csakhogy Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetőjének azonnali lemondásával kiderült: valóban a működőképesség határára sodródott az osztály, vagyis nem a Népszava, hanem az államapparátus állított valótlant.
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 10:36

Az oktatás alapvető jog – a parlament előtt az ellenzéki minimumprogram

Publikálás dátuma
2018.10.24. 09:06

Fotó: Shutterstock
A Jobbik kivételével minden ellenzéki erő támogatja azt a határozati javaslatot, amely a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat szakértői segítségével jött létre. Nem kevesebb, mint 56 ponton változtatna a jelenlegi rendszeren.
„A Kormány által végrehajtott átalakítások miatt a közoktatás és a felsőoktatás is az összeomlás szélére került” – áll annak a határozati javaslatnak az indoklásában, amelyet szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek ellenzéki képviselők „Oktatási Minimum Programról” címmel. A javaslat szándéka szerint megteremtené leállítaná „a kormány jövőellenes oktatáspolitikáját” és megteremtené „a 21. századi modern oktatás feltételeit”. A határozati javaslatot még szeptember elején harangozta be Tóth Bertalan az MSZP és Karácsony Gergely, a Párbeszéd elnöke. A szöveg arra az oktatási minimumra épül, amelyet még a választások előtt, februárban fogadtak el az ellenzéki pártok képviselői (a Jobbik kivételével), megfogalmazói a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat aktivistái, szakértői, de az ellenzéki pártok szakértői is részt vettek a megalkotásában.   
A határozati javaslat kimondaná: „az oktatáshoz minden embernek alapvető, alkotmányos joga van, ez része szabadságának, emberi méltóságának”. Ez után pedig 56 pontban sorolja a teendőket, felszólítva a kormányt, hogy változtasson a politikáján. A határozat elfogadása esetén megszűnnének például a tankerületi központok és a Klebelsberg Központ, csökkenne a tanárok és a diákok kötelező óraszáma. Egy új, „a 21. századhoz illeszkedő” Nemzeti Alaptanterv jönne létre. A határozati javaslatot támogató pártok szélesítenék az iskolák és a pedagógusok autonómiáját, visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást, helyreállítanák a tanszabadságot, és biztosítanák az esélyegyenlőséget.  
A határozat szerint – a pedagógusok – követeléseivel összhangban radikálisan csökkenteni kell a pedagógusokra nehezedő adminisztrációs terheket, közben pedig köz- és felsőoktatásban egyaránt valódi béremelést kell végrehajtani, nem csak a pedagógusi munkakörökben. A jövő nemzedékek oktatására fordított összegnek minden évben el kellene érnie a hazai GDP legalább 6 százalékát. A pedagógushiány enyhítése érdekében lehetővé tennék, hogy a nyugdíjas tanítók, tanárok úgy dolgozhassanak, hogy közben a nyugdíjukat is folyósítják. Az állami felsőoktatásra költött GDP-arányos támogatásnak el kellene érnie az EU.átlagot, és biztosítani kellene, hogy a 30-34 éves korosztályon belül a diplomások aránya érje el a 40 százalékot. Megszüntetnék a felvehető hallgatók szakokra és intézményekre lebontott keretszámainak központi meghatározását is. Az előterjesztők és támogatók szerint vissza kell állítani a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság független státuszát, és újra biztosítani kell az egyetemi autonómiát. Fel kell számolni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem privilégiumait és biztosítani kell a külföldi intézmények, többek között a CEU zavartalan működésének feltételeit.

Minden gyerek számít

Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő szerdán délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be az ellenzéki javaslatot. Azt mondta: a magyar oktatás számos válságtünettel küszködik, ez napi szinten látható. Folyamatosan érzékeljük, hogyan nő a funkcionális analfabéták száma, és látjuk, hogyan igyekszik a középosztály kimenekíteni a gyermekeit az állami közoktatásból – mondta a képviselő, aki szerint kettészakad a magyar oktatás, minden attól függ, egy családnak van-e elegendő pénze. A magyar oktatás ügye messze az ország jelenlegi gazdasági és kulturális szintje alatt teljesít, a Fidesz nagyon mély válságba taszította azt – mondta Kunhalmi. Szerinte a szerdán benyújtott határozati javaslat szerinte egy pártokon felül álló, országos minimumprogram, aminek elfogadásával és végrehajtásával helyre lehetne tenni a magyar oktatást. Torday Bence, a Párbeszéd képviselője szerint egy demokratikus és egyenlő társadalom felépülésének alapfeltétele, hogy mindenki hozzáférjen az oktatáshoz. A javaslat ezért a „mindenki számít” elvét követi, azt szeretné elérni, hogy minden gyermek végigmehessen születési helyzetétől függetlenül az úton, tehetségének és szorgalmának megfelelő végzettséget szerezhetne, az első diplomát is bárki ingyenesen megszerezhesse. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 11:04