– Eszemben sincs visszamenni, még ha vörös szőnyeget gurítanának a volt munkahelyemtől a kapumig, akkor sem! – tiltakozott Kovács István Róbertné. – Negyvenkét évet húztam le a pult mögött, éppen elég volt. Ha a propagandára gondolok, már legalább kétszer felépítettem ezt az országot, a következőt meghagyom másnak. Csak annyit kérek, hagyjanak békén! Mert ezek még arra is képesek, hogy előbb csak ajánlgatják, aztán majd kötelezővé teszik a nyugdíjasoknak a munkába állást – mondta.
A 68 éves kaposvári asszony arra a hírre reagált ilyen feldúltan, hogy – mint arról a Népszava is beszámolt – a kormány jelentős munkaerő-tartalékot lát a nyugdíjasokban: Varga Mihály pénzügyminiszter egy korábbi konferencián arról beszélt, a jelenlegi 30-40 ezer helyett – egyebek mellett a foglalkoztatottságuk adó- és járulékkönnyítése miatt – akár 300-400 ezer nyugdíjas dolgozhat a jövőben.
- A nagyobbik gyerekem még mindig a lakáshitelét nyögi, az unokám pedig most kezdte az egyetemet, így anyagilag nagyon csehül állnak – tárta szét a kezét az egyik kisboltban Feledi Ferencné. – Öt éve mentem nyugdíjba, de tavasszal visszajöttem dolgozni. Csak annyi a könnyítés, hogy nem a hipermarketbe, ahol az utolsó évékben voltam, hanem ide. Ott műszak szerint kellett volna dolgoznom, itt igazából besegítő harmadik vagyok, és hétvégén nem kell jönnöm. Persze a fizetés sem ugyanaz, de 64 évesen már nem akartam újra beszállni a taposómalomba - mondta.
A többség egyébként ennyi idősen már nem szeretne dolgozni: egy felmérés szerint, ha tehetné, a magyarok nagy része 57 évesen nyugdíjba vonulna. Ennek ellenére komoly nyugdíjkorhatár-emelés várható a jövőben a rohamosan emelkedő időskori függőségi ráta – a 65 év felettiek aránya a dolgozó, 20-64 évesekre vetítve – miatt: a mutató 1980 óta 20-ról 28-ra, azaz 40 százalékkal emelkedett. S mivel a hazai népesség az öregedés mellett folyamatosan fogyatkozik is, így a gazdasági és szociális stabilitás érdekében emelni kell a nyugdíjkorhatárt – a jelenlegi állapot szinten tartásához hét évvel.
– Ez teljességgel elfogadhatatlan! – jelentette ki Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége elnöke. – Egy drasztikus emelés inkorrekt lenne a mostani középgenerációval szemben, ráadásul sokak számára azt jelentené, nem érik meg a nyugdíjas éveiket: ne feledjük, a születéskor várható élettartam idehaza ugyan 76 év, de a férfiaké csak 72. Hozzátette, azokkal sem ért egyet, akik a mostaninál korábban szeretnének nyugdíjba vonulni - leszámítva a nehéz fizikai munkát igénylő szakmákat. - A jelenlegi korhatár megfelelő – állította Stikel János. – Ha pedig valaki tovább akar dolgozni, tegye, bár én nem látom azt a gigantikus munkaerő-tartalékot, mint a kormány. Egyfelől nem mindegy, milyen szakmába kellene visszatérni, mint ahogyan a bérezés sem.
Komoly visszatartó erőt jelenthet az egészségügyi helyzet is, a hazai szépkorúak ugyanis rosszabb állapotban vannak, mint nyugat-európai kortársaik. Az sem mindegy, hol él a nyugdíjas, a kistelepüléseken még az aktívaknak sincs munkalehetőség.
A számok és a valóság közötti nagy különbséget egyébként jól mutatja, hogy az átlagnyugdíj idén 128 ezer forint, de egy felmérés szerint a többség már 102 ezerrel is megelégedne. A nyugdíjasok kétharmada tehát bőven az átlagnyugdíj alatti járandóságot kap, közel felük havi juttatása pedig a 90 ezer forintot sem éri el.
