Szalmonellafertőzés a kaposvári bölcsődékben: több mint száz gyerek betegedett meg

Publikálás dátuma
2018.10.25. 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Augusztus eleje óta immár a harmadik szalmonella-fertőzéshullám söpör végig a kaposvári bölcsődéken, s eddig több mint száz gyerek betegedett meg hosszabb-rövidebb időre. A szülők és a gondozók aggódnak, emellett úgy vélik, az illetékesek sokáig megpróbálták elhallgatni a járványt – a hivatalos verzió szerint még mindig nem tudni, mi okozta a tömeges megbetegedéseket.
Vagy három tucatnyian gyűltek össze szerda délután az ÁNTSZ kaposvári épületében, miután az elégedetlenség hatására az önkormányzat fórumot hirdetett, melyen az érintett szülőkön kívül, bölcsődei vezetők és dolgozók, a megyei tisztifőorvos, a kormányhivatal élelmiszerbiztonsági főosztályának munkatársa, háziorvosok és Kaposvár jegyzője vett részt. Nem az önkormányzat feladata, hogy megtalálja, hogyan és miért alakult ki a járvány – vezette fel a fórumot Csillag Gábor jegyző, aki amúgy a legutóbbi, szeptemberi közgyűlésen Kováts Imre DK-s képviselő az ügyben feltett kérdésére kijelentette: nincs összefüggés a megbetegedések és a konyha üzemeltetése között. Ezt ezúttal is megismételte, s felsorolta, milyen intézkedéseket tettek az érintett hatóságok. – Miután elsőre mindenki élelmiszer alapú járványra gondolt, a szolgálatok elsőnek az intézményeket ellátó Menza Minta Kft. konyháját és alapanyagait ellenőrizték, s ezek a vizsgálatok azóta is folyamatosak, ám minden esetben negatív eredménnyel jártak. Csakúgy, mint a bölcsődékben végzett ellenőrzések, az intézményeket ráadásul többször is fertőtlenítették. Az viszont nem került szóba, amiről a DK-s városatya az említett közgyűlésen még beszélt: Kinek a felelőssége, hogy terjedő fertőzés ellenére augusztus 25-én bölcsődei dolgozók, közel 300 gyerek és szüleik részvételével megrendezték a Bölcsődei Családi Napot, s miért csak szeptember közepén, a második járvány során értesítette a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya az érintetteket a megbetegedésekről, a megtett intézkedésekről, valamint a szülők feladatairól. Fadgyas Erzsébet megyei tisztifőorvos arról számolt be, hogy minden bölcsődés gyereket és dolgozót leoltottak, sőt, végigkísérték az intézményekben zajló napi feladatokat is, hátha valamilyen hibára derül fény, de munkatársai sem találtak semmilyen rendellenességet. Ahogyan a kormányhivatal élelmiszerbiztonsági szakemberei sem, akik a Menza Minta Kft. konyhája mellett a cég dolgozóit és szállítóit is megvizsgálták, s ez alapján kijelentették, hogy kizárható, hogy valamilyen élelmiszer miatt tört volna ki a járvány. - Ha nem ételtől van, akkor honnan? – érdeklődött az egyik anyuka, aki megjegyezte, elhiszi, hogy az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok során nem találtak semmit a szakemberek, csakhogy az első, augusztus eleji járványnál ezek elmaradtak. - Miért kellett eltelnie csaknem három hónapnak, hogy érdemben foglalkozzon a problémával a város? – jött a következő kérdés egy másik szülőtől, a harmadik – aki már nyolc hete otthon kell, hogy legyen felváltva beteg gyerekeivel – pedig azon értetlenkedett, miért zárja ki a város vezetése és a kormányhivatal a Menza Minta Kft. felelősségét? - Az öt bölcsőde között ez az egyetlen közös pont – jegyezte meg, s ő is megemlítette, az első megbetegedésekkor senki sem vizsgálta a céget. Több szülő és bölcsődei dolgozó is azon háborgott, hogy tulajdonképpen azt sugallják az illetékesek, az intézmények és az otthoni higiénia hiánya, illetve a gondozók és a szülők felelőtlensége vezetett a visszatérő járványokhoz. - Folyamatosan azt halljuk, hogy szükséges az együttműködés – mondta egy anyuka –, csakhogy eddig nagyon úgy tűnt, inkább az a lényeg, hogy csendben legyünk, ne legyen botrány az ügyből. Honnan tudhatja egy szülő, hogy a gyereke fertőzött? A jelenlévő háziorvosok egyike erre elmagyarázta, ha a betegség öt fő tünete közül kettőt megállapít a körzeti orvos, már le kellene oltani a beteget. - Ha ez mégsem történik meg, nagy a veszély – tette hozzá –, hogy a gyerek beviszi a szalmonellát a bölcsődei közösségbe, ahol aztán továbbkeni a többiekre. A kifejezés ismét komoly felzúdulást keltett a gondozók körében, akik hosszasan értetlenkedtek: hogyan keni tovább a gyerek? - Tényleg úgy gondolják, hogy a bölcsődékben a kicsik vájkálnak a saját székletükben? – háborodott fel egyikük, mire valaki megjegyezte: nem az intézményekben kenik a sz.art, hanem éppenséggel itt, a fórumon az illetékesek, mégpedig ezerrel. Másvalaki pedig arról beszélt, hogy addig nem jelent meg soha a szalmonella a bölcsődékben, míg helyben főztek a gyerekeknek, ám valamiért külső cégre bízta az önkormányzat az ellátást: - Ez valakinek biztos jó, de nem a gyerekeknek… - Nem érdemes most már a bűnbakot keresni – szólalt meg némi meglepetésre ismét az előbbi háziorvos, megint csak komoly értetlenkedést kiváltva. Ám a legtöbb szülőben akkor ment fel végleg a pumpa, amikor az élelmiszerbiztonsági szakember arra az ismételt felvetésre, hogy az öt bölcsőde között egyedül a Menza Minta Kft. a kapocs, s ha kizárható a felelőssége, akkor hogyan lehet, hogy mind az öt intézményen többször is végigsöpört a járvány úgy reagált: - A gyerekek akár a játszótereken is átadhatták egymásnak a betegséget. Az újabb és logikus felvetésre, hogy akkor óvodásokat és az iskolásokat hogyan kerülte el a járvány, nem érkezett érdemi felelet… Abban viszont megállapodás született, hogy a beteg gyerekek csak két, negatív székletminta után mehetnek vissza közösségükbe, s az is többször elhangzott, hogy a legutóbbi megbetegedést múlt kedden regisztrálták, így remélhetőleg sikerült megállítani a járványt. Szűk három hónap alatt, harmadik nekifutásra…
Szerző

Hiába hívták ebédelni az államtitkárt, Mátészalkán marad a tötyörgés

Publikálás dátuma
2018.10.25. 09:00

Munkahelyektől, tanulástól, boldogulástól fosztja meg a szatmáriakat a csigalassú vonat. Hogyan menjen így dolgozni egy mátészalkai fiatal a debreceni BMW-gyárba?
Van, aki lekéste a kórházi kezelését, mert nem kalkulált azzal, hogy a vonata több, mint két óra alatt tesz meg nyolcvan kilométert. Mátészalka és Debrecen között csupán ennyi a távolság, ám az itt közlekedő vonat csigalassúsággal halad. Szó szerint. Az egész hazai sajtót bejárták azok a képsorok, amelyeken az látható: egy önkéntesekből álló civil aktivista csoport az egyik szakaszon a vonattal párhuzamosan elindított egy csigajelmezbe öltözött aktivistát, aki futva hamarabb ér célba, mint a mellette zakatoló vonat. A MátészalkaLeaks nevű csoport több, mint két éve próbálja elérni, hogy az állam ez a vonalat teljes hosszában újítsa fel, és tegye alkalmassá legalább óránként nyolcvan kilométeres sebességre. A csoport aktivistáival – Lintényi Leventével, Nedávnyi Tündével és Szabó Richárddal - a mátészalkai vasútállomás előtt találkoztunk, szimbolikusan egy ott kiállított, mozdulatlan hajtánykocsiban ültek le velünk beszélgetni. Kiderült: a vasútvonal felújítását egyszer már betervezték a 2014-2020 közötti uniós költségvetésbe, de mivel a projektet nem jól készítették elő, így ez a beruházás elmaradt. Ez azért érintette fájdalmasan a térségben élőket, mert így azok sem tudnak munkát vállalni Debrecenben, akik egy rövidebb menetidejű utazást még elfogadhatónak tartanának a mobilitásért cserébe. 
– Itt van a nagy csinnadrattával beharangozott debreceni BMW-beruházás: egy mátészalkai fiatalnak esélyes sincs, hogy oda jelentkezzen. A debreceni ingatlanárak a felhőkben vannak a mátészalkaiakhoz képest, az albérleti díjak szintúgy, ezért nagyon nehéz úgy mozdulni, hogy lakóhelyet is váltsanak az itteniek - mondták. Ha a vonat egy órán belül átérne a másik városba – ami nem egy elképesztő technológiai elvárás a XXI. században – úgy a bejárást könnyedén megoldhatnák: ennyit az agglomerációból is utaznak naponta a Budapest környékiek, hogy elérjék a munkahelyüket, az egy órás út elfogadható áldozat. Szerintük az itteni fiatalok életminőségén is javítana a vasútvonal teljes felújítása, mert a Debrecenben tanulók nem kényszerülnének kollégiumba vagy albérletbe, egy gyorsabb vonatot igénybe véve nyugodtan ingázhatnának. A MátészalkaLeaks tagjai kidolgoztak egy javaslatot, amellyel éves szinten már most 55 millió forintot megspórolnának a Magyar Államvasutaknak: felmérték ugyanis az utasforgalmat, és megállapították, hogy egyes szakaszokon nincs szükség hosszú szerelvényekre, elegendő lenne könnyű motorvonatokat beállítani, amelyeknek költsége jóval alacsonyabb. Szerették volna ezt az ötletüket, valamint a vasúti vonal felújításának egyre szorítóbb igényét is megosztani a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral, így meghívták őt Mátészalkára, egy különleges szatmári ebédre. Mosóczi László első lépésben elfogadta a meghívást, és azt írta, októberben térségi programjaihoz kapcsolva szívesen találkozik az aktivistákkal, hogy megvitassák a közlekedési kérdéseiket. Ehhez képest váratlanul érte őket, amikor a Magyar Időkben azt olvasták magukról: „Bár egyes híradások kész tényként közölték, hogy Mosóczi László az eredetileg szakmai háttérbeszélgetésre szóló felkérést elfogadta, értesüléseink szerint az egyeztetés – a politikai színezetű sajtókampány miatt – a közeljövőben nem valósul meg." Ezt követően újabb levélben fordultak az államtitkárhoz, sürgetve a találkozót, ám azt a választ kapták, hogy „a minisztérium komolytalan, politikai célú akciókban nem kíván részt venni. A tárca inkább a hazai közlekedési infrastruktúra fejlesztésén dolgozik, amire 2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fordít a kormány. Mátészalka térségében a gyorsabb és színvonalasabb közlekedésért egyebek mellett előkészítés alatt áll az M49 autóút megépítése az M3 autópályától az országhatárig.” Ők azonban nem adták fel a reményt, szerintük ugyanis a közúti forgalom javítása nem helyettesítheti a jóval környezetbarátabb vasúti fejlesztéseket. Ezért fenntartják a meghívásukat – mondták –, és továbbra is várják az államtitkárt egy jó kis szatmári ebédre. Egy kikötésük van csak: vonattal jöjjön. A felújítást követelő petícióhoz itt lehet csatlakozni.

A legendás csigafutam-videó:

És itt egy friss csigafutam:

Szerző
Témák
vonat
Frissítve: 2018.10.26. 10:53

Magával ránthatja az önkormányzatot a balmazújvárosi fociklub

Publikálás dátuma
2018.10.25. 08:50
Buktatók előtt a balmazújvárosi fociklub. Képünk illusztráció
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Újabb pénzügyi mentőövet kapott a csapatot működtető, komoly adóssággal küzdő sportcég – az önkormányzat próbálja felszínen tartani vesztességes társaságát.
A balmazújvárosi képviselő testület szeptember végi ülésén tárgyalta a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Balmazújváros Sport Kft. kérelmét, melyben az "átmeneti nehézségek" megoldására 24 millió forintnyi támogatást kért a társaság.  Ennek hiánya mind a Kft.-nél mind az önkormányzatnál csődközeli helyzetet idézne elő, hiszen több mint 381 millió forintos visszafizetési kötelezettsége keletkezne a cégnél. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy már több havi bérrel is elmaradt a Kft. az alkalmazottai felé – írja az mfor.hu.
A közzétett jegyzőkönyv szerint a támogatást, ami valójában "csak" 22,4 millió forint, megkapta a cég (a támogatás a Kalmár DSE részére elkülönített TAO önerő terhére történt), az viszont nagy kérdés, hogy ezzel az összeggel mennyi időre sikerült megoldani a társaság anyagi gondjait. Garanciát ugyanis senki sem adott arra, hogy ez az összeg megelőzné a további problémák kiújulását.
A témával kapcsolatban a lap megkereste az önkormányzatot és a Balmazújváros Sport Kft.-t is, ám a cikk megjelenéséig egyik fél sem válaszolt kérdéseikre.  A portál szerint a balmazújvárosi fociklub az NBI-be feljutó kisebb csapatok hibájába esett: miután a 2017/2018-as szezont az első osztályban kezdhette a csapat, a bent maradást tűzték ki célul, aminek érdekében a korábbiaknál nagyobb költekezésbe kezdtek, igaz, ezzel együtt megnőtt az árbevétel és az MLSZ-től is több támogatás érkezett a klubhoz. A bent maradás azonban nem sikerült, ami szinte egyből el is indította a csapatot a lejtőn; később pedig elapadtak az MLSZ forrásai, és – város vezetésében történő változásra hivatkozva – több szponzor is elpártolt a fociklubtól (augusztusban időközi választás volt, az új polgármester Hegedűs Péter lett).
 Azonban lehet még más is a háttérben. A június 30-i állapot szerint a Kft.-nek még volt közel 30 millió forintja, ugyanakkor már több mint 156 millió forintos kötelezettséget is kimutattak, vagyis már akkor látható volt, hogy gondok vannak a Kft. pénzügyi helyzetével. A polgármester szerint felmerül a kérdés, hogy a képviselő-testület kapott-e ezekről jelzéseket. Úgy véli, a Kft. ügyvezetője komoly felelősséggel tartozik a rábízott vagyon kezeléséért, ezért meg kell vizsgálni, hogy a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Kft. hogyan került ebbe a helyzetbe és milyen felelősséggel bírnak a jelenlegi és korábbi ügyvezetők. A jegyzőkönyv szerint a polgármester ezt a 22,4 millió forintot az utolsó mentőövnek tekinti, ami arra utal, hogy egy újbóli megmentést már nem támogatna.  Márpedig ha nincsenek szponzorok, kevés a támogatás, nagyon könnyen újabb segítségre szorulhat a Kft - jegyzi meg a portál.
Szerző