Kásler-paradoxona: úgy bővítenék az egészségügyi ellátást, hogy szűkítenék is

Publikálás dátuma
2018.10.27. 07:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Míg a közkórházaknak megtiltanák, hogy magánszolgáltatásokat végezzenek, addig a magánegészségügy átvehetne közfeladatokat az államiaktól. Kérdés, mire lesz elég a közfinanszírozás a jobb körülményeket biztosító magánintézményeknek.
Szélesre tárja a tőkebefektetők hozzáférési lehetőségét a közpénzekhez az a javaslat, amely lehetővé tenné, hogy – akár csak orvoshiány miatt is - állami kórházak helyett magánszolgáltatókkal szerződjön az egészségpénztár. A lapunk birtokába került salátatörvény-tervezet szerint, ha a közfinanszírozott (állami) kórház, szakrendelő az ellátás minimális feltételeit nem tudja biztosítani, akkor az adott feladat átadható magánszolgáltatónak is. Szakértők szerint ezzel egyértelműen közpénzt csoportosítanak át a magánellátókhoz, és emiatt még jobban „legatyásodhat” az állami egészségügy. Más szakértők viszont nem láttak abban semmi kivetnivalót, ha a közellátott beteg európai színvonalon és körülmények között gyógyulhat. A javaslat ellenzői szerint azért is veszélyes a jogszabály-tervezet ezen pontja, mert például egyre-másra alakítanak állami intézmények vezető orvosai kórházaik közelében magánrendelőket. Így ők akár érdekeltek is lehetnek abban, hogy az állami feladatokat és a finanszírozást átjátsszák saját klinikáikhoz. Ráadásul ott semmi nem tiltja, hogy a közellátás mellé ajánljon valamilyen „extraszolgáltatást”, amiért akár kiegészítő díjat is kérhet a betegtől, ha a közpénz nem elég a szolgáltatás fenntartásra. Sőt a magánszolgáltató azt is megteheti, hogy csak akkor jelentkezik egy-egy ellátásra, ha az neki megéri. A közfinanszírozás ha kevés is, de biztos havi bevétel.  Az ÁNTSZ két évvel ezelőtti belső vizsgálata is megmutatta, hogy Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás minden szakmai feltételének: a betegeknek több mint a fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek, mert vagy az eszköz vagy a megfelelő szakember hiányzik. A szakhatóság adatai szerint a kórházak több mint 70 százalékában nincs elegendő szakorvos, szakdolgozó. Tehát bármelyik szolgáltató, elvben bármikor jelentkezhet, hogy nem tudja biztosítani az ellátás minimális feltételeit. Ha a humán tárca által most előkészített saláta-törvényt jóváhagyják a jogalkotók, főleg az érsebészeti, sebészeti, ortopédiai, endokrinológiai, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, csecsemő és gyeremekellátó szolgáltatást kínáló magánrendelések juthatnak első körben állami feladathoz, mert ezeken a területeken a legégetőbb a szakemberhiány. Magánszolgáltatók eddig is láttak el közfeladatot, de egyszer sem fordult elő, hogy a kudarcos állami ellátás helyébe léptek volna. Évek óta szűnnek meg kórházi osztályok, vagy időről-időre kevesebb ágyon fogadnak beteget az intézmények, hogy elfedjék a mind nagyobb orvos- és ápolóhiányt. Eddig az volt a gyakorlat hogy, ha egy-egy kórházi osztályt vagy szakrendelést időlegesen be kellett csukni, mert nem volt orvos vagy ápoló a működtetéséhez, akkor a közeli nagyobb intézményt jelölték ki a területen élők ellátására. Emiatt nem csak a sorok nőttek, hanem a pácienseknek is mind messzebbre kellett utazniuk az ellátásért. Idén októberben, novemberben például orvos hiány miatt az esztergomi kórházban szünetel a fül-orr-gégészeti ellátás, az oda járó betegek ellátására a Nemzeti Népegészségügyi Intézet (egykori ÁNTSZ) a Honvéd kórházat jelölte ki. A hatóság honlapján most is több kapacitás átcsoportosítás lelhető fel. Ám míg eddig a Veszprém megyében élők arcsérüléseivel a fővárosba, a Semmelweis Egyetem klinikájára kellett eljutniuk az érintett betegeknek ellátásért, addig a jogszabály elfogadása után, ha van ilyen magánkórház a területen az egészségbiztosító ott is kezeltetheti a betegeket. Rékassy Balázs közgazdász szerint a kérdés, hogy a magánszolgáltatók mennyire tudnak majd komplex ellátást nyújtani, mire lesz elég a beteg után járó közfinanszírozás a jobb körülményeket biztosító magánintézményeknek. A részlet szabályok szabnak-e gátat annak, hogy esetleg kiegészítő díjakat kérjenek az állami kvóta terhére ellátott betegektől és ez csökkenti-e a hozzáférés esélyegyenlőségét. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.27. 08:15

Bátorság az egyházért: kitüntették Beer Miklós püspököt

Publikálás dátuma
2018.10.26. 21:57
Beer Miklós váci püspök
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Számára a keresztény értékek nem harci jelszavak, hanem olyan tettekben nyilvánulnak meg, mint például a szegények melletti elköteleződés, egy-egy ínséget szenvedő család vagy éppen menekült befogadása – így méltatta Beer Miklós katolikus püspököt az Egyházfórum Alapítvány.
A kuratórium által odaítélt Bátorság az egyházért emlékérmet a váci püspök pénteken délután vette át az Iványi Gábor vezette Wesley János Lelkészképző Főiskolán. A méltatás szerint a püspök vallja, hogy a keresztény alapértékek közé tartozik a szociális érzékenység, az empátia, a szolidaritás. Beer Miklós a párbeszéd embere is, Xavéri Szent Ferenc szellemében mindenkit elfogad útitársnak, aki szerepet vállal bármiféle békéltetésben. 
Lépjetek ki a komfortzónátokból, és menjetek ki a perifériára! – tolmácsolta Ferenc pápa üzenetét a váci püspök a díjátadó ünnepség után rendezett beszélgetésen. A hajléktalanok esetében is ez a teendőnk – folytatta. Függetlenül attól, hogyan értékeljük az életvitelszerű utcai tartózkodást (a hajléktalanságot) tiltó új törvényt: a helyzet szerinte nincs megoldva.

Emberi méltóságukban megsértett társainkért valamiképpen felelősek vagyunk. Ha tényleg kereszténynek valljuk magunkat, ez nem lehet kérdés – állapította meg Beer püspök. Tréfálkozva megjegyezte: attól fél, hogy egy-két utazási iroda pert fog indítani ellene. Szalonkereszténységnek tartja ugyanis, ha valakinek a vallásos hite jórészt abban merül ki, hogy repülővel elutazik távoli szent helyekre. Addig nincs hitele az életünknek – jelentette ki Beer Miklós –, amíg nem tudunk sorsközösséget vállalni a szenvedő emberrel.
Szerző

Nyomoz a NAV a Magyar Teniszszövetségnél

Publikálás dátuma
2018.10.26. 21:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ügyészségi indítványra indult vizsgálat a sportszövetségnél, hétmilliárd forintnyi állami forrás sorsa lehet kérdéses.
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntette miatt rendelt el nyomozást a Budapesti IX. kerületi Ügyészség a Magyar Tenisz Szövetség vonatkozásában, áll egy, a hvg.hu birtokába jutott ügyészségi értesítésben A nyomozást a NAV végzi majd – a portál információi szerint gazdálkodási ügy áll a háttérben: egy tagszövetség tett feljelentést, amit az ügyészség megalapozottnak talált, miután olyan információk birtokába jutott, amelyek komoly aggodalomra adnak okot.
A probléma része, hogy a teniszszövetség nem teszi közzé 2017 áprilisa óta az elnökségi döntéseket, és a közhasznúsági jelentéseket, így nem lehet utánajárni bizonyos döntéseknek. Pedig nem kis pénzzel gazdálkodnak teniszberkekben: az utóbbi időben 7 milliárd forint állami pénz áramlott ebbe a sportba. Forrásaink szerint nem véletlen, hogy a hét elnökségi tagból négyen lemondtak, nem tudták vállalni a vezetés tevékenységét.
A konkrét ügyről a lap annyit tud, hogy megalakult egy cég, amelyben a szövetség egyik tisztségviselője a tulajdonos, és a cégnek átutalt a szövetség egymilliárd forintot egy feladat elvégzésére. Korábban többen bírálták a szövetség gazdálkodását és tevékenységét, köztük Fucsovics Márton és Babos Tímea topteniszezők is. Az ügyben a hírportál Richter Attila teniszszövetségi főtitkárt –  egyelőre nem sikerült elérniük –  és az Emminél is érdeklődtek, folyik-e nyomozás az ügyben. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 21:35