Hatalmas összeget kapott a Századvég, hogy leszívja a német, francia és egyéb állampolgárok agyát

Három éve próbálja meg feltérképezni a kormány az uniós közhangulatot (vagy legalábbis úgy tesz), a Századvég segítségével, és persze erre a célra ismét bőven jutott pénz.

Az ön országában jó vagy rossz irányba mennek a dolgok? Ön szerint a gyerekei jobban vagy rosszabbul fognak élni, mint ma? Ön hogyan ítéli meg Soros Györgyöt? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ és von le belőlük stratégiai, a kormányzás irányát befolyásoló következtetéseket a kormány. És hogy válaszokat kapjon 1,44 milliárd forintra rúgó szerződést köt a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató konzorciumával, írja a hvg.hu. Az EU polgárainak véleményét és különböző kérdésekhez – legfőképp a migrációhoz való – attitűdjét vizsgáló felmérések annak a több mint bruttó 6 milliárd forintos tanácsadói alapszerződésnek a kiegészítéseiként köttettek, amelyet még 2015 decemberében írt alá a cégcsoporttal az ITM-előd Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Már három éve készülnek hasonló felmérések, a fenti, semmitmondó, érdemi következtetések levonására alkalmatlan kérdéseken túl szerepelt például az egyik korábbi kérdőíven az is „Egyetért azzal, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek és NGO-k beleszólhassanak EU-tagországok belügyeibe?”

A tendenciózus kérdésfeltevésen túl azonban több más dolog sem stimmel: például, hogy az utolsó kutatás eredményei bőven azután – csak 2018 júliusában álltak rendelkezésre –, hogy a visszaszerzett kétharmad birtokában a kormánypárti többség megszavazta a nem kormánybarát civil szervezetek ellehetetlenítését célzó, az EU-polgárok véleményétől függetlenül is majdnem egy éve dédelgetett törvényjavaslatokat. Vagyis legfeljebb politikája utólagos igazolására költött százmilliókat (milliárdokat) a kormány, de még így is kérdéses, hogy számított-e volna bármit a döntések szempontjából, hogy jobb jövőt jósolnak-e gyerekeinek, kedvelik-e Soros Györgyöt vagy szeretnének-e nagyobb befolyást az NGO-knak (nem kormányzati, azaz civil szervezeteknek) a holland, az ír, a luxemburgi vagy a lett polgárok.

Ráadásul egyes migrációt érintő kérdésekre adott válaszokból egyértelmű ugyanakkor az is, miért nem verték korábban nagydobra a kutatás eredményeit: gyaníthatóan nehéz lett volna kimagyarázni például, hogy az Egyetért-e az EU kötelező betelepítési kvótájával? – kérdésre a válaszadók csaknem fele (47 százaléka) igennel válaszolt, szemben 39 százaléknyi egyet nem értővel. A kvótát helyeslők aránya amúgy 12 tagállamban 50 százalék feletti volt, az uniós átlagot leginkább Csehország, Magyarország és Szlovákia húzta vissza, mindössze 9-17 százalékos aránnyal.