Kórházi fertőzések: csak az esetszám és a bizonytalanság nőtt

Valamit nyilvánosságra hoztak, de még az sem derül ki, hogy egy-egy régióban mely kórházakból származik adat és honnan nem. Pedig a betegeknek joguk lenne tudni, mi történik a kórházban, ahová befekszenek.

A kórházi fertőzésekről szóló rendes évi jelentés idén sem hozta könnyű helyzetbe a pácienseket, továbbra sem állapítható meg belőle, hogy a helyzet romlik-e vagy javul, illetve mely kórházakban vannak nagyobb biztonságban a betegek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) régóta harcol a betegek számára is érthető adatok közléséért. Asbóth Márton, a szervezet képviselője azt mondja, a közzétett adatokból elvben bárkinek értenie kellene, hogy hányan fertőződtek és haltak meg kórházi fertőzések miatt. Annak is világosan ki kellene derülnie, hogy az egyes kórházakban, és azok egyes részlegeiben hányszor, milyen járványok voltak. A betegnek joga van tudni, mielőtt intézményt választ, hogy hol, milyen feltételekkel várják.

Asbóth Márton szerint részletes adatok helyett most csak annyi látszik, hogy az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon van a legtöbb kórházi fertőzés, míg Dél-Dunántúlon a legkevesebb. Az utóbbi országrészben csak harmadannyi esetet regisztráltak, mint az Észak-Alföldön – ám azt már csak találgatni lehet, hogy mi ennek az oka. A szakember megjegyezte: a jelentésben az is nehezen fejthető fel, hogy kik azok, akiknek a halála közvetlenül összeköthető a kórházi fertőzéssel, és kik azok, akik megfertőzöttek, de más okok miatt vesztették életüket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – az egykori ÁNTSZ és az Országos Tisztiorvosi Hivatal utódszervezete – által közzétett adatok szerint az idén 2 százalékkal több fertőzést jelentettek, mint egy évvel korábban. Ezek között a tavalyinál több a súlyosabb, úgynevezett multi-rezisztens fertőzés. A kórházi járványok mintegy 80 százaléka a katéteres beavatkozások nyomán kialakuló húgyúti, a lélegeztetéssel összefüggésben megjelenő tüdő- és légúti, valamint műtéti seb- és véráramfertőzés volt.

A jelentés készítését ismerő forrásunk szerint azt, hogy összesen hány kórházi fertőzés történt és emiatt hányan haltak meg, csak fertőzésfajtánként lehet értelmezni, az összegzésben közölt számok nem összeadhatók. Példaként említette a véráram fertőzéseket, melynek egy része benne van már a multi-rezisztens kórokozók okozta elváltozásokkal kapcsolatos adatokban. Szerinte a közzétett információk most főként arra valók, hogy egy-egy kórház megnézhesse, saját eseteik hogyan viszonyulnak az országos vagy a régiós adatokhoz, és ha azok nagyon eltérnek, akkor megvizsgálják, mit csinálnak jól vagy rosszul.

Az ÁNTSZ honlapján közöltek inkább csak bizonytalanságot okozhatnak az olvasóban, hiszen az adatokat nem lehet továbbgondolni, önmagukban nehezen értelmezhetők. Sőt az sem tudható, hogy egy-egy régióban mely kórházakból származik adat, hiszen nem minden intézmény jelenti az eseteit, adatszolgáltatásukat ugyanis nem ellenőrzi senki.

November 15-én hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzésekről az Európa-szerte egyszerre és azonos standardok alapján végzett vizsgálat eredményét. Úgy tudjuk, ez kedvező lesz a magyar egészségügyre nézve: míg a fejlett országokban a betegek hét százaléka kap kórházi fertőzést, itthon csak 4,5 százalékuk. Ám ez mégsem adhat okot megnyugvásra, mert a jó eredmény az már említett módon lejelentett magyar adatokból következik. Van azonban olyan adat, amely ugyan közvetett módon, de valósabb képet mutat a magyar kórházi állapotokról: míg az EU 24 országában 1000 ápolási nap alatt 12,3 liter alkoholos kézfertőtlenítőt használnak, addig a itthon átlagában csak 8,1 litert.