Készen álltak a „halállisták” máris megindult a létszámleépítés

Publikálás dátuma
2018.10.31 06:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mintha csak a kormányhatározat megjelenésére vártak volna: kedden megkezdték a kirúgásokat a központi közigazgatásban. A kabinet hosszú lebegtetés után csak két napot hagyott a végrehajtásra.
A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kedden délután átadták a felmondóleveleket azoknak a munkatársaknak, akik rákerültek a „halállistára”. Információink szerint annak ellenére kiborultak és sírtak az elküldött dolgozók, hogy augusztus óta gyakorlatilag csak azzal foglalkoztak, hogy ki megy, ki maradhat. Akkor jelentette be ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a központi igazgatásban, vagyis a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hosszú ideig tartó bizonytalanság után kedden felpörögtek az események: az elküldött emberek számítógépeit abban a pillanatban lekapcsolták, ahogy átvették a felmondó levelüket. A kormány magát kergette időcsapdába, amikor a Magyar Közlönyben október 29-i, hétfői dátummal jelentette meg „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről” szóló határozatot, amelyben a végrehajtás határideje szerda. Ha azért hagyták volna az utolsó pillanatra a döntést, mert elhúzódott a dolgozók érdekképviseleteivel az egyeztetés, akkor talán érthető lenne az eljárás, de erről szó sem volt. A köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezetei sokáig hiába követelték az érdemi tárgyalásokat, csak a múlt héten volt hajlandó összehívni a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülését, de akkor is csak szóbeli tájékoztatást adott a kormány a szakszervezeteknek a leépítésről. A hivatalos „végeredmény” szerint sokkal kevesebben kerülnek utcára, mint amennyiről először szó volt, fokozatosan lépett vissza a kormány, ahogy szedegették össze az egyes tárcáktól a létszámadatokat. Árulkodó, hogy amikor meghirdették a leépítést, még azt sem tudták, hány emberről beszélnek. Sőt, egy közszolgálati szakszervezet honlapjára is kitett beszámoló szerint Bordás Gábor, a Kormányiroda helyettes államtitkára még múlt csütörtökön is úgy fogalmazott: senki nem tudja pontosan, hányan dolgoznak a központi hivatalokban és háttérintézményekben. A kormányhatározat alapján végül addig „matekoztak” a kancellárián, míg azt a végeredményt kapták, hogy a minisztériumokban 2600 munkahelyet kell megszüntetni, a háttérintézményekben pedig 4210-et. A legrosszabbul az Innovációs és Technológiai Minisztérium járt, ahol 517 státust törölnek, a Belügyminisztériumban 401-et, a Miniszterelnöki Kabinetirodán viszont mindössze 10 álláshely szűnik meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézményeit letarolják: 2250 helyet számolnak fel. Azt intézményenként döntötték el, hogy mennyi ebből a már egy ideje üres státusok eltörlése és hány emberi sors törik most ketté. A lapunknak még most is csak név nélkül válaszoló tisztviselők egybehangzóan kifogásolták, hogy nem kevesebb, hanem több lesz a munka a maradóknak, miközben már így is ingyen túlóráznak egész héten. Az időzítést pedig határozottan embertelen megoldásnak tartják, szerintük az csak azt mutatja, a mindenszentek és a halottak napja sem szent a kormány számára. 
2018.10.31 06:00
Frissítve: 2018.10.31 06:00

O1G - fújta a Momentum Polt Péter hivatala elé (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 22:13
Cseh Katalin Momentum-tag graffitis akció közben
Fotó: Facebook/Momentum Mozgalom/
2019.01.21 22:13

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31