Készen álltak a „halállisták” máris megindult a létszámleépítés

Publikálás dátuma
2018.10.31 06:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mintha csak a kormányhatározat megjelenésére vártak volna: kedden megkezdték a kirúgásokat a központi közigazgatásban. A kabinet hosszú lebegtetés után csak két napot hagyott a végrehajtásra.
A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kedden délután átadták a felmondóleveleket azoknak a munkatársaknak, akik rákerültek a „halállistára”. Információink szerint annak ellenére kiborultak és sírtak az elküldött dolgozók, hogy augusztus óta gyakorlatilag csak azzal foglalkoztak, hogy ki megy, ki maradhat. Akkor jelentette be ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a központi igazgatásban, vagyis a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hosszú ideig tartó bizonytalanság után kedden felpörögtek az események: az elküldött emberek számítógépeit abban a pillanatban lekapcsolták, ahogy átvették a felmondó levelüket. A kormány magát kergette időcsapdába, amikor a Magyar Közlönyben október 29-i, hétfői dátummal jelentette meg „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről” szóló határozatot, amelyben a végrehajtás határideje szerda. Ha azért hagyták volna az utolsó pillanatra a döntést, mert elhúzódott a dolgozók érdekképviseleteivel az egyeztetés, akkor talán érthető lenne az eljárás, de erről szó sem volt. A köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezetei sokáig hiába követelték az érdemi tárgyalásokat, csak a múlt héten volt hajlandó összehívni a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülését, de akkor is csak szóbeli tájékoztatást adott a kormány a szakszervezeteknek a leépítésről. A hivatalos „végeredmény” szerint sokkal kevesebben kerülnek utcára, mint amennyiről először szó volt, fokozatosan lépett vissza a kormány, ahogy szedegették össze az egyes tárcáktól a létszámadatokat. Árulkodó, hogy amikor meghirdették a leépítést, még azt sem tudták, hány emberről beszélnek. Sőt, egy közszolgálati szakszervezet honlapjára is kitett beszámoló szerint Bordás Gábor, a Kormányiroda helyettes államtitkára még múlt csütörtökön is úgy fogalmazott: senki nem tudja pontosan, hányan dolgoznak a központi hivatalokban és háttérintézményekben. A kormányhatározat alapján végül addig „matekoztak” a kancellárián, míg azt a végeredményt kapták, hogy a minisztériumokban 2600 munkahelyet kell megszüntetni, a háttérintézményekben pedig 4210-et. A legrosszabbul az Innovációs és Technológiai Minisztérium járt, ahol 517 státust törölnek, a Belügyminisztériumban 401-et, a Miniszterelnöki Kabinetirodán viszont mindössze 10 álláshely szűnik meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézményeit letarolják: 2250 helyet számolnak fel. Azt intézményenként döntötték el, hogy mennyi ebből a már egy ideje üres státusok eltörlése és hány emberi sors törik most ketté. A lapunknak még most is csak név nélkül válaszoló tisztviselők egybehangzóan kifogásolták, hogy nem kevesebb, hanem több lesz a munka a maradóknak, miközben már így is ingyen túlóráznak egész héten. Az időzítést pedig határozottan embertelen megoldásnak tartják, szerintük az csak azt mutatja, a mindenszentek és a halottak napja sem szent a kormány számára. 
2018.10.31 06:00
Frissítve: 2018.10.31 06:00

VIP-eljárást kap Gruevszki a kormánytól

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:19

Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Kivételes ügymenetet biztosít a kabinet a volt macedón kormányfőnek, pedig illegális menekültként érkezett. Forrásunk szerint a külügyben általános meggyőződés: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében.
Többszörösen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort közeli elvbarátja, a hazájában korrupcióért elítélt, majd a börtön elől a napokban Magyarországra menekült és politikai menedékjogot kérő macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki. A macedón belügy közléseiből kiderült ugyanis, hogy Gruevszkinek nem voltak érvényes úti okmányai, így illegálisan léphette át a magyar határt. A macedón belügy lapunkhoz eljuttatott levelében ráadásul közölte: a magyar Igazságügyi Minisztériumtól kérik Nikola Gruevszki kiadatását. „Nincs törvényes ok rá, hogy a volt macedón miniszterelnök magyar menedékjogot kapjon” – szögezte le lapunknak Toni Angelovski, a macedón belügy szóvivője. A magyar igazságügyi miniszter dönt majd, hogy kiadják-e a „Stop Soros” kampány ötletgazdájának számító Gruevszkit vagy menedékjogot adnak a korrupciós ügyben elítélt és tovább négy más ügyben eljárás alatt lévő politikusnak. Tetézi a magyar kormány gondjait, hogy egyre több jel utal arra: saját, menekültügyi törvényeiket is megszegték. A vélhetően illegális határátlépőként érkezett Gruevszkit ugyanis Orbánék migránsellenes jogszabályai alapján azonnal őrizetbe kellett volna venni. Ezután át kellett volna kísérni a zöldhatáron Szerbiába, a politikus eztán legfeljebb a tranzitzónából folyamodhatott volna menedékjogért. Ehhez képest szerda délelőtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fővárosi, budafoki úti irodájába adhatta le a kérelmét, majd az épületből egyedül, szabadon távozott és – a Népszava egyik olvasójának elmondása szerint – bevásárolt egy élelmiszerboltban. A kormány ráadásul el is ismerte: kivételes bánásmódot biztosított Gruevszkinak. Mint közölték, a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Gruevszki – mivel 10 évig miniszterelnök volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák.    Egy kormányzati forrásunk feltételezése szerint Gruevszki a déli határzáron át jöhetett be az országba – gyakorlatilag illegálisan, hiszen nem volt útlevele. Ez azonban forrásunk szerint csak a magyar hatóságok közreműködésével történhetett, amit alátámasztani látszik a Miniszterelnökség közlése, hogy a volt kormányfőnek különleges eljárást biztosítottak. Informátorunk szerint a külügyminisztériumban általános meggyőződés az: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében. Egy másik forrásunk szerint elképzelhető, hogy a volt macedón kormányfő bolgár útlevéllel is rendelkezett – mint fogalmazott, „a fél macedón elitnek van bolgár útlevele, pártfüggetlenül” – ezzel pedig könnyen beutazhatott Magyarországra. Érdekes egyébként, hogy egy az ügyben illetékességgel bíró kormánytag Gruevszki útlevelét firtató kérdésünkre csak annyit mondott: érdeklődjünk a bolgár hatóságoknál. A kormányzat kényelmetlen helyzetét jelzi, a kabinet és a Fidesze zavaros kommunikációja. A külügyminisztérium nyilatkozatstopot rendelt el, a Miniszterelnökség azt jelezte, az ügyet „jogi kérdésnek” tartják, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt mondta: „Magyarország mindenkinek megadja a védelmet, ha üldözik, márpedig Nikola Gruevszkit üldözi és fenyegeti a Soros György befolyása alatt leledző macedón kormány.”
2018.11.14 20:19
Frissítve: 2018.11.14 20:55

Veszedelmes balkáni viszonyok: Orbán már korábban is mindent bevetett barátjáért

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:04
Gruevski érkezik a bíróságra
Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátsága több okra vezethető vissza. Az azonban aligha véletlen, hogy politikájuk kísértetiesen hasonlít egymásra.
Amikor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként szolgált (2006-2016), korlátozta a sajtó szabadságát, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak játszotta át, s amikor már egyre inkább szorult körülötte a hurok, minden rossz okozójának Soros Györgyöt nevezte meg. Az itthon jól ismert szólamokat hangoztatta, miszerint a magyar származású milliárdos beengedné az országba menekülteket, illetve az ő utasítására bontaná le a baloldal a kerítést a macedón-bolgár határon. Gruevszki azonban ennél messzebbre is ment, kiderült, hogy több tízezer embert – politikusokat, újságírókat, egyházi személyiségeket - hallgattatott le. Tavaly nyáron ezért is vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt. Miután az előző rezsim egy sor illetékese ellen eljárás indult, Orbán Viktor már akkor mentőövet akart dobni macedón bajtársainak. Jellemző, hogy 2017 őszén a helyi titkosszolgálat két volt tagja, akit Görögországban, hamis bolgár útlevéllel fogtak el, épp Budapestre akart szökni. S az is sokatmondó, hogy Gruevszki akkoriban Orbán meghívását lobogtatva követelte bevont útlevelének visszaszolgáltatását. A Seeobserver azóta megszűnt portálján már tavaly ősszel megjelent a hír, mely szerint a bukott macedón politikai elit egykori vezetői Magyarországra menekülnének. Orbán Viktor valóban minden tőle telhetőt be is vetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. A tavaly októberi macedón önkormányzati választáson személyesen is kampányolt Gruevszkiék mellett, azt állítván, az ő pártja tudja útját állni a menekülteknek. Néhány nappal korábban két fideszes politikus, Németh Zsolt és Gulyás Gergely is felszólalt a jobboldal egyik kampányrendezvényén, s a „Soros-tervet” ostorozták. A magyar kormányfő, akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett, és csapata azonban nem járt sikerrel, a voksolás a jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet. Kétségtelen, hogy Orbán önkényes vezetési stílusa egyfajta modellé vált némely balkáni országokban. Gruevszkin kívül Aleksandar Vucic szerb államfő is követendőnek tartja a magyar mintát, a szerb sajtóban is egyre kevesebb az ellenzéki hang. Belgrád látszólag ugyan próbál lavírozni Oroszország és Brüsszel között, de Moszkva befolyása itt is egyértelmű.
A politikai önkény mellett azonban a másik fontos kapocs Orbán és Gruevszki között Oroszország. A Fideszhez hasonlóan a volt kormánypárt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) igen erős orosz kapcsolatokkal rendelkezett. Azt persze nem állítanánk, hogy orosz közvetítésre kerültek ennyire jó viszonyba egymással, az azonban tény, hogy miután 2017 májusában Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök kormánya vette át a balkáni ország irányítását, az orosz kapcsolat fokozatosan háttérbe szorult. Igaz, a Kreml befolyása mindmáig érzékelhető, amint azt az ország nevéről szóló, érvénytelen referendum is megmutatta. (Ha elfogadták volna az ország új nevét, Macedónia előtt megnyílt volna az Európai Unió és a NATO kapuja, mivel Görögország nem fenyegetett volna tovább vétóval. A népszavazás eredménytelen volt, később azonban a parlament kétharmados szavazáson felülbírálta a döntést és jóváhagyta az új névhez szükséges alkotmánymódosítást.) Miért annyira fontos Macedónia Oroszország számára? A Kreml prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Ez azonban még jobban felértékelte Szkopje szerepét. Gruevszki idején orosz kémek és diplomaták aktív tevékenységet fejtettek ki azért, hogy az ország ne csatlakozzék a NATO-hoz. Az OCCRP nevű szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet meg is szerzett olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműsítik nemcsak az orosz befolyásolási kísérleteket, hanem azt is, hogy a szerb hírszerzés is támogatta a Gruevszkihez közel álló oroszbarát macedón nacionalistákat. A dokumentumokból kiderül, hogy ezen erőfeszítések eredménye az ország mély megosztottsága lett, illetve az, hogy Macedónia elszigetelődött a Nyugattól. Moszkva nem is tagadja, nagyon ellenzi, hogy Szkopje az észak-atlanti szövetség tagja legyen. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött egy ízben Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. Az orosz Sztrojtranszgaz nevű cég 2015-ben kezdte építeni a gázvezetéket. Kulturális szempontból is érzékelhető volt az orosz befolyás, a „pánszláv identitást” hirdették, s országszerte 30 macedón-orosz „baráti szervezetet” alapítottak, illetve Moszkva egy sor ortodox kereszt elkészítését finanszírozta. Macedónia cserében nem csatlakozott a 2014-ben Moszkva ellen a Krím félsziget megszállása elrendelt szankciókhoz. Oroszország számára ezért komoly vereséggel ért fel, hogy 2016 decemberében Gruevszkiék nem szereztek többséget a parlamentben. Ezután vészterhes időszak következett az ország történetében, 2017. április 27-én nacionalista tüntetők betörtek a szkopjei parlamentbe, több képviselőt megvertek, megsérült Zoran Zaev is. Ebből is látszik, hogy a jobboldal nem válogatott az eszközökben. Az orosz támogatás mellett azonban Gruevszki karja alá nyúltak a jobboldali radikális amerikai politikai élet szereplői. Egyes republikánus képviselők azt állították, Soros György segíti az ellenzéket. Ettől függetlenül a mai amerikai adminisztráció nem Gruevszkit támogatja. James Mattis amerikai védelmi miniszter még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Nyilván Washingtonnak érdekében is állna, hogy Szkopje a NATO tagja legyen. Nyilvánvaló, hogy az ország euroatlanti integrációjának elhúzódása orosz érdekeket szolgál, s nem véletlen, hogy a névváltoztatásról szóló referendumon Gruevszkiék hevesen kampányoltak a távolmaradás mellett. Ha Görögország áldását adja is Macedónia új nevére, az geopolitikai szempontból komoly vereség lenne Oroszország számára. A jelek szerint azonban Budapest a Kreml megbízható bástyája marad.

A Gruevszki elleni vádpontok

Gruevszki ellen az ügyészség öt pontban emelt vádat, a hivatali visszaélés mellett azzal vádolják, hogy elcsalta a 2013-as parlamenti választást, törvénytelenül szerzett be luxuslimuzinokat, s támadást szervezett meg egy ellenzéki polgármester ellen. Ha mindezekben a vádpontokban bűnösnek találnák, akár 27 éves börtönnel sújthatnák. Emellett illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják.

Őrizetbe vettek két macedón politikust

A macedón hatóságok szerdán őrizetbe vették Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszkit, a kormány egykori főtitkárát, mert úgy ítélték meg, fennáll a veszélye annak, hogy Nikola Gruevszki volt miniszterelnökhöz hasonlóan ők is megszökhetnek az országból – közölte értesülését a Vesti.mk szkopjei hírportál. Mindkét politikus Nikola Gruevszki kormányának a tagja volt korábban, és hivatali visszaélés miatt eljárás folyik ellenük azokban az ügyekben, amelyeknek az első számú vádlottja Gruevszki. Lile Sztefanova, a macedón különleges ügyészség ügyésze szerdán újságírókkal közölte: Mile Janakieszkit és Kiril Bozsinovszkit kedd este fogták el, mert minden jel arra utalt, hogy Gruevszkihez hasonlóan meg akartak szökni Macedóniából.  Nikola Gruevszki kormányának korábbi tagjai ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás. Oliver Szpaszovszki belügyminiszter – miután megerősítést kapott a magyar belügyi szervektől arról, hogy a volt miniszterelnök valóban Magyarországon tartózkodik – bejelentette: Szkopje Nikola Gruevszki kiadatását fogja kérni Budapesttől. Azt is elmondta, hogy Gruevszkinek nincs útlevele, ezért biztos, hogy illegálisan távozott Macedóniából.

2018.11.14 20:04
Frissítve: 2018.11.14 21:43