Készen álltak a „halállisták” máris megindult a létszámleépítés

Publikálás dátuma
2018.10.31 06:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mintha csak a kormányhatározat megjelenésére vártak volna: kedden megkezdték a kirúgásokat a központi közigazgatásban. A kabinet hosszú lebegtetés után csak két napot hagyott a végrehajtásra.
A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kedden délután átadták a felmondóleveleket azoknak a munkatársaknak, akik rákerültek a „halállistára”. Információink szerint annak ellenére kiborultak és sírtak az elküldött dolgozók, hogy augusztus óta gyakorlatilag csak azzal foglalkoztak, hogy ki megy, ki maradhat. Akkor jelentette be ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a központi igazgatásban, vagyis a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hosszú ideig tartó bizonytalanság után kedden felpörögtek az események: az elküldött emberek számítógépeit abban a pillanatban lekapcsolták, ahogy átvették a felmondó levelüket. A kormány magát kergette időcsapdába, amikor a Magyar Közlönyben október 29-i, hétfői dátummal jelentette meg „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről” szóló határozatot, amelyben a végrehajtás határideje szerda. Ha azért hagyták volna az utolsó pillanatra a döntést, mert elhúzódott a dolgozók érdekképviseleteivel az egyeztetés, akkor talán érthető lenne az eljárás, de erről szó sem volt. A köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezetei sokáig hiába követelték az érdemi tárgyalásokat, csak a múlt héten volt hajlandó összehívni a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülését, de akkor is csak szóbeli tájékoztatást adott a kormány a szakszervezeteknek a leépítésről. A hivatalos „végeredmény” szerint sokkal kevesebben kerülnek utcára, mint amennyiről először szó volt, fokozatosan lépett vissza a kormány, ahogy szedegették össze az egyes tárcáktól a létszámadatokat. Árulkodó, hogy amikor meghirdették a leépítést, még azt sem tudták, hány emberről beszélnek. Sőt, egy közszolgálati szakszervezet honlapjára is kitett beszámoló szerint Bordás Gábor, a Kormányiroda helyettes államtitkára még múlt csütörtökön is úgy fogalmazott: senki nem tudja pontosan, hányan dolgoznak a központi hivatalokban és háttérintézményekben. A kormányhatározat alapján végül addig „matekoztak” a kancellárián, míg azt a végeredményt kapták, hogy a minisztériumokban 2600 munkahelyet kell megszüntetni, a háttérintézményekben pedig 4210-et. A legrosszabbul az Innovációs és Technológiai Minisztérium járt, ahol 517 státust törölnek, a Belügyminisztériumban 401-et, a Miniszterelnöki Kabinetirodán viszont mindössze 10 álláshely szűnik meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézményeit letarolják: 2250 helyet számolnak fel. Azt intézményenként döntötték el, hogy mennyi ebből a már egy ideje üres státusok eltörlése és hány emberi sors törik most ketté. A lapunknak még most is csak név nélkül válaszoló tisztviselők egybehangzóan kifogásolták, hogy nem kevesebb, hanem több lesz a munka a maradóknak, miközben már így is ingyen túlóráznak egész héten. Az időzítést pedig határozottan embertelen megoldásnak tartják, szerintük az csak azt mutatja, a mindenszentek és a halottak napja sem szent a kormány számára. 
Frissítve: 2018.10.31 06:00

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.