Európában is nő a beavatkozás veszélye a választásokon

A Cambridge Analytica botránya és más olyan esetek, amikor illetéktelenek törvénytelenül avatkoztak be kívülről választásokba, figyelmeztető jelzések a kormányoknak, hogy cselekedniük kell.

„Digitális fegyverkezési verseny” folyik, ami komoly fenyegetést jelent a szabad és demokratikus választásokra. Az Európai Bizottság arra hívja fel a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy páneurópai hálózatot, amely a szociális médiában és az internet más szegmenseiben is figyeli a választási kampányokat. A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy működjenek együtt olyan rendelkezések kidolgozásában, amelyek a meglévő szabályozásokat a digitális világra is alkalmazhatóvá teszik.

„Jelenlegi választási törvényeink, cselekedeteink és szokásaink a digitalizáció előtti korból származnak. Ilyenek a kampányköltség, a politikai hirdetésekre vonatkozó szigorú szabályok; az átláthatóság, hogy ki kampányol, és ki fizet ezért” – mondta Věra Jourová igazságügyi biztos az Európai Parlamentben. A cselekvések szükségességét a Cambridge Analytica-ügy vetette fel, amelyben 87 millió ember adatait használták fel törvénytelenül. Jurová kifejtettte, hogy az eset „kétségtelen figyelmeztető jele” annak, hogy a választási időszakok különösen ki vannak téve magánszemélyektől származó és külföldi érdekeket szolgáló dezinformációknak, manipulációknak, és a jövő májusi választások nem immunisak a fenyegetésekkel szemben.

A szavazás előtti időszakot összecsapások fogják jellemezni, egyfelől a nacionalista és migrációellenes politikát képviselő Matteo Salvini olasz belügyminiszter és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, másfelől az Emanuel Macron vezette, Európa érdekében cselekedni kívánó erők között. Miközben Donald Trump egykori fő stratégája Steve Bannon egy nagy szélsőjobboldali blokk megteremtéséének lehetőségét keresi az Európai Parlamentben, a Cambridge Analytica vezetői azzal büszkélkednek, kulcsszerepet játszottak Trump hatalomra kerülésében. Az Oxfordi Egyetemen belül működő Oxfordi Internet Intézet jelentése szerint ebben az éveben a tavalyi 28-ról bizonyíthatóan 48-ra emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyekben hivatalosan szervezett manipulációs kampányok folytak a szociális médiában.

A Bizottság nemrégiben publikált egy az egész EU-ra érvényes cselekvési kódexet, amelyben arra bátorítja a szociális médiákat, hogy csökkentsék a lehetőségét annak, hogy alapos adatgyűjtésen alapuló, személyre szabottan célzott kampányok érjenek el szavazókat, és tegyék átláthatóvá ezek pénzügyi alapjait a felhasználók számára. Ugyanakkor támogatják egy a tényeket ellenőrző független hálózat létrehozását, és aminőségi újságírást. Julian King biztonságért felelős biztos szerint az olyan internetes platformoknak, mint a Twitter és a Facebook felelősségük van abban, hogy megvédjék a választások tisztességességét, azzal, hogy „megvilágítják” az információik forrását oldalaikon. King azt is mondta, a cselekvési-kódex betartása önkéntes, de a jövőben nem zárható ki törvényi fellépés, ha nem lesznek eredményei. Dan Dalton konzervatív képviselő szerint az elmúlt vitatott szavazások – az amerikai elnökválasztás és a Brexit – eredményeiért nem okolhatók kizárólag a digitális manipulációk, inkább az, hogy sokan azt érezték, a politikai rendszerek nem értük működnek, A Facebook posztokat okolni puszta kifogás ahelyett, hogy ezeket a nagyon is helyénvaló fenntartásokat figyelembe vennék.