Álomfizetés után feljelentés - megdöbbentő, de van, amikor egy magyar minisztérium is besokall

Publikálás dátuma
2018.11.05. 09:48
A kép illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Biogázra épülő kúthálózat fejlesztésére adott pályázati forrást az EU: töltőállomás egy sem épült, a nyertes cégek vezetői viszont luxusautót béreltek és ingatlant vásároltak a kifizetések után.
Magyarország megint szégyenpadra kerül: ezúttal másfél milliárd forint, Magyarországnak megítélt uniós támogatás folyt el Szingapúrtól Észtországig. Luxusautóra, 4-5 milliós fizetésre, de még egy ingatlanvásárlás fedezetére is futotta a brüsszeli pénzből, csak a fejlesztésből, az ígért gáztöltőállomásokból nem lett semmi – írja az esetet felgöngyölítő 24.hu.

Ez már Palkovics tárcájának is sok volt

Mint megjegyzik, ezúttal nem az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF riasztotta a magyar hatóságokat, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium tett feljelentést uniós projektek során történt visszaélések miatt. Mint a 24.hu megtudta, a Fővárosi Főügyészség július 26-án nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A nyomozást a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytatja, ismeretlen tettes ellen. Ennél többet egyelőre nem árultak el az ügyről. Elég nagy a blama, az uniós országok számára mintának szánták ugyanis a szóban forgó magyar beruházást, és nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánították.
Az előlegbe kapott brüsszeli pénz el is fogyott, csakhogy a projekt a csőd szélére került. A tét pedig nagy: ha nem sikerül a sírból visszahozni a beruházást, akkor a teljes uniós támogatás elveszik Magyarország számára.  Két konkrét projektről: biogáz- és földgáz-cseppfolyósító üzem (PAN-LNG), elosztóállomások, kúthálózat, valamint 20+20 töltőállomás ( CFB) kiépítéséről volt szó a pályázat szerint.
    • a koordinátor a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE), • a tagok az E-Star-Esco Kft., illetve a 2016. februári névváltás óta Pannon Fuel Kft., • az LNG-Tech Kft. • és a One PR Kft.
A PAN-LNG projektre 2015 novemberében kötötték meg a támogatási szerződést az INEA nevű brüsszeli szervezettel, és 30 napon belül folyósították az előleget, 4,9 millió eurót, azaz több mint 1,5 milliárd forintot. Az összeg a koordinátorhoz, azaz az MGKKE alszámlájára folyt be, hozzáférése az egyesület elnökének, Domanovszky Henriknek volt. A 4,9 millió eurót az MGKKE szétosztotta: 1 millió maradt nála, 2,7 milliót kapott a Pannon Fuel, a maradékból az LNG-Tech és a One PR részesedett. A feljelentés szerint azonban a projekt megvalósítása nem kezdődött meg, az egyesület és a Pannon Fuel vezető tisztségviselői sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb vagyon elleni bűncselekmények révén a pénzek nagy részét elvonták – írja a portál.  2017 végén, 2018 elején a minisztérium számára világossá vált, hogy a projekt nem halad a tervezett ütemben, a Pannon Fuelnél több száz millió forintos hiány adódott, a cég ellen egy kifizetetlen vállalkozó, az U.C.M. Építőipari Kft. felszámolási eljárást kért.  A minisztérium ekkor lóhalálában befektetőt keresett, és úgy nézett ki, meg is találta: a kormány bankja, az Eximbank finanszírozási ajánlatot adott ki, bár nem kötelező érvényűt. Viszont megkezdte a projekt átvilágítását, és egymás után dőltek ki a csontvázak a szekrényből.

A beruházáson kívül mindenre jutott pénz

 Megpróbálták kibogozni, hogy két és fél év alatt mire ment el a másfél milliárd forintos előleg, és miért nem haladt a beruházás. Összefonódásokat, határokon átnyúló céghálót, a beszerzéseknél durva túlárazást, helyenként fejedelmi javadalmazást, szabálytalan pénzköltést találtak. Az ígért gáztöltőállomásokat viszont nem. A feljelentést ugyan ismeretlen tettes ellen tették, de a leggyakrabban a koordinátor egyesületet vezető Domanovszky Henrik neve bukkan fel a dokumentumban. Ő nemcsak elnök volt, hanem érdekelt lett a konzorcium két cégeben is, a Pannon Fuelben (a Primus Truston keresztül) 100 százalék, az LNG Techben 50 százalék erejéig. Lányának, Andreának tisztségeket juttatott (az egyesület alelnöke és a Pannon Fuel ügyvezetője volt egyszerre), önmagával és a lányával is külön megbízási szerződéseket kötött, és a díjat projektpénzből fizették - az elnök így havonta 4-5 milliós javadalmazásban részesült projektvezetőként.. Stewardess végzettségű leánya sem maradt ki a szórásból, vele projektmenedzseri feladatra szerződött az egyesület, egy összegű, 8,8 millió forintos kifizetéssel. Luxusra is folytak a milliók a lap szerint . A Pannon Fuel havi 600 ezer forint plusz áfáért egy Mercedes Benz V-Klasse típusú autót bérelt. A feljelentés szerint a három évre kötött szerződés lejáratáig fizetendő 21,6 millió forint másfélszere az autó listaárának. Bár utóbb előkerült egy szerződés, ami ennél kevesebbről szólt (17 hónapra 10,2 millió forint bérleti díjat tartalmazott), ezzel együtt a feljelentés szerint az autó használta a projekt szempontjából nem volt indokolt, a Domanovszky család személyes igényeit szolgálta. Megnézték a Pannon Fuel havi bankszámlakivonatát, és azt találták, hogy Domanovszky Andrea a céges bankkártyát „megszámlálhatatlan esetben” használta saját célra, élelmiszer és ruha vásárlására, pár ezer forintos tételek keletkeztek a Rossmannál, rendszeresen a Tesconál, de kisebb összegű készpénzfelvételeknek is volt nyoma.  A vásárlásokkal és a készpénzfelvéttel nem számolt el, és a házipénztárt 6 millió forint hiánnyal adta át 2018 februárjában az utódjának. A nyomozás során furcsa kölcsönügyletek nyomaira is bukkantak. Jóllehet uniós támogatásból tilos harmadik személynek kölcsönt adni, a Pannon Fuel 90 millió forintot kölcsönzött Primus Trust Zrt.-nek. A bizalmi vagyonkezelő pedig még ugyanezen a napon 90 milliót kölcsönzött Domanovszky Henriknek. A vizsgálat szerint meglehet, hogy nem függetlenül egy éppen 90 milliós fővárosi ingatlanvásárlástól. Egy 144 négyzetméteres fővárosi ingatlan a földhivatali bejegyzés alapján éppen akkoriban került a Domanovszky házaspár nevére, később pedig – hogy teljes legyen a kör – a Primus Trustra ruházták át bizalmi vagyonkezelésbe.  A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvashatják el. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.05. 11:11

A ragadós plafon és a ragadós padló országa vagyunk - elég sötét a jövő

Publikálás dátuma
2018.11.05. 09:07

Fotó: Shutterstock
A szülők társadalmi státusza megtart, jó és rossz értelemben véve egyaránt: részben ennek tudható be, hogy a magyar lakosság harmada nem tud és nem is akar kitörni a mélyszegénységből – derül ki a a Társadalmi riport idei kötetéből.
 Merev és frusztrált társadalommá váltunk, ami retteg a jövőtől és az új generációk életét is a múltban képzeli el – és ez csak egy megállapítás a Társadalmi riport 2018-as kiadványából. Az 1990 óta kétévente publikált tanulmánykötetben ezúttal 22 szerző elemzi a magyar társadalmi jelentéseket, az összkép pedig szívszorító. Az újabb kiadvány november 6-án jelenik meg, a kötet szerkesztőivel – Kolosi Tamással, a Tárki elnökével és Tóth István Györggyel, a Tárki vezérigazgatójával – pedig a 444.hu főszerkesztője beszélgetett. 
 Kolosi Tamás szociológus szerint bár a társadalmi egyenlőtlenségek látszólag enyhültek Magyarországon, és csökkent a szegénység is, van egy harminc-harmincöt százalékos része a magyar társadalomnak, amelyik nem jövedelmi tekintetben, de életkörülményeiben, képzettségében, iskolázottságában, életmódjában nem Európában él.
„Ez a deprivált, lecsúszott réteg, a lakosság harmada, ami nem az utóbbi öt évben, nem is a rendszerváltás idején keletkezett, hanem már a nyolcvanas években is mérhető volt, folyamatosan újratermelődik. A magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának ezt tartom”

mondta Kolosi. Mint a kötetből kiderül, a deklasszált társadalmi réteg állandósulása összefügg a tanulatlansággal, a tovább tanulási kedv hiányával is: az egyik szerző, Lannert Judit például arra mutat rá-, hogy a felsőoktatásba beiratkozók aránya évek óta csökken, ami rendkívül aggasztó tény. A felnőttképzésben résztvevők száma szintén: míg 2002-ben a felnőtt lakosság 18 százaléka tanult, addig 2014-ben már csak 11,4 százaléka. Egészen lesújtó a magyar felnőttek tanulással kapcsolatos attitűdje: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kutatása szerint
a nem tanuló felnőtt magyarok kétharmada akkor sem lenne hajlandó tanulni, ha alkalma és lehetősége lenne rá.

Kolosi Tamás ezzel kapcsolatban az oktatáspolitika felelőtlenségére, rövidlátására is emlékeztet, ami mintegy megágyaz a nemtörődömségnek és passzitivásnak: „Azt sugallják, hogy mi szükség van itt ókori történelemmel vagy egyéb humán tudományokkal foglalkozó emberekre, neveljünk inkább minél több szakmunkást, mert azokat majd könnyen fölszívja a munkaerőpiac! Az alapvető probléma ezzel a politikával, hogy a munkaerőpiac napi igényeinek veti alá az oktatási rendszert. Ez mégcsak nem is huszadik, hanem tizenkilencedik századi felfogás. Már a huszadik században sem mondta igazán komoly ember, hogy így kell képezni. Hanem egyre inkább tudomásul vették, hogy az élethosszig tanulás az egyetlen lehetőség hogy valaki ne potyogjon ki a társadalmi szelekció során.”
Tóth társszerzőként is jegyez egy tanulmányt a kötetben, ami a „ragadós plafon” és a „ragadós padló” jelenségéről szól. Előbbi azt jelenti, hogy ha valaki az elitbe születik, és nem túl jó képességű, ennek ellenére a meglévő vagyon, a kapcsolatok, a hozzáférés mégis magasabb társadalmi pozícióban tartja. A »ragadós padló« pedig azt, hogy azok a szegény családba született gyerekek sem tudnak kitörni, akiknek a képességük meglenne hozzá.” „A szegregációnak vannak természetes okai is: mindenki arra törekszik, hogy a gyereke jobb iskolába járjon, jobb körülmények közé kerüljön. De ilyen természetes ok  a vagyonok átöröklődése is, vagy a »suba subához, guba a gubához« házasodási szokások. Ezekkel nincs mint kezdeni, és nem is kell a megváltoztatásukat erőszakolni. De az iskolarendszert lehet abba az irányba fejleszteni, hogy ezen tudjon javítani. Hosszútávon az az ország prosperitásával kapcsolatos bűncselekmény, ha ezt nem tesszük meg” - figyelmeztet a kötet szerkesztője és szerzője.
Szerző

Ezreket várnak a cafetéria megadóztatása elleni demonstrációra

Publikálás dátuma
2018.11.05. 09:00
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Utcai demonstrációt tartanak november 6-án, kedden délután a magyar szakszervezetek Budapest belvárosában, tiltakozásul a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen. A cafetéria rendszer érdemi egyeztetés nélküli átalakítása kétmillió munkavállaló zsebéből vesz ki évente átlagosan 90 ezer forintot. A kormány döntése ellen egyes szakszervezetek önállóan és a nagy konföderációk közösen is felléptek, de csak tárgyalási ígéreteket kaptak válaszként. Ezt megelégelve döntöttek úgy, hogy figyelemfelhívó demonstrációval nyomatékosítják követeléseiket. Az ötletgazda a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ), de valójában az öt nagy szakszervezeti szövetség teljes összefogásával és szervezésében vonul utcára reményeik szerint több ezer ember. A Liga Szakszervezetek, amelynek tagja az említett szervezet is, természetesen ott lesz a demonstráción – nyugtatta meg a kétkedőket érdeklődésünkre Szilágyi József. A Liga társelnöke ezt elnökük és a Munkástanácsok vezetőjének a pénzügyminiszterrel folytatott múlt heti tárgyalása miatt hangsúlyozta, ahogyan Palkovics Imre is teljes támogatásról biztosította a szervezőket lapunk érdeklődésére. A konföderációk harcolnak az önkéntes pénztárak adózásának szigorítása ellen, a lakhatással és az egészségbiztosítással kapcsolatos korábbi támogatások visszaállításáért és az érdekegyeztetés működtetéséért– foglalta össze a követelések lényegét Szilágyi József. Sok ezer embert várnak, de nem tömegrendezvényre készülnek –hangsúlyozta lapunknak Székely Tamás is. A Magyar Szakszervezeti Szövetséghez (MASZSZ) tartozó Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke úgy látja, véget kell vetni a kormányzati hitegetésnek. A demonstráció résztvevői a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete előtt gyülekeznek kedden. Délután 15 órától több szakszervezeti vezető foglalja össze a követeléseiket, majd petíciót adnak át a jegybank elnökének. Várhatóan fél 4-kor indulnak el dobpergéssel és bányászzenekari kísérettel a Szabadság tér-Sas utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca útvonalon a Kossuth tér előtt felállított színpadhoz. Ott a cafetéria változások miatt a legnagyobb hátrányt elszenvedő ágazatok, a vegyipar és villamosenergia ipar érdekvédelmi vezetői szólalnak majd fel. Beszédet mond a vegyipari dolgozókat képviselő Székely Tamás, a tiszántúli villamosenergia ipariak nevében Pinczés Ernő, és a rendezvény házigazdája, Gál Rezső, a Liga társelnöke, a Villamosenergia-ipari Szakszervezet elnöke. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nevében Csóti Csaba kap szót. A belváros kedd délutáni forgalmát várhatóan megakasztó demonstráció a tervek szerint 17 órakor ér véget.