A jól látható tömeges bevándorlás miatt kellett gyorsan 8 milliárdért új vezetői autókat venni

Publikálás dátuma
2018.11.05. 12:33

Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Megnövelte jármű-beszerzési keretét a kormányzati központ. Ki nem találnák: a rendkívüli migrációs nyomás miatt ugrott meg 13 milliárddal a számla. Az összeg nagy részét viszont felső-közép kategóriás kocsikra költik.
Október végén váratlanul módosult a tavaly októberi, 45 milliárdos rend- és honvédelmi autótender: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 6 pontban változtatott a beszállítókkal kötött megállapodáson, és 13,3 milliárd forinttal emelte meg a szerződés eredeti összegét – derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
A közbeszerzési központ ezzel újabb személy-, egyterű és szállítójárműveket vásárolt – alsó és felső kategóriás autókból egyaránt, de hogy mennyit és melyik szervnek, az a szerződésmódosításból nem derül ki.
A döntést a KEF előre nem tervezhető körülményekkel indokolta – így például az Európát sújtó tömeges bevándorlásra hivatkoznak, ami miatt a kormány legutóbb szeptemberben hosszabbította meg a válsághelyzetet, bármilyen kézzel fogható ok nélkül. Magyarországot persze évek óta nem fenyegeti tömeges bevándorlás – a rendőrség múlt héten összesen 152 bevándorolót tartóztatott fel a határon – az újabb hosszabbítást pedig masszív csúsztatás „előre nem tervezhetőnek” nevezni, hiszen az Orbán-kabinet 2015 szeptembere óta újra és újra elrendeli a válságállapotot. 
Ennél is sokatmondóbb a keretbővítés aránya: minden említett kategóriában egyformán növelték a beszerzés keretösszegét. Áruszállító járműből, egyterű rendőrfurgonból tehát ugyanúgy 50 százalékkal többet vesz a kormányzati központ, mint felső-közép kategóriás személyautóból.
Csakhogy míg haszonjárművekre mintegy 5,2 milliárd forintot, addig a felső-közép kategóriás, kvázi államtitkári autókra plusz 8,1 milliárdot szánnak. Mindezzel pedig a kormány kedvenc autóbeszállítója, a Porsche-csoport járt igazán jól, hiszen a hat pontból négyben őket bízták meg.

Nehéz elképzelni, hogy ezután minden elfogott határsértőt Audi A6-ossal és Skoda Superbekkel szállítanak majd idegenrendészeti táborokba, a vezetői autók dömpingszerű beszerzésére viszont nem találtunk épkézláb indokot.  Megkerestük a KEF sajtóosztályát, hogy kiderüljön melyik szervezetnek hány járművet és pontosan milyen típusúakat vásárolnak a bővítésből - és hogy miért kellett 8,1 milliárdos kvázi államtitkári  autókra költeni. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
Szerző
Frissítve: 2018.11.05. 12:37

Drágulási hullám: kenyér után zöldség, felkészül az áram

Publikálás dátuma
2018.11.05. 11:03

Még az ág is a szegényembert húzza: az élelmiszerek előállításának részköltségei egyre borsosabbak, az infláció pezsdülni látszik, jön a drágulási hullám.
Meglódulni látszik az infláció, ráadásul épp a szegényeket kapja oldalba, ugyanis az élelmiszerek drágulnak tempósan. Most éppen a zöldségeken a sor, amelyek 40-60 százalékkal is drágulhatnak az Inforádiónak nyilatkozó  Ledó Ferenc szerint. A Magyar Zöldség-Gyömölcs Terméktanács elnöke szerint számos oka van az áremelkedésnek, de a legnagyobb gond az, hogy Magyarországon és Európában is gyenge volt a termés több zöldségféléből is, többek között az aszály miatt. Ami a konkrét fajtákat illeti, gyökérzöldségekből (például zeller, répa, és így tovább), illetve hagymafélékből lehet hiány. 
    Amennyiben valósak a piaci félelmek, akkor egy kiló vöröshagyma a jövőben
    405 forintba
    kerülhet, míg jelenleg a KSH adatsora szerint 217 forint.

    De nemcsak a zöldségek ára száll el, hanem a kenyéré is. A legsötétebb jóslatok szerint duplájára drágulhat, ez számszerűen annyit tesz, hogy míg jelenleg 295 forint a kenyér átlagára, a jövőben
    590 forintra
    dagad. De az optimista becslések is legalább 15-25 százalékos többlettel (azaz 44-74 forinttal) számolnak.

    Nem véletlen, hogy a különböző élelmiszeripari szövetségek több péktermék árát is "felpuhítanák": nevezetesen 27-ről 5 százalékra csökkentenék az áfát. Amit persze a vásárlók áttételesen érzékelnének - úgy, hogy nem drágul a kenyér.
    Az áremelést többek között az üzemanyag drágulásának rovására írható. Emlékeztetőül: a benzin literjéért immár több mint 400 forintot kérnek, holott egy év még 350 forint körül mozgott a tarifája. Ezt a többletköltséget pedig a termelők, a fuvarozók és a kereskedők is kénytelenek beépíteni az árakba. Amelyek tovább hasasodhatnak, ugyanis a nemzetközi piacokon az áram is rendesen drágul - mintegy 50 százalékkal, ahogy az Index írja. Amennyiben ez Magyarországra is begyűrűzik, márpedig biztosan, akkor egy újabb tétellel híznak az előállítási költségek, és tovább pörög az infláció.
    Szerző

    Túl a csúcson a növekedés

    Publikálás dátuma
    2018.11.05. 10:30

    Fotó: Shutterstock
    Bár még jövőre is meghaladja a gazdasági növekedés átlagos üteme a három százalékot, az már bizonyos, hogy a csúcson túl vagyunk.
    Lanyhuló gazdasági növekedési ütem jellemzi az egész Európai Unió gazdaságát, ami londoni pénzügyi elemzők szerint már érezhető a közép- és kelet-európai országokban is. Igaz, mindössze arról van szó, hogy a második negyedév - éves alapon mért - 4,3 százalékos bővülése után a harmadikban átlagosan 4 százalékot mértek, a negyedikben pedig már ezt a szintet sem éri el a növekedés. Azonban, legalábbis Szász Péter, a Capital Economics elemzőjének az Európai Bizottság adataiból levezetett számításai szerint, a térségen belül Magyarország növekedési ütemének lassulása a legcsekélyebb. Szerinte nálunk az építőipar és az ipar egyes ágazatai jelentik a fő hajtóerőt. Londonban 2019-re nálunk is a térségre jellemző lanyhulást valószínűsítenek, a gyorsuló infláció és az alapkamat - minden bizonnyal bekövetkező - felemelése után. A Capital Economics fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egész régió exportját az euróövezet gyengébb aktivitása fogja vissza. A Magyarországgal az utóbbi időben elég elnézően bánó Morgan Stanley felfokozott derűlátását mi sem jellemzi jobban, mint hogy egyenesen robusztus növekedést látnak nálunk. Míg idénre 4,4 százalékos GDP-bővülést jósolnak a magyar gazdaságban, 2019 átlagában már ők is 3,7 százalékot várnak. Igaz, korábban még 3,9, illetve 3,3 százalékkal számoltak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank múlt hét csütörtökön kiadott térségi elemzése Magyarországon idén 4,3 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, vagyis 0,5 és 0,3 százalékkal javította a májusban kiadott előrejelzését. A hazai elemzők némiképp árnyalják a kedvező londoni képet. A magyar gazdaság növekedése a második negyedévben elérte a csúcspontját - mondta a Népszava érdeklődésére Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője már trendszerű lassulással számol. Az építőipar a 24,4 százalékos éves növekedését maga is kiemelkedőnek nevezte. Mindezt ugyanakkor a nagyon alacsony tavalyi bázisnak tudja be. Valószínűsíthető, hogy az építőipar elérte teljesítőképessége felső korlátait. Általánossá váltak a határidőcsúszások. A vállalkozások egymástól csábítják el a munkaerőt. Így, míg egyik gondjai megoldódnak, a másik lelassul. A szakembereknek stadionok helyett talán lakást kellene építeniük - jegyezte meg Virovácz Péter. Az iparral kapcsolatban már valódi gondokkal is szembesülni kell. Szemben a londoni véleményekkel, az ágazat gyengén teljesít. Ennek vannak átmeneti okai is: a Volkswagen-csoport tagja, a győri Audi továbbra sem tudta beszerezni egyes személyautó-típusaira a szennyezőanyag-kibocsátási felmérések kedvező eredményeit, ezért visszafogta a termelését, mert nem akarnak nagyobb készletet felhalmozni. Az elemző úgy vélte, ha a mostani problémák meg is oldódnak, az ipar növekedésének lassulásával mindenképpen számolni kell. A nemzetközi gazdasági életet jellemző bizonytalanságok mellett (Brexit, kereskedelmi háború, az uniós gazdasági bővülés lassulása) a magyar gazdaság számára egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány, ami egyre inkább fékezi a növekedést. Az idénymunkások hiánya miatt emelkednek a mezőgazdasági árak: a csak kézi erővel betakarítható eper- és málnatermés egy részét le sem tudták szedni - mondta Virovácz Péter.

    Uniós pénz nélkül lassabban menne

    Egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a magyar gazdasági növekedés az uniós források nélkül nem lenne képes ezt a tempót tartani. Ennek hatását Karsai Gábor, a GKI képviselője körülbelül plusz egy százalékpontra becsüli. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU nem csak gazdaságfejlesztésre ad pénzt, hanem - a többi között - az oktatás, az egészségügy vagy a kulturális intézmények fejlesztését is támogatja, ami nem jelenik meg a GDP-ben. 2019-ben még az ideinél is több pénzt kaphatunk Brüsszeltől: érzékelhető mérséklődés csak 2020-ra várható.

    Szerző
    Témák
    GDP növekedés