A jól látható tömeges bevándorlás miatt kellett gyorsan 8 milliárdért új vezetői autókat venni

Publikálás dátuma
2018.11.05 12:33

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Megnövelte jármű-beszerzési keretét a kormányzati központ. Ki nem találnák: a rendkívüli migrációs nyomás miatt ugrott meg 13 milliárddal a számla. Az összeg nagy részét viszont felső-közép kategóriás kocsikra költik.
Október végén váratlanul módosult a tavaly októberi, 45 milliárdos rend- és honvédelmi autótender: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 6 pontban változtatott a beszállítókkal kötött megállapodáson, és 13,3 milliárd forinttal emelte meg a szerződés eredeti összegét – derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
A közbeszerzési központ ezzel újabb személy-, egyterű és szállítójárműveket vásárolt – alsó és felső kategóriás autókból egyaránt, de hogy mennyit és melyik szervnek, az a szerződésmódosításból nem derül ki.
A döntést a KEF előre nem tervezhető körülményekkel indokolta – így például az Európát sújtó tömeges bevándorlásra hivatkoznak, ami miatt a kormány legutóbb szeptemberben hosszabbította meg a válsághelyzetet, bármilyen kézzel fogható ok nélkül. Magyarországot persze évek óta nem fenyegeti tömeges bevándorlás – a rendőrség múlt héten összesen 152 bevándorolót tartóztatott fel a határon – az újabb hosszabbítást pedig masszív csúsztatás „előre nem tervezhetőnek” nevezni, hiszen az Orbán-kabinet 2015 szeptembere óta újra és újra elrendeli a válságállapotot. 
Ennél is sokatmondóbb a keretbővítés aránya: minden említett kategóriában egyformán növelték a beszerzés keretösszegét. Áruszállító járműből, egyterű rendőrfurgonból tehát ugyanúgy 50 százalékkal többet vesz a kormányzati központ, mint felső-közép kategóriás személyautóból.
Csakhogy míg haszonjárművekre mintegy 5,2 milliárd forintot, addig a felső-közép kategóriás, kvázi államtitkári autókra plusz 8,1 milliárdot szánnak. Mindezzel pedig a kormány kedvenc autóbeszállítója, a Porsche-csoport járt igazán jól, hiszen a hat pontból négyben őket bízták meg.
Nehéz elképzelni, hogy ezután minden elfogott határsértőt Audi A6-ossal és Skoda Superbekkel szállítanak majd idegenrendészeti táborokba, a vezetői autók dömpingszerű beszerzésére viszont nem találtunk épkézláb indokot.  Megkerestük a KEF sajtóosztályát, hogy kiderüljön melyik szervezetnek hány járművet és pontosan milyen típusúakat vásárolnak a bővítésből - és hogy miért kellett 8,1 milliárdos kvázi államtitkári  autókra költeni. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
Frissítve: 2018.11.05 12:37

Magyarország adóparadicsom-szerűen működik egy friss EP-jelentés szerint

Publikálás dátuma
2019.03.26 17:01
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az elsöprő többséggel elfogadott jelentés javaslatot tesz többek közt egy európai pénzügyi rendőrség és egy európai pénzmosás elleni szervezet felállítására is. Hat másik uniós tagállamot is elmarasztaltak.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - írja az MTI az uniós parlament keddi közlése nyomán. Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.

A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet.
.A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket. Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak.

Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot. Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására. A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.

Szigorított a jegybank: emelték az egynapos betétek kamatát

Publikálás dátuma
2019.03.26 14:34

Fotó: Népszava
A monetáris tanács döntésének bejelentése után gyengült a forint.
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte. Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

Gyengült a forint

A monetáris tanács bejelentése után gyengült a forint: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért, ám öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott.