Megint lepattant az Auróráról Józsefváros vezetése

Publikálás dátuma
2018.11.06. 21:37
FOTÓ: Tóth Gergő
Bírósági ítélet tette helyre a Sára Botond vezette önkormányzatot, egyelőre nem zárathatják be a civil szervezeteknek otthont adó Aurórát. A 8. kerület sokadszorra fut neki a szórakozóhely felszámolásának.
Ezúttal sem sikerült bezáratni az Aurórát, pedig a józsefvárosi önkormányzat nagyon igyekezett: kedden bírósági ítélet semmisítette meg a bezáratásról szóló határozatot – egyben elmarasztalták a kerületet, és új eljárásra kötelezték őket. A hírről Facebook-oldalán számolt be a szórakozóhely:  
„A bírói tanács szerint ugyanis az Önkormányzat nem értesített minket arról, hogy eljárás folyik ellenünk, ezért elmarasztalták az Önkormányzatot, és arra kötelezték őket, hogy új eljárást indítsanak ellenünk. Egyik szemünk sír, a másik nevet, de igazából mindkettő inkább sírva nevet! Túl sokáig nem lesz nyugtunk, biztosan fog új eljárás fog indulni, de azért mi ennek is örülünk – a kis győzelem is győzelem” - írták. 

Mindent bevetnek az Auróra ellen

Aggodalmuk nem alaptalan, az önkormányzat 2017 júniusa óta sokadszor fut neki az Auróra kiűzésének. Először azután estek neki a szórakozóhelynek, hogy a rendőrség hatalmas, fél napos razzia után csekély mennyiségű kábítószert talált a kocsma két vendégénél. Az akkor még Kocsis Máté vezette Józsefváros hetekkel később bezáratta az Auróra Kioszkot és az Auróra Kertet – részben a rendőrségi eljárásra, részben településkép-védelmi szempontokra hivatkozva – a fővárosi kormányhivatal, illetve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság viszont hónapokkal később megállapította, hogy mindkét helyiség bezáratása törvényellenes volt. 
A kerületi vezetésnek ez sem volt elég: idén július 16-án – az új polgármester, Sára Botond hivatalba lépésének napján – ismét elrendelte az Auróra bezáratását, közbiztonsági érdekből, ám úgy, hogy a szórakozóhelyet nem értesítették erről; ezért bukták aztán az újabb eljárást. Legutóbb pedig már azt is felajánlotta az önkormányzat, hogy megvásárolja az Auróra Civil Központ által használt ingatlanokat – a jelek szerint minden eszközt bevetnek, hogy a civil foglalkozásoknak és koncerteknek otthont adó központ ne maradhasson a kerületben.

Előbb a szélsőjobb, majd az önkormányzat próbálkozott

A csendes háború mögött propaganda és politika áll: Az Aurórát a zsidó fiatalokból álló Marom Egyesület hozta létre, miután a szervezetnek költöznie kellett előző helyéről, a Király utcai Sirályból. Az önmagát alkotótérként és civil bázisként meghatározó intézmény honlapján támogatóként szerepel a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány - ami szemet szúrt a hazai és a brit szélsőjobbnak is Nick Griffin, a hírhedt brit fajvédő tavaly tavasszal egy budapesti konferencián az Aurórát jelölte meg Soros György magyarországi főhadiszállásaként. Később „vármegyés” ifjak hasonló tartalmú plakátokat ragasztgattak az Auróra bejáratára, feliratokat festettek a járdára – aztán megkezdődött a hely hatósági-önkormányzati vezgzálása.
Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 22:13

A kormány bizonyítványát magyarázta az államtitkár

Publikálás dátuma
2018.11.06. 20:44
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Míg az ellenzék azt kérte: vonja vissza a kormány az utcán élést tiltó szabályt, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy fölkészültek télre. Szerinte minden rendben: van ellátóhely, ahol megmenthetők a fagyhaláltól a hajléktalanok.
Van-e joga megfagyni, és a cipőtalpak magasságában, fekáliában élnie bárkinek? Bezsuppolhatók-e akaratuk ellenére a hajléktalanok a kijelölt szálláshelyekre? Menti vagy üldözi kormány az utcán élőket?

Egyebek mellett e kérdésekre is keresték a választ a képviselők kedden az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában, ahol Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár személyesen számolt be arról, hogyan készült fel az állam a téli hajléktalan-ellátásra. Szerinte: minden rendben van. Emlékezetes: október 15-én lépett életbe az a rendelet, miszerint, ha valakit 90 napon belül háromszor is figyelmeztetnek a rendőrök, mert közterületen él, az ellen szabálysértési eljárást indítanak. Annak eredményeként közérdekű munkára ítélhetik a hajléktalant, s ha ezt megtagadja, elzárással is büntethető. - A rendelet életbelépése óta öt embert vettek szabálysértési őrizetbe, és 647-et segítettek ahhoz, hogy fűtött helyre kerüljön, azaz eljusson az ellátóhelyre, ahol vigyáznak rá – vont mérleget a szociális ügyekért felelős államtitkár. Szerinte a rendőrség humánusan jár el, s pusztán az a céljuk, hogy mindenkit fedél alá juttassanak éjszakára. A férőhelyek számával kapcsolatos aggodalmakra pedig megjegyezte: nincs baj. A budapesti szállásoknak még csak a háromnegyede (69,4 százaléka) foglalt, országosan pedig csak a férőhelyek 71 százaléka telt meg. Így aki akar, biztosan bemehet ruhát váltani, aludni. Szerinte a kormány felkészült a télre: mintegy 240 szervezet segíti az utcán élőket, csaknem húszezer férőhely van az éjjeli menedékhelyeken. A kormány elkülönített egy 300 millió forintos alapot a krízis helyzetek megoldására, az összegből 84 millióra fejlesztési tervekkel pályázhatnak az éjjeli szállásokat és a nappali melegedőket fenntartó szervezetek. A politikus szerint a hajléktalan ellátórendszer akkor működik jól, ha nem tűri közömbösen és ezzel egyben konzerválja az otthontalanságot, hanem segít visszajutni a normális, hétköznapi életbe a kisodródottaknak. Az utcán élést tiltó törvénymódosításával kapcsolatban azt mondta: a rendőrséggel, a mentőkkel az utcai szociális munkásokkal közösen azon vannak, hogy senkinek ne kelljen az utcán megfagynia. Az államtitkár több ellátóhelyet személyesen is végig látogatott. Úgy látta, az intézmények rendelkeznek zárható szekrénnyel, és az ott dolgozó szakemberek emberségesek. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa arról érdeklődött, hogy milyen tervei vannak a kormánynak, miután meg volt az első utcai demonstráció, valamint orvosok, bírák, ügyvédek, társadalomtudósok is tiltakoztak a hajléktalanrendelet ellen. Ő maga határozottan azt kérte: vonja vissza a kormány ezt az embertelen jogszabályt. Lukács László, a Jobbik képviselője azt sejttette, hogy az állam szigor a hajléktalanok ellen a kórházakba „gyűjtötte” az utcán élőket. És azt firtatta, hogy az államtitkárnak vannak- e adatai arról, hogy mekkora nyomás alá került az ellátórendszer? Győzik-e a belgyógyászati, pszichiátriai ágyakkal az intézmények? Számíthatnak-e a kórházak valamilyen kompenzációra a megnövekedett forgalmuk után? Fülöp Attila türelmet kért, mert mint mondta: a képviselő által felvetettekkel kapcsolatban még nincsenek adatai. Zombor Gábor (Fidesz) arról érdeklődött – miután maga is egy hajléktalanokat gondozó civil szervezet alapítója – valóban elveszik-e és megsemmisítik-e az utcán élők személyes tárgyait? Mert ha ez valóban így van, ahogyan azt hallani, akkor arra kéri Fülöp Attilát, mint a kormányzat tagját, járjon el, hogy ez ne történjen meg. Fülöp Attila szerint nem semmisítik meg a hajléktalanok holmijait, egy raktárba kerül megőrzésre. Volner János független képviselő arról beszélt, hogy a hajléktalanok közül sokan küzdenek az alkoholizmussal, és egyéb krónikus betegségekkel, pszichés problémákkal, a melegedőket pedig azért kerülik, mert ott nem érzik sem magukat, sem a holmijukat biztonságban. Arra kérte az államtitkárt, hogy oldják meg a hajléktalanok személyes csomagjainak az őrzését a szálláshelyeken. Megjegyezte: az ellátásuk körüli problémák mellett se tartja normálisnak, hogy a turisták által kedvelt városrészekben emberek aludjanak az utcákon. Pesti Imre ( Fidesz) úgy fogalmazott: elviselhetetlen, ha embertársaink a cipőtalpak magasságában, fekáliában élnek az utcán. Hozzátette: örömmel látja, hogy egy hangos kisebbség mellett a társadalom többsége támogatja a kormány hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedéseit. „Örülünk, hogy az ellenzék megint talált valamit, amit politikai akciózásra lehet használni” Végül megjegyezte: a hajléktalanok gondozásában most az is fontos feladat, hogy megmaradjon az érintettek privát szférája a melegedőkben is. Végül azt tudakolta az államtitkártól lát-e hosszú távú megoldást arra, hogy miként juttathatók ezek az emberek vissza a munkavilágába. Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt, hogy a város mindenkié – nem azt jelenti, hogy mindenki azt teheti, amit csak akar. Mint ahogyan demokrácia értelme sem az, hogy egy kisebbség elnyomhatja a többséget, hanem azt, hogy a többség segíti a kisebbséget. Nem értette, miért vált ki heves tiltakozást egyesekből, ha a kormány nem hagyja a hajléktalan, leromlott egészségű embereket magára, hanem ehelyett kiutat mutat nekik. A képviselőnő végül felidézett egy korábbi elemzést, miszerint leggyakrabban a válások okozzák a hajléktalanságot. Ám szerinte a kormány által biztosított családtámogatásokkal részben kevesebb házasság végződhet válással, de ha mégis bekövetkezik, jobb anyagi körülmények mellett történhet meg, mint korábban. Korózs Lajos, (MSZP) a bizottság elnöke az állami neveltek utógondozását szorgalmazta. Megegyezve, hogy a hajléktalanok között sok a fiatal, a harminc év alatti, akik zömében az állami gondozásból kerülnek az utcára. Az ülésen a kormánypárti képviselők továbbiakban megint elutasították, hogy a politikusok VIP-ellátását megszüntető indítvány napirendje kerüljön. Ugyancsak elutasították Dúró Dóra képviselő javaslatát, aki azt szeretné elérni, hogy jogszabály kötelezze az abortuszra váró nőket, hogy a beavatkozás előtt meghallgassák magzatuk szívhangját. Zombor Gábor képviselőtársai nevében előre jelezte, hogy a szavazáskor ők a maguk részéről tartózkodnak. Azzal együtt is, hogy 99 százalékban egyetértenek Dúró Dóra érveivel, szándékával, de az eszköz, amit választott, nem támogatható. Súlyos krízis helyzetben lévő nők pszichés gyötrése elfogadhatatlan, hiszen nagyon sokféle élethelyzet (nemi erőszak, genetikai rendellenesség) is oka lehet annak, hogy valaki a terhesség megszakítást választja. Zombor beszélt arról is, hogy maga a szakma is veszélyesnek tartja, nem ajánlja a nagyon korai terhességekben a szívhangot fölerősítő eszköz használatát. Az orvosnak pedig nem lehet utasításba adni egy jogszabállyal, hogy a krízisben lévő páciensének kötelessége tovább rontani a pszichés állapotát. 
Szerző

Már a parlament előtt a közigazgatási bíróságok terve

Publikálás dátuma
2018.11.06. 20:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ha a kormánypárti kétharmad megszavazza – és miért ne tenné – kormányzati felügyelet alá kerülnek a közigazgatási perek, így az állam és az állampolgár között zajló jogviták is.
Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek - jelentette be kedden az igazságügyi miniszter.Trócsányi László azt is hozzátette, hogy a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel. A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok „felelőtlenül már most támadják” a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint,Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként pedig  azt említette, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot – írja az MTI.
A közigazgatási bíróság bevezetése ugyanakkor megkettőzi és részben kormányzati felügyelet alá helyezi az igazságszolgáltatás hazai rendszerét, az új rendszerben nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem Trócsányi minisztériuma döntene a bírói kinevezésekről, a bíróságok költségvetéséről is.
A lapunknak nyilatkozó jogi szakértő – Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője – szerint a ma a Kúrián és a törvényszékeken dolgozó közigazgatási bírákat átveszi az új bírósági szervezet, és mai közigazgatási és munkaügyi kollégiumok sem maradnak a rendes bíróságok alatt.
Az sem túl megnyugtató, hogy új közigazgatási bíróságok bíráit pályázat útján választják majd ki, és a döntés a miniszteré. Ráadásul a tervezet szerint nem csak bírók pályázhatnak, közigazgatási bíró válhat a „kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretekkel” és gyakorlattal rendelkező pályázókból is. 
Fleck attól tart, hogy a 2010 óta lojalitásukat bizonyító személyek kerültek a közigazgatásba

így közülük választanak majd új bírákat. Akár a teljes közigazgatási bíró kar kicserélődhet, amihez hasonló a B-listázások idején történt. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 20:46