Orbán török barátja már biztosan nyer a kínai kapcsolatokon

Publikálás dátuma
2018.11.07 14:06

Fotó: AFP/ Ahmet Sel
A miniszterelnök magával vitte Adnan Polatot Sanghajba, a török nagyvállalkozó egy megállapodást is aláírt a Powerchinával.
Egy török oligarcha a magyar delegáció tagjaként, a magyar kormány támogatásával Kínába, hogy ott kormányzati hátszéllel jusson kínai állami támogatáshoz egy magyarországi beruházáshoz – írja a Magyar Narancs. A cikk szerint Adnan Polatról lehet szó, aki Erdoğan török elnökkel is jó kapcsolatot ápol, és Tiborcz Istvánnal is üzletelt. A lap azt írja, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye az első Kínai Nemzetközi Import Expón felállított magyar országpavilon megnyitójáról igen szűkszavú, bár pár részlet itt már kiderül a megállapodásokról. Ebben szerepel egy cégnév nélkül elejtett mondat is, miszerint „szerződést írtak alá egy magyarországi napelempark építéséről”. A Magyar Narancs tavaly szeptemberben írta meg, hogy Adnan Polat cége egy 1000 MW kapacitású napelem parkot tervez felépíteni Magyarországon, erre a hatalmas kapacitásra a török üzletember öt évet és 700 millió eurót szánt.   A kínai állami vállalatok azonban nem olyan szemérmesek, mint a magyar minisztérium. A Power Construction Corporation of China (Powerchina) egy állami tulajdonban lévő konglomerátum, mely megújuló energiával kapcsolatos beruházásokban vesz részt. A lap azt írja, a Powechina a honlapján részletes beszámolót közölt arról, hogy kedden Yao Qiang ellátogatott az Expó magyar pavilonjába. A Powerchina vezérigazgató-helyettese ott Orbán Viktorral és a magyar delegációval tárgyalt, majd a cég aláírt egy megállapodást a török Polat Grouppal, egy 750 MW-os fo tovoltaikus erőmű létesítéséről. Mint azt a Magyar Narancs észrevette, Polat az ATV riportjában is feltűnik a háttérben:
A keleti nyitás jegyében Orbán a sanghaji, első Kínai Nemzetközi Import Expo megnyitása alkalmából Hszi Csin-ping kínai államfővel is tárgyalt. A magyar miniszerelnök úgy fogalmazott: minden várakozást felülmúlt Magyarország és Kína kapcsolatainak fejlődése az utóbbi egy évtizedben. Azonban valójában egyoldalúak a kínai-magyar kapcsolatok, és persze, hogy a keleti birodalom javára – erről itt írtunk bővebben.
Frissítve: 2018.11.07 14:06

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző