A minimálbérnél is kevesebbet keres a dolgozók harmada

Publikálás dátuma
2018.11.07 17:10
Képünk illusztráció
Fotó: /
Még a minimálbért sem kereste meg tavaly másfélmillió munkavállaló: ez látszik legalábbis az adóbevallásokból. Átlagbér feletti fizetést pedig a dolgozók negyede kap.
Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amelyet minden munkavállalónak meg kell(ne) kapnia, az adóbevallások alapján tavaly a munkaviszonnyal rendelkezők több mint harmada  - havi átlagban - nem kereste meg ezt az összeget. Ez derült ki a Policy Agenda elemzéséből, amely a 2017-es anonimizált adóbevallások alapján vizsgálta a hazai bérviszonyokat. Tavaly a minimálbér összege havi bruttó 127 500 forint volt, ami éves szinten bruttó  1 millió 530 ezer forintot jelent, ám ennél kevesebb jövedelmet vallott be az elemzés szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34 százaléka, vagyis 1,45 millió dolgozó.  A minimálbérnél persze kevesebbet kapnak a közfoglalkoztatottak - a kormány szerint ez motiválja őket az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre -, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet a minimálbérnél, ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki. Vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket.  Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: őket is meglepte ez az adat. Szerinte feltehetőleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók nem tudják: a munkaadójuk részmunkaidőre jelentette be őket, így a hivatalos - önbevalláson alapuló - statisztikában teljes munkaidősként jelennek meg, hiszen annyit is dolgoznak, de a bérüket részmunkaidőre kapják.  Az SZJA-adatok vizsgálata során a Policy Agenda két kört vett számításba az 5 millió adóbevallásból: munkaviszonyból származó bérjövedelmeket 4,26 millió adózó vallott be, egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket 551 ezren szereztek (ide sorolták többek között a külszolgálatért kapott, az értékpapír formájában szerzett, a segítő családtagként kapott, az egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként szerzett jövedelmeket). A két kategória között egyébként jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember nem szerzett munkaviszonyból származó, csak egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet. Az adatokból az is kiderült: a munkavállalók 43 százaléka - 1,83 millió ember - csupán a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti összeget keresett tavaly. Átlagbér feletti fizetést pedig mindössze a dolgozók 23 százaléka mondhatott magáénak: ez 981 ezer munkavállalót jelent.  A Policy Agenda az SZJA-adatbázis alapján vizsgálta a béregyenlőtlenséget is. Ehhez a dolgozókat jövedelmi tizedekre osztották három kategóriában: elsőként a kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmeket vették alapul, a második körbe azok az adózók kerültek be, akik havi átlagban legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be, a harmadik vizsgált körbe pedig minden munkához kapcsoló jövedelmet beszámítottak. Az elemzés alapján a legfelső tizedbe tartozók - azaz a legjobban keresők - annyit visznek haza, mint a társadalom alsó kétharmada (65 százaléka). Ez pedig azt jelenti, hogy 426 ezer jól kereső munkavállaló bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió sokkal kevesebbet kereső dolgozóénak. Hogy mennyire torz a hazai bérszerkezet, azt jól mutatja, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő. Kisebb egyenlőtlenséget mutatott ki az elemzés azoknál a csoportoknál, ahol volt legalább a minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelem a bevallásban: itt a felső 10 százalék által megkeresett pénz az alsó 50 százalék keresetével egyenlő. A harmadik kategóriában viszont ismét nagy egyenlőtlenség látszik: a munkaviszonyból és egyéb címen is bér jellegű jövedelmet szerzettek csoportjába sorolható munkavállalók 65 százaléka keres annyit, mint a felső 10 százalék. Azaz az egyéb bérjövedelmek egyáltalán nem mérsékelték a béregyenlőtlenséget. A Policy Agenda  már egy korábbi elemzésében is kimutatta, milyen nagyok a bérkülönbségek a magyar munkaerőpiacon. Akkor a Pénzügyminisztériumtól kikért béradatok alapján vizsgálták a bérviszonyokat. Kiszámították: a magyar dolgozók kétharmadának bére egyáltalán nem éri el a KSH által közölt 324 ezer forintos átlagfizetést. A béregyenlőtlenségek pedig egyre nőnek a magyar munkaerőpiacon, holott azok már így is nagyok - nem csak uniós szinten, de még a Visegrádi országokhoz képest is.   Kiss Ambrus erről korábban azt mondta lapunknak: nem törvényszerű, hogy van egy jól kereső szűk réteg, és van egy rosszul kereső többség, egy egészségesen fejlődő bérstruktúra esetén nincsenek ilyen kiugró különbségek. Magyarország azonban Európa összeszerelő üzemévé vált. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások. A magyar munkaerőpiacon így most sokan végeznek alacsonyan fizetett, kis hozzáadott értékű munkát, és kevesen dolgoznak magas hozzáadott értékkel, magas fizetésekért, miközben nincs középréteg.  
2018.11.07 17:10

Ennyit a műanyag elleni háborúról: maradnak a zacskók

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:13

Fotó: Shutterstock/
Hiába van uniós kötelezettség, a kormány kivár, amíg lehet.
Nem nyerte el a kormány tetszését a műanyag zacskók termékdíjemelési terve - közölte a tegnapi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Az innovációs és technológiai tárca első körben a normál, könnyű és nagyon könnyű műanyag szatyrokra darabonkénti, az egyszerhasználatos műanyag étkezési eszközökre pedig kilónkénti termékdíj kiszabását javasolta. Hosszú távon teljes tiltást terveztek. Gulyás Gergely indoklása szerint az erre vonatkozó uniós kötelezvényt csak akkor léptetik érvénybe, ha az már elkerülhetetlen.
Témák
hír
2018.11.15 21:13

Ha a 11 év fizetését összegyűjti, na akkor lesz új lakása Pesten

Publikálás dátuma
2018.11.15 20:32
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Gyorsul a budapesti ingatlanárak növekedése, tovább nyílik az olló főváros és vidék között.
Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások – idézi az Index a Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci Jelentését. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy 2018 első félévében is nőtt az árolló a fővárosi és vidéki ingatlanok között.
2018 második negyedévére ugyanis a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme, miközben vidéki városokban  13 ,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent a növekedési ütem. Az átlagfizetésekhez képest Budapesten érdemben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. Míg országos átlagban nem nőttek érdemben az átlagos négyzetméterárak az átlagkeresetekhez viszonyítva, addig Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások. Országos átlagban 5,4 és 9,4 évnyi nettó átlagbér összegét teszi ki egy 65 négyzetméteres használt és új lakás ára, és ezek az értékek nem változtak érdemben 2013 óta. Budapesten viszont egyre nehezebb lakáshoz jutni: 2013-ban még csupán 5,9 évnyi átlagbér kellett egy 65 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan, ami 2018-ra 8,9 évnyi átlagjövedelemre emelkedett. Mindez budapesti új lakások esetén már több mint 10 évnyi jövedelmet tesz ki - teszi hozzá a portál.
2018.11.15 20:32