A minimálbérnél is kevesebbet keres a dolgozók harmada

Publikálás dátuma
2018.11.07. 17:10
Képünk illusztráció
Még a minimálbért sem kereste meg tavaly másfélmillió munkavállaló: ez látszik legalábbis az adóbevallásokból. Átlagbér feletti fizetést pedig a dolgozók negyede kap.
Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amelyet minden munkavállalónak meg kell(ne) kapnia, az adóbevallások alapján tavaly a munkaviszonnyal rendelkezők több mint harmada  - havi átlagban - nem kereste meg ezt az összeget. Ez derült ki a Policy Agenda elemzéséből, amely a 2017-es anonimizált adóbevallások alapján vizsgálta a hazai bérviszonyokat. Tavaly a minimálbér összege havi bruttó 127 500 forint volt, ami éves szinten bruttó  1 millió 530 ezer forintot jelent, ám ennél kevesebb jövedelmet vallott be az elemzés szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34 százaléka, vagyis 1,45 millió dolgozó.  A minimálbérnél persze kevesebbet kapnak a közfoglalkoztatottak - a kormány szerint ez motiválja őket az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre -, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet a minimálbérnél, ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki. Vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket.  Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: őket is meglepte ez az adat. Szerinte feltehetőleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók nem tudják: a munkaadójuk részmunkaidőre jelentette be őket, így a hivatalos - önbevalláson alapuló - statisztikában teljes munkaidősként jelennek meg, hiszen annyit is dolgoznak, de a bérüket részmunkaidőre kapják.  Az SZJA-adatok vizsgálata során a Policy Agenda két kört vett számításba az 5 millió adóbevallásból: munkaviszonyból származó bérjövedelmeket 4,26 millió adózó vallott be, egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket 551 ezren szereztek (ide sorolták többek között a külszolgálatért kapott, az értékpapír formájában szerzett, a segítő családtagként kapott, az egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként szerzett jövedelmeket). A két kategória között egyébként jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember nem szerzett munkaviszonyból származó, csak egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet. Az adatokból az is kiderült: a munkavállalók 43 százaléka - 1,83 millió ember - csupán a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti összeget keresett tavaly. Átlagbér feletti fizetést pedig mindössze a dolgozók 23 százaléka mondhatott magáénak: ez 981 ezer munkavállalót jelent.  A Policy Agenda az SZJA-adatbázis alapján vizsgálta a béregyenlőtlenséget is. Ehhez a dolgozókat jövedelmi tizedekre osztották három kategóriában: elsőként a kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmeket vették alapul, a második körbe azok az adózók kerültek be, akik havi átlagban legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be, a harmadik vizsgált körbe pedig minden munkához kapcsoló jövedelmet beszámítottak. Az elemzés alapján a legfelső tizedbe tartozók - azaz a legjobban keresők - annyit visznek haza, mint a társadalom alsó kétharmada (65 százaléka). Ez pedig azt jelenti, hogy 426 ezer jól kereső munkavállaló bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió sokkal kevesebbet kereső dolgozóénak. Hogy mennyire torz a hazai bérszerkezet, azt jól mutatja, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő. Kisebb egyenlőtlenséget mutatott ki az elemzés azoknál a csoportoknál, ahol volt legalább a minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelem a bevallásban: itt a felső 10 százalék által megkeresett pénz az alsó 50 százalék keresetével egyenlő. A harmadik kategóriában viszont ismét nagy egyenlőtlenség látszik: a munkaviszonyból és egyéb címen is bér jellegű jövedelmet szerzettek csoportjába sorolható munkavállalók 65 százaléka keres annyit, mint a felső 10 százalék. Azaz az egyéb bérjövedelmek egyáltalán nem mérsékelték a béregyenlőtlenséget. A Policy Agenda  már egy korábbi elemzésében is kimutatta, milyen nagyok a bérkülönbségek a magyar munkaerőpiacon. Akkor a Pénzügyminisztériumtól kikért béradatok alapján vizsgálták a bérviszonyokat. Kiszámították: a magyar dolgozók kétharmadának bére egyáltalán nem éri el a KSH által közölt 324 ezer forintos átlagfizetést. A béregyenlőtlenségek pedig egyre nőnek a magyar munkaerőpiacon, holott azok már így is nagyok - nem csak uniós szinten, de még a Visegrádi országokhoz képest is.   Kiss Ambrus erről korábban azt mondta lapunknak: nem törvényszerű, hogy van egy jól kereső szűk réteg, és van egy rosszul kereső többség, egy egészségesen fejlődő bérstruktúra esetén nincsenek ilyen kiugró különbségek. Magyarország azonban Európa összeszerelő üzemévé vált. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások. A magyar munkaerőpiacon így most sokan végeznek alacsonyan fizetett, kis hozzáadott értékű munkát, és kevesen dolgoznak magas hozzáadott értékkel, magas fizetésekért, miközben nincs középréteg.  
Szerző

Orbán török barátja már biztosan nyer a kínai kapcsolatokon

Publikálás dátuma
2018.11.07. 14:06

Fotó: Ahmet Sel / AFP
A miniszterelnök magával vitte Adnan Polatot Sanghajba, a török nagyvállalkozó egy megállapodást is aláírt a Powerchinával.
Egy török oligarcha a magyar delegáció tagjaként, a magyar kormány támogatásával Kínába, hogy ott kormányzati hátszéllel jusson kínai állami támogatáshoz egy magyarországi beruházáshoz – írja a Magyar Narancs. A cikk szerint Adnan Polatról lehet szó, aki Erdoğan török elnökkel is jó kapcsolatot ápol, és Tiborcz Istvánnal is üzletelt. A lap azt írja, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye az első Kínai Nemzetközi Import Expón felállított magyar országpavilon megnyitójáról igen szűkszavú, bár pár részlet itt már kiderül a megállapodásokról. Ebben szerepel egy cégnév nélkül elejtett mondat is, miszerint „szerződést írtak alá egy magyarországi napelempark építéséről”. A Magyar Narancs tavaly szeptemberben írta meg, hogy Adnan Polat cége egy 1000 MW kapacitású napelem parkot tervez felépíteni Magyarországon, erre a hatalmas kapacitásra a török üzletember öt évet és 700 millió eurót szánt.   A kínai állami vállalatok azonban nem olyan szemérmesek, mint a magyar minisztérium. A Power Construction Corporation of China (Powerchina) egy állami tulajdonban lévő konglomerátum, mely megújuló energiával kapcsolatos beruházásokban vesz részt. A lap azt írja, a Powechina a honlapján részletes beszámolót közölt arról, hogy kedden Yao Qiang ellátogatott az Expó magyar pavilonjába. A Powerchina vezérigazgató-helyettese ott Orbán Viktorral és a magyar delegációval tárgyalt, majd a cég aláírt egy megállapodást a török Polat Grouppal, egy 750 MW-os fo tovoltaikus erőmű létesítéséről. Mint azt a Magyar Narancs észrevette, Polat az ATV riportjában is feltűnik a háttérben:
Orbán Viktor nyilatkozik az ATV-nek, háttérben Adnan Polat
Fotó: ATV
A keleti nyitás jegyében Orbán a sanghaji, első Kínai Nemzetközi Import Expo megnyitása alkalmából Hszi Csin-ping kínai államfővel is tárgyalt. A magyar miniszerelnök úgy fogalmazott: minden várakozást felülmúlt Magyarország és Kína kapcsolatainak fejlődése az utóbbi egy évtizedben. Azonban valójában egyoldalúak a kínai-magyar kapcsolatok, és persze, hogy a keleti birodalom javára – erről itt írtunk bővebben.
Szerző

Hatalmas kedvezményt ígért, most a Versenyhivatal vizsgálja az egyik legnagyobb webáruházat

Publikálás dátuma
2018.11.07. 13:57

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Valótlan árkedvezménnyel próbálhatott vásárlókat szerezni az Alza - véli a Gazdasági Versenyhivatal, amely versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett a vállalkozással szemben.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert úgy véli, a vállalkozás „Black Friday” akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A közleményből nem derül ki, mikori Balck Friday-akcióról van szó, de vélhetőleg egy augusztus végén kezdődött kampányt kifogásolnak. Az „igazi” Black Friday ugyan csak november 23-án lesz, de az Alza már korábban megkezdte ezzel a címszóval az akciózást: a blackfriday.hu szerint a webáruház Black Friday-akciója augusztus 20-tól egészen szeptember 2-ig tartott.    A GVH közleménye szerint a vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos kedvezményre tehetnek szert a Black Friday idején történő vásárlással. A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette. Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.   Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és e hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban. Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el – hangsúlyozza a GVH, amely korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő Black Friday, illetve adventi hétvégi akciók miatt. Tavaly például az Extreme Digital Zrt.-re szabott ki 20 millió forintos bírságot a GVH: némiképp sajátos időzítéssel, éppen egy nappal a webáruház aktuális Black Friday akciója előtt, holott a kifogásolt gyakorlat még a 2015-ös Fekete Pénteki kampányban zajlott.    Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Magyarországra az e-kereskedők hozták be öt éve az akciónapot: tavaly már a webáruházak 62 százaléka tartott ilyet. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket, amelyek közül a legkeresettebbek a játékok, a háztartási gépek, a konyhafelszerelések és a szórakoztató elektronikai cikkek. A Black Friday Amerikában hagyományosan a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 23-a. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház korábban szervezi saját Fekete Péntekét. Az online kereskedelem forgalma tavaly már átlépte a 360 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedést jelent. Összességében a webáruházak 83 százaléka is sikeresebb évet zárhatott, mint egy évvel korábban. Mindebben a Black Friday erőteljes piacalakító hatással bír: a tavaly november 24-re eső akciónap nettó 27 milliárd forint forgalmat generált. A kampányba minden eddiginél több e-kereskedő szállt be, igazán profitálni azonban csak a nagyobb webáruházak tudtak belőle. A kisebbek számára a Black Friday inkább egyfajta kényszerpályát jelent. Aki ugyanis kimarad, az vásárlót veszít, hiszen a rendkívül árérzékeny magyar vásárlókat leginkább az akciókkal lehet megfogni.   

Rövid idő alatt TOP-listás lett az Alza

A legnagyobb 10 kereskedő adja a teljes e-kereskedelmi forgalom 37 százalékát, a toplista szereplői tavaly együttesen mintegy 135 milliárd forint forgalmat realizáltak online értékesítésből – derül ki a GKI Digital összesítéséből. A TOP 10-es mezőny élén tavaly szoros versenyben az Extreme Digital, az eMAG és a MediaMarkt állt. A GKI Digital szerint a listán szereplő cégek többsége egymás közvetlen versenytársaként már eddig is komoly harcot vívott a vásárlókért és a média felületekért. A toplistás mezőny azonban 2017-ben új kihívót is kapott az Alza.hu személyében. Csehország piacvezető webáruháza alig 4 hónapnyi érdemi magyar jelenléttel is felért a lista 8. helyére.

Szerző
Frissítve: 2018.11.07. 19:40