A minimálbérnél is kevesebbet keres a dolgozók harmada

Publikálás dátuma
2018.11.07 17:10
Képünk illusztráció
Még a minimálbért sem kereste meg tavaly másfélmillió munkavállaló: ez látszik legalábbis az adóbevallásokból. Átlagbér feletti fizetést pedig a dolgozók negyede kap.
Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amelyet minden munkavállalónak meg kell(ne) kapnia, az adóbevallások alapján tavaly a munkaviszonnyal rendelkezők több mint harmada  - havi átlagban - nem kereste meg ezt az összeget. Ez derült ki a Policy Agenda elemzéséből, amely a 2017-es anonimizált adóbevallások alapján vizsgálta a hazai bérviszonyokat. Tavaly a minimálbér összege havi bruttó 127 500 forint volt, ami éves szinten bruttó  1 millió 530 ezer forintot jelent, ám ennél kevesebb jövedelmet vallott be az elemzés szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34 százaléka, vagyis 1,45 millió dolgozó.  A minimálbérnél persze kevesebbet kapnak a közfoglalkoztatottak - a kormány szerint ez motiválja őket az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre -, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet a minimálbérnél, ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki. Vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket.  Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: őket is meglepte ez az adat. Szerinte feltehetőleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók nem tudják: a munkaadójuk részmunkaidőre jelentette be őket, így a hivatalos - önbevalláson alapuló - statisztikában teljes munkaidősként jelennek meg, hiszen annyit is dolgoznak, de a bérüket részmunkaidőre kapják.  Az SZJA-adatok vizsgálata során a Policy Agenda két kört vett számításba az 5 millió adóbevallásból: munkaviszonyból származó bérjövedelmeket 4,26 millió adózó vallott be, egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket 551 ezren szereztek (ide sorolták többek között a külszolgálatért kapott, az értékpapír formájában szerzett, a segítő családtagként kapott, az egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként szerzett jövedelmeket). A két kategória között egyébként jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember nem szerzett munkaviszonyból származó, csak egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet. Az adatokból az is kiderült: a munkavállalók 43 százaléka - 1,83 millió ember - csupán a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti összeget keresett tavaly. Átlagbér feletti fizetést pedig mindössze a dolgozók 23 százaléka mondhatott magáénak: ez 981 ezer munkavállalót jelent.  A Policy Agenda az SZJA-adatbázis alapján vizsgálta a béregyenlőtlenséget is. Ehhez a dolgozókat jövedelmi tizedekre osztották három kategóriában: elsőként a kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmeket vették alapul, a második körbe azok az adózók kerültek be, akik havi átlagban legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be, a harmadik vizsgált körbe pedig minden munkához kapcsoló jövedelmet beszámítottak. Az elemzés alapján a legfelső tizedbe tartozók - azaz a legjobban keresők - annyit visznek haza, mint a társadalom alsó kétharmada (65 százaléka). Ez pedig azt jelenti, hogy 426 ezer jól kereső munkavállaló bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió sokkal kevesebbet kereső dolgozóénak. Hogy mennyire torz a hazai bérszerkezet, azt jól mutatja, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő. Kisebb egyenlőtlenséget mutatott ki az elemzés azoknál a csoportoknál, ahol volt legalább a minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelem a bevallásban: itt a felső 10 százalék által megkeresett pénz az alsó 50 százalék keresetével egyenlő. A harmadik kategóriában viszont ismét nagy egyenlőtlenség látszik: a munkaviszonyból és egyéb címen is bér jellegű jövedelmet szerzettek csoportjába sorolható munkavállalók 65 százaléka keres annyit, mint a felső 10 százalék. Azaz az egyéb bérjövedelmek egyáltalán nem mérsékelték a béregyenlőtlenséget. A Policy Agenda  már egy korábbi elemzésében is kimutatta, milyen nagyok a bérkülönbségek a magyar munkaerőpiacon. Akkor a Pénzügyminisztériumtól kikért béradatok alapján vizsgálták a bérviszonyokat. Kiszámították: a magyar dolgozók kétharmadának bére egyáltalán nem éri el a KSH által közölt 324 ezer forintos átlagfizetést. A béregyenlőtlenségek pedig egyre nőnek a magyar munkaerőpiacon, holott azok már így is nagyok - nem csak uniós szinten, de még a Visegrádi országokhoz képest is.   Kiss Ambrus erről korábban azt mondta lapunknak: nem törvényszerű, hogy van egy jól kereső szűk réteg, és van egy rosszul kereső többség, egy egészségesen fejlődő bérstruktúra esetén nincsenek ilyen kiugró különbségek. Magyarország azonban Európa összeszerelő üzemévé vált. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások. A magyar munkaerőpiacon így most sokan végeznek alacsonyan fizetett, kis hozzáadott értékű munkát, és kevesen dolgoznak magas hozzáadott értékkel, magas fizetésekért, miközben nincs középréteg.  

Magyarország adóparadicsom-szerűen működik egy friss EP-jelentés szerint

Publikálás dátuma
2019.03.26 17:01
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az elsöprő többséggel elfogadott jelentés javaslatot tesz többek közt egy európai pénzügyi rendőrség és egy európai pénzmosás elleni szervezet felállítására is. Hat másik uniós tagállamot is elmarasztaltak.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - írja az MTI az uniós parlament keddi közlése nyomán. Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.

A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet.
.A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket. Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak.

Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot. Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására. A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.

Szigorított a jegybank: emelték az egynapos betétek kamatát

Publikálás dátuma
2019.03.26 14:34

Fotó: Népszava
A monetáris tanács döntésének bejelentése után gyengült a forint.
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte. Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

Gyengült a forint

A monetáris tanács bejelentése után gyengült a forint: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért, ám öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott.