Varga: Nem született elég gyors döntés a lakástakarékról

Publikálás dátuma
2018.11.08 20:15

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az utolsó napokban 140 ezer új szerződést kötöttek – közölte a miniszter.
A lakástakarék állami támogatásának megszüntetését elkésettnek tartotta, jogosságát pedig azzal indokolta, hogy az utolsó napokban a lakástakarékok még 140 ezer új szerződést kötöttek – erről a tárcavezető a Világgazdaság konferenciáján beszélt.
„Nem elég gyors döntés született, az utolsó három napban még sikerült a meglévő szerződésállomány legalább 10 százalékát megkötni, tehát a most beszivárgó adatok szerint körülbelül 140 ezer lakástakarékpénztár szerződést kötöttek még”
– fogalmazott a miniszter.
A kormánypárti többség októberben rendkívüli gyorsasággal fogadta el a fideszes Bánki Erik törvényjavaslatát a lakáskasszákban gyűjtött megtakarítások után járó állami támogatás megvonásáról. Áder János köztársasági elnök pedig még aznap este alá is írta a törvényt, így az hatályba is lépett. Bánki Erik a javaslatában azzal is indokolta az állami forráskivonást, hogy az ltp-t sokan nem építkezésre, hanem felújításra vették fel, és volt olyan, aki szaunát épített az állami fedezetből. Varga arról is beszélt: a nyugdíjtermékek 20 százalékos támogatását, a kapcsolódó kedvezményeket a kormány hosszútávon fenn kívánja tartani. A pénzügyminiszter megerősítette: az Államadósság Kezelő Központ olyan állampapírt dob piacra, amely erősíti a nyugdíjas évekre szóló előtakarékosságot, ám részleteket most sem árult el.
2018.11.08 20:15
Frissítve: 2018.11.08 20:15

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01

Külföldről jön az áramtöbblet

Publikálás dátuma
2018.11.16 19:47
Illusztráció
Fotó: / KÁLLAI MÁRTON
Tavaly 2,2 százalékkal 45,4 gigawattórára (GWh) nőtt az országos áramfogyasztás – idéz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az áramrendszer egyensúlyáért felelős állami Mavirral közösen most megjelentetett kiadványából. Ez – az azt előző két évhez hasonlóan – ismét csúcsérték. Bár a termelés ennél valamivel nagyobb arányban bővült és közleményük ennek 32,6 GWh-s értéke tekintetben is rekordokat emleget, a dokumentum vonatkozó táblázata szerint az érték ennél 1995 és 2012 között is jóval magasabban állt, 2008-ban 40 GWh-n tetőzve. Ebből az az – általuk kevéssé hangsúlyozott – következtetés vonható le, hogy a hazai fogyasztás megugrását szinte kizárólag az olcsóbb külföldi áramtermelők elégítik ki. Az import a fogyasztáson belül tavaly 0,3 százalékkal esett vissza, és 28,6 százalékos arányt mutatott. 
A lakosság és az ipar igényei is nagyjából az összes növekedéséhez hasonló mértékben élénkültek. A hazai erőművek teljesítőképessége fél százalékkal 8617 megawattra (MW) emelkedett. Ehhez képest figyelemre méltó, hogy az évi csúcsfogyasztás – 2016-hoz hasonlóan - 6780 MW-on ismét rekordot döntött. (Vagyis a csúcs egyre közelít a hazai erőműpark képességei határához, bár az – amúgy is olcsóbb - behozatal lehetősége továbbra is nyitott.) Az emelkedés jó részét a napelemes egységek adják, amelyek összesített mérete 38 százalékos éves bővülést mutatva az év végén már 350 MW-ra rúgott. Grafikonunk tanúsága szerint, míg 2015-ig a nyári csúcsterhelés – elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedésével együtt terjedő klímaberendezések miatt – egyre közelítette a télit, az azóta enyhe csökkenésbe fordult, míg a téli csúcsterhelés egyre újabb rekordokat dönt.
2018.11.16 19:47