Varga: Nem született elég gyors döntés a lakástakarékról

Publikálás dátuma
2018.11.08. 20:15

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az utolsó napokban 140 ezer új szerződést kötöttek – közölte a miniszter.
A lakástakarék állami támogatásának megszüntetését elkésettnek tartotta, jogosságát pedig azzal indokolta, hogy az utolsó napokban a lakástakarékok még 140 ezer új szerződést kötöttek – erről a tárcavezető a Világgazdaság konferenciáján beszélt.
„Nem elég gyors döntés született, az utolsó három napban még sikerült a meglévő szerződésállomány legalább 10 százalékát megkötni, tehát a most beszivárgó adatok szerint körülbelül 140 ezer lakástakarékpénztár szerződést kötöttek még”

– fogalmazott a miniszter.

A kormánypárti többség októberben rendkívüli gyorsasággal fogadta el a fideszes Bánki Erik törvényjavaslatát a lakáskasszákban gyűjtött megtakarítások után járó állami támogatás megvonásáról. Áder János köztársasági elnök pedig még aznap este alá is írta a törvényt, így az hatályba is lépett. Bánki Erik a javaslatában azzal is indokolta az állami forráskivonást, hogy az ltp-t sokan nem építkezésre, hanem felújításra vették fel, és volt olyan, aki szaunát épített az állami fedezetből. Varga arról is beszélt: a nyugdíjtermékek 20 százalékos támogatását, a kapcsolódó kedvezményeket a kormány hosszútávon fenn kívánja tartani. A pénzügyminiszter megerősítette: az Államadósság Kezelő Központ olyan állampapírt dob piacra, amely erősíti a nyugdíjas évekre szóló előtakarékosságot, ám részleteket most sem árult el.
Szerző

Kiestek a Simicska-cégek

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:54

Fotó: Németh András Péter
Mintegy 4,1 ezermilliárdos tavalyi árbevételével ismét a Mol bizonyult a legnagyobb árbevételű hazai cégnek a HVG Top 500 elnevezésű felmérése szerint. Igaz, a társaság forgalma az olajárétól elmaradó ütemben bővült. Utána következik az Audi Hungaria 2,3 ezer, illetve az állami MVM Magyar Villamos Művek 1,3 ezer milliárddal. Nagy nyertes az építőipar, bár a Simicska-érdekeltségek kiestek a listából. A Mol csütörtöki londoni befektetőnapja kapcsán közzétette: 2019-2021-re 10 százalékkal 2,2-2,4 milliárd dollárra (600-700 milliárd forintra) növeli éves, leírások előtti, úgynevezett EBITDA-nyereségtervét. 2022-2023-ra pedig felkúszhatnak akár 2,6 milliárd dollárig (több mint 700 milliárd forintig) is. Az első időszakban főként a kitermelés és a fogyasztói szolgáltatások, később inkább a finomítás és a vegyipar felfutásához fűznek vérmes reményeket. 
Szerző
Témák
cégek MOL Audi MVM

Újabb kötelezettségszegési eljárás - Magyarországnak két hónapja van magyarázkodni

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:48

Fotó: SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA / AFP
A kötelezettségszegési eljárás első hivatalos lépéseként az EU felszólító levelet küld hét tagállamnak – köztük Magyarországnak –, mert nem ültették át vagy nem hajtották végre megfelelően az energiahatékonyságról szóló 2012-es irányelv egyes követelményeit – közölte az uniós testület.
A szabály 2020-ra EU-szinten 20 százalékos energiahatékonyság-növelést céloz. Magyarországnak és a másik hat érintett tagállamnak (Ausztriának, Finnországnak, Németországnak, Romániának, Szlovákiának és Spanyolországnak) most két hónapja van válaszolni a felvetésekre. Ha nem jutnak dűlőre, következik az indokolással ellátott vélemény, majd a per. Az irányelv Magyarországra 2014-es alapon évi másfél százalékos energiamegtakarítást ró. Ehhez képest már az erről szóló törvényt is csak 2015-ben fogadta el az országgyűlés, hasonló uniós fenyegetések árnyékában. Bár a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. már a végrehajtásban is jelentős csúszásokra hívta fel a figyelmet, az EU mostani fenyegetését az váltotta ki, hogy szerintük még az eredeti jogszabályt se vezettük be megfelelő módon. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfolio keddi szakkonferenciáján hosszasan ecsetelte a hazai energiahatékonyság komoly hiányosságait, aminek kapcsán azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba. A rendezvény után lapunk kérdésére ugyanakkor nem nevezte gondnak az emelkedő energiafogyasztást, mivel bővül a gazdaság is. Meglátása szerint a cél inkább az intenzitásnak az egységnyi érték előállítására fordított energia csökkentése révén elért javítása. Emellett elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállaláshoz kötjük magunkat. A GDP növelhető az energiafogyasztás csökkentése mellett is – vélekedett kérdésünkre Szalai Gabriella MEHI-ügyvezető. Habár egyes tagállamok is így értik az irányelv végrehajtását, az biztosít akkora mozgásteret a tagállamoknak, hogy bizonyos módszertan szerint az évi hatékonyságnövekedés nem áll feltétlen ellentétben az energiafogyasztási adat növekedésével, bár ez nem a GDP-emelkedéstől függ – szögezte le.

Csúcson a piac

 A javuló eredmények ellenére az energiahatékonyságban tevékenykedő cégek jövőre már nem számítanak további emelkedésre – derül ki a MEHI által negyedszerre közzétett éves hangulatjelentésből. A legnagyobb kihívás a munkaerőhiány, ami mellett kiszámítható, hosszú távú ösztönzőket sürgetnek. Az intézet a felújítások erőteljesebb ösztönzését is szorgalmazza.

Szerző
Frissítve: 2018.11.08. 20:22