Máris kirobbant a tao-háború, Tarlós épp egy államtitkárral csörtézik

Publikálás dátuma
2018.11.09 12:53

Fotó: MTI/ Kallos Bea
Javában egyeztet az EMMI a „színházi tao” átalakításáról, de csak szűk körben. Minden jel arra mutat, hogy központosítják a pénzosztást – a főpolgármester pedig sorompóba állt a budapesti előadóművészeti szervezetek miatt.
A tao átalakítással kapcsolatban nehéz nem tulajdonítani jelentőséget annak, hogy miközben a kormányzati szereplők átlátható rendszerről, növekvő forrásokról beszélnek, L. Simon László nemrég azt mondta: az új elképzelések szerint az eddigi adókedvezményt ezentúl a cégek vagy sportegyesületek felé irányítják, vagy befizetik a költségvetésbe. És a kormány kultúrpolitikusa nem téved, ezt valószínűsíti, hogy a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. (Persze ahhoz, hogy ez törvénnyé izmosodjon szükség van a Tisztelt Ház igenjére is, de a parlamenti gyakorlat azt mutatja: amennyiben egy bizottságban támogattak egy indítványt a kormánypárti honatyák, azt a plenáris ülés nem torpedózza meg.) Nem véletlen, hogy a kulturális intézmények vezetői egy olyan új elosztási rendszerről egyeztetnek, ami kompenzálja a kieső 40-50 milliárd forintot. (Például az évi mintegy 2,5 mulliárd forintból gazdálkodó Budapesti Fesztiválzenekar, a Népszava november 2-i számában megjelent közleménye is, amely szerint tárgyalnak a minisztériumi vezetőkkel arról, hogy a zenekar számára évi 450 millió forintot jelentő, megszűnő taót milyen módon kompenzálja az állam.) Csakhogy a színház taót kiváltó szisztéma egyetlen eleme sem ismert. Egyrészt nem tudni, hogy alakul a cégek adakozó kedve, ha a költségvetésnek kell majd utalni azt a summát, amivel eddig közvetlenül kedvenc kultúrintézményüket segítették. Másrészt nincs még terv, hogy mennyivel hajlandó beszállni a kormányzat. Ahogy az sem világos, milyen összetételű testület/szervezet osztaná el a keretet. Hogy a rendszerben sok a bizonytalanság, azt mi sem mutatja jobban, hogy Tarlós István is aggódik. Úgyhogy a kormányfőnél készül lobbizni. Azt kéri a miniszterelnöktől, amikor találkoznak, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális tao-támogatások esetében, hanem akkor járjon el, amennyiben konkrét esetek jutnak a tudomására. És azt is kéri, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális tao-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kabinet. Ezt október végén nyilatkozta a Népszavának a főpolgármester, ám ma emelte a tétet, és azt üzente Fekete Péter kulturális államtitkárnak, hogy ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához, ő (mármint a főpolgármester) folyamatosan egyeztet egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval. Tarlós arra reagált, hogy a teátrumok épp most tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma kieső tao-pénzt. Csakhogy Fekete Péter nem a teljes szakmával beszélget (legalábbis egyelőre), a Népszava információi szerint a konzultációra a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást. (És persze korai ítélkezni, de ha az egyeztetési kör nem tágul, az azt jelzi: a kormányzat központi elosztási rendszerben gondolkodik.) Ami az előzményeket illeti: a k ormán június 5-én kérte fel a pénzügyminisztert a társasági adóból a kulturális szervezetek által igénybe vehető támogatások ügyének megvizsgálására, és egy előterjesztés elkészítésére arról, szükséges-e a kapcsolódó adó-, illetve egyéb törvények módosításáról. A háttérben állítólag zajlottak egyeztetések, ezekről hónapokig nemigen szivárogtak ki információk. Október utolsó hetében azonban a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter újságírói kérdésre elismerte, átépítik a rendszert. A kormányzati kommunikációs gyakorlat itt sem módosult: Gulyás kriminalizálta az ügyet, mondván: a változtatásra a kulturális területen tapasztalható jelentős visszaélések miatt van szükség. Azt Gulyás sem titkolta, hogy létezik olyan javaslat, miszerint a jövőben az EMMI csatornázná be a támogatásokat az előadókhoz. Ám a miniszterelnökség vezetője szerint a visszaéléseken kívül erre azért van szükség, mert a tao-támogatásokat „egyenlőtlenül” osztották el. Arra nem tért ki, mit nevez egyenlőtlennek egy olyan rendszerben, amely arra alapult, hogy egy kulturális intézmény hány jegyet ad el: Azt sem magyarázta, miért egyből a rendszer megszüntetésén gondolkoznak a csalások vizsgálata helyett. 

Csökkenti a függést

A független színházak vezetői közül néhányan a saját, objektíven mérhető teljesítményük visszaigazolását látják a tao-rendszerben.  - Összegszerűségében egy kisebb, kevesebb jegybevétellel rendelkező társulat kevésbé érintett, de nálunk a háromszázezer forint is nagyon sokat számít – válaszolja Feuer Yvette, a drámapedagógiával hátrányos helyzetű településeken is foglalkozó, önálló színházi produkciókat készítő Láthatáron Csoport vezetője. - Nem tudjuk, jövőre ki bírálja majd el a működési pályázatot, nem tudjuk mennyit fogunk kapni, ezért minden olyan támogatás, amit a saját, mérhető teljesítményünk alapján kapunk, nagyon fontos. Az is rendkívül lényeges, hogy a tao támogatás miatt a kisebb társulatok is elkezdték előadásaikat eladni, tudatosabban dolgozni a saját bevétel megszerzése érdekében – folytatja, majd hozzáteszi - A több lábon állást segíti elő, és csökkenti a függést a pályázati támogatástól – foglalja össze a tao előnyeit a társulatvezető.

2018.11.09 12:53
Frissítve: 2018.11.09 14:38

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50