Máris kirobbant a tao-háború, Tarlós épp egy államtitkárral csörtézik

Publikálás dátuma
2018.11.09 12:53

Fotó: MTI/ Kallos Bea
Javában egyeztet az EMMI a „színházi tao” átalakításáról, de csak szűk körben. Minden jel arra mutat, hogy központosítják a pénzosztást – a főpolgármester pedig sorompóba állt a budapesti előadóművészeti szervezetek miatt.
A tao átalakítással kapcsolatban nehéz nem tulajdonítani jelentőséget annak, hogy miközben a kormányzati szereplők átlátható rendszerről, növekvő forrásokról beszélnek, L. Simon László nemrég azt mondta: az új elképzelések szerint az eddigi adókedvezményt ezentúl a cégek vagy sportegyesületek felé irányítják, vagy befizetik a költségvetésbe. És a kormány kultúrpolitikusa nem téved, ezt valószínűsíti, hogy a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. (Persze ahhoz, hogy ez törvénnyé izmosodjon szükség van a Tisztelt Ház igenjére is, de a parlamenti gyakorlat azt mutatja: amennyiben egy bizottságban támogattak egy indítványt a kormánypárti honatyák, azt a plenáris ülés nem torpedózza meg.) Nem véletlen, hogy a kulturális intézmények vezetői egy olyan új elosztási rendszerről egyeztetnek, ami kompenzálja a kieső 40-50 milliárd forintot. (Például az évi mintegy 2,5 mulliárd forintból gazdálkodó Budapesti Fesztiválzenekar, a Népszava november 2-i számában megjelent közleménye is, amely szerint tárgyalnak a minisztériumi vezetőkkel arról, hogy a zenekar számára évi 450 millió forintot jelentő, megszűnő taót milyen módon kompenzálja az állam.) Csakhogy a színház taót kiváltó szisztéma egyetlen eleme sem ismert. Egyrészt nem tudni, hogy alakul a cégek adakozó kedve, ha a költségvetésnek kell majd utalni azt a summát, amivel eddig közvetlenül kedvenc kultúrintézményüket segítették. Másrészt nincs még terv, hogy mennyivel hajlandó beszállni a kormányzat. Ahogy az sem világos, milyen összetételű testület/szervezet osztaná el a keretet. Hogy a rendszerben sok a bizonytalanság, azt mi sem mutatja jobban, hogy Tarlós István is aggódik. Úgyhogy a kormányfőnél készül lobbizni. Azt kéri a miniszterelnöktől, amikor találkoznak, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális tao-támogatások esetében, hanem akkor járjon el, amennyiben konkrét esetek jutnak a tudomására. És azt is kéri, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális tao-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kabinet. Ezt október végén nyilatkozta a Népszavának a főpolgármester, ám ma emelte a tétet, és azt üzente Fekete Péter kulturális államtitkárnak, hogy ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához, ő (mármint a főpolgármester) folyamatosan egyeztet egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval. Tarlós arra reagált, hogy a teátrumok épp most tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma kieső tao-pénzt. Csakhogy Fekete Péter nem a teljes szakmával beszélget (legalábbis egyelőre), a Népszava információi szerint a konzultációra a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást. (És persze korai ítélkezni, de ha az egyeztetési kör nem tágul, az azt jelzi: a kormányzat központi elosztási rendszerben gondolkodik.) Ami az előzményeket illeti: a k ormán június 5-én kérte fel a pénzügyminisztert a társasági adóból a kulturális szervezetek által igénybe vehető támogatások ügyének megvizsgálására, és egy előterjesztés elkészítésére arról, szükséges-e a kapcsolódó adó-, illetve egyéb törvények módosításáról. A háttérben állítólag zajlottak egyeztetések, ezekről hónapokig nemigen szivárogtak ki információk. Október utolsó hetében azonban a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter újságírói kérdésre elismerte, átépítik a rendszert. A kormányzati kommunikációs gyakorlat itt sem módosult: Gulyás kriminalizálta az ügyet, mondván: a változtatásra a kulturális területen tapasztalható jelentős visszaélések miatt van szükség. Azt Gulyás sem titkolta, hogy létezik olyan javaslat, miszerint a jövőben az EMMI csatornázná be a támogatásokat az előadókhoz. Ám a miniszterelnökség vezetője szerint a visszaéléseken kívül erre azért van szükség, mert a tao-támogatásokat „egyenlőtlenül” osztották el. Arra nem tért ki, mit nevez egyenlőtlennek egy olyan rendszerben, amely arra alapult, hogy egy kulturális intézmény hány jegyet ad el: Azt sem magyarázta, miért egyből a rendszer megszüntetésén gondolkoznak a csalások vizsgálata helyett. 

Csökkenti a függést

A független színházak vezetői közül néhányan a saját, objektíven mérhető teljesítményük visszaigazolását látják a tao-rendszerben.  - Összegszerűségében egy kisebb, kevesebb jegybevétellel rendelkező társulat kevésbé érintett, de nálunk a háromszázezer forint is nagyon sokat számít – válaszolja Feuer Yvette, a drámapedagógiával hátrányos helyzetű településeken is foglalkozó, önálló színházi produkciókat készítő Láthatáron Csoport vezetője. - Nem tudjuk, jövőre ki bírálja majd el a működési pályázatot, nem tudjuk mennyit fogunk kapni, ezért minden olyan támogatás, amit a saját, mérhető teljesítményünk alapján kapunk, nagyon fontos. Az is rendkívül lényeges, hogy a tao támogatás miatt a kisebb társulatok is elkezdték előadásaikat eladni, tudatosabban dolgozni a saját bevétel megszerzése érdekében – folytatja, majd hozzáteszi - A több lábon állást segíti elő, és csökkenti a függést a pályázati támogatástól – foglalja össze a tao előnyeit a társulatvezető.

2018.11.09 12:53
Frissítve: 2018.11.09 14:38

Zuglóé a szíve, de már az előválasztásra és a jelölti versenyre készül Karácsony

Publikálás dátuma
2018.11.13 21:58
Karácsony Gergely
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Vagy főpolgármester-jelölt lesz Karácsony, vagy a zuglói polgármesterségért indul, és bár utóbbi áll kedvesebb számára, nemsokára elkészül az előválasztáshoz szükséges programja is.
Nem fogok két helyen indulni - jelentette ki az ATV Egyenes Beszéd Kontrában Karácsony Gergely a jövő évi önkormányzati választással kapcsolatban. Zugló polgármestere ezt arra válaszolva mondta, hogy ha nem jönne össze neki a győzelem az ellenzéki előválasztáson, akkor inkább Zuglóban indulna újra a polgármesteri posztért.
Elmondta, nagy rajta a nyomás a főpolgármester-jelöltséggel kapcsolatban és az MSZP-Párbeszéd szövetségért is tenni szeretne, azért vállalná a megmérettetést Tarlós Istvánnal szemben. Ugyanakkor bizonyos mértékben áldozatnak tekintené, ha ezért ott kéne hagynia Zuglót.
"Nem gondolom, hogy nekem nagy probléma lenne újra megnyerni a polgármester-választást Zuglóban"
- fogalmazott Karácsony, hozzátéve: felőle lehet előválasztás bárhol, bárkivel, de ez a rendszer leginkább a főpolgármester-jelöltséghez szükségeltetik. Szót ejtett róla, hogy az előválasztáshoz szükséges programja kidolgozás alatt áll, Budapest-politikával pedig azért tudott az utóbbi időben kevesebbet foglalkozni, mivel országos politikai ügyekkel foglalkozott.
2018.11.13 21:58

Orbántól kér segítséget a macedón Orbán - máris berendelték a szkopjei magyar nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.11.13 19:25

Fotó: kormany.hu/ Árvay Károly
Budapesten van és a magyar hatóságoktól remél politikai menedékjogot a börtönbüntetésre ítélt Nicola Gruevszki - frissen kiadott nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben.
„Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk” – közölte a külügyminisztérium, arra a hírre, hogy Magyarországon "bujkál" a hazájában korrupciós bűncselekményekért nemrég két év börtönbüntetésre ítélt Nicola Gruevszki macedón ex-miniszterelnök és politikai menedékjogot kért. A szkopjei rendőrség ugyanakkor az este megerősítette: Budapesten van Gruevszki. (Az érdekesség az, hogy a macedón rendőrség a magyar belügyminisztériumra hivatkozva közölte, hogy a Gruevszki Budapesten van, s menedékjogot kért, miközben a Szijjártó nem erősítette meg az ittlétét. A szkopjei rendőrség értesíti a szkopjei bíróságot, amely nemzetközi elfogatóparancsot ad ki. A következő nagy kérdés az lesz, kiadjuk-e őt.) És estére Szijjártónak is tudnia kellett a választ, ugyanis az ügyben bekérették a szkopjei magyar nagykövetet, és nemzetközi elfogató parancsot adtak ki. 
A volt miniszterelnök kedden tett közzé egy Facebook-bejegyzést, amiben azt írta: „Az utóbbi napokban életveszélyes fenyegetéseket kaptam. Most Budapesten vagyok és politikai menedékjogot kérek a magyar hatóságoktól.” Mint ismeretes, a Macedóniát tíz éven át autoriter módon irányító, ám 2016-ban megbukott politikust májusban ítélte el a bíróság két évre, amiért az közpénzből vásároltatott magának egy luxus Mercedest. Gruevszkinek november nyolcadikán kellett volna bevonulnia a rácsok mögé, ám a politikus eltűnt, mire hazájában körözést adtak ki ellene. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor és milyen körülmények között érkezett ide. – Ha rendelkezett útlevéllel, úgy legálisan is Magyarországra érkezhetett és innen beadhatta a menedékkérelmét a magyar hatóságoknak – mondta érdeklődésünkre Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogásza. A magyar konzuli szolgálat honlapjának a tanúsága szerint macedón állampolgároknak lehetősége van arra, hogy Magyarországra beutazzanak és 90 napot itt tartózkodjnanak. Korábban a Magyar Narancs megírta: Gruevszki még tavaly kérvényezte, hogy adják vissza neki az útlevelét, mivel a „munkájához” ehhez szüksége van. A kérelméhez Orbán Viktor Budapestre szóló meghívólevelét csatolta. Bár Orbán titkárságán levelünkre nem erősítették meg, hogy ez így volt-e, az tény: igen szoros a kapcsolat a fideszes sajtóban csak „macedón Orbánnak” emlegetett politikussal. Gruevszki Macedóniája maga volt az illiberális mintaállam: a populista-nacionalista vezetésű ország kifelé oroszbarát külpolitikát folytatott, míg befelé Gruevszki központi irányítás alá vonta a teljes sajtót, a hozzá közel álló cégekkel nyerette meg a közbeszerzéseket, óriási pénzeket fordított a lakosságnak szóló propagandára és Orbánt megelőzve Soros Györgyöt tette meg közellenséggé és próbálta kiszorítani a civil szervezeteket az országból. Gruevszkit végül az indította el a lejtőn, amikor 2015-ben az ellenzéki szociáldemokrata Zoran Zaev – a jelenlegi kormányfő – nyilvánosság elé tárta azokat a bizonyítékokat, melyek szerint a macedón titkosszolgálat lehallgatott mintegy 20 ezer embert, közéleti személyiségeket, politikusokat, újságírókat. A Gruevszki -féle vezetés a tőle megszokott arroganciával söpörte le az asztalról a dokumentumokat. Gruevszki pártja ugyan a következő, 2016-os választást megnyerte, ám a szociáldemokraták koalícióra léptek az albán kisebbséggel, Gruevszki pedig nem tudott kormányt alakítani. Az ezt követő, sorsdöntő önkormányzati választás hajrájában már Orbán Viktor is kiutazott Gruevszki mellett kampányolni, ám ez sem segített a macedón politikuson.
Témák
Macedónia
2018.11.13 19:25
Frissítve: 2018.11.13 22:02