Máris kirobbant a tao-háború, Tarlós épp egy államtitkárral csörtézik

Publikálás dátuma
2018.11.09 12:53

Fotó: MTI/ Kallos Bea
Javában egyeztet az EMMI a „színházi tao” átalakításáról, de csak szűk körben. Minden jel arra mutat, hogy központosítják a pénzosztást – a főpolgármester pedig sorompóba állt a budapesti előadóművészeti szervezetek miatt.
A tao átalakítással kapcsolatban nehéz nem tulajdonítani jelentőséget annak, hogy miközben a kormányzati szereplők átlátható rendszerről, növekvő forrásokról beszélnek, L. Simon László nemrég azt mondta: az új elképzelések szerint az eddigi adókedvezményt ezentúl a cégek vagy sportegyesületek felé irányítják, vagy befizetik a költségvetésbe. És a kormány kultúrpolitikusa nem téved, ezt valószínűsíti, hogy a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. (Persze ahhoz, hogy ez törvénnyé izmosodjon szükség van a Tisztelt Ház igenjére is, de a parlamenti gyakorlat azt mutatja: amennyiben egy bizottságban támogattak egy indítványt a kormánypárti honatyák, azt a plenáris ülés nem torpedózza meg.) Nem véletlen, hogy a kulturális intézmények vezetői egy olyan új elosztási rendszerről egyeztetnek, ami kompenzálja a kieső 40-50 milliárd forintot. (Például az évi mintegy 2,5 mulliárd forintból gazdálkodó Budapesti Fesztiválzenekar, a Népszava november 2-i számában megjelent közleménye is, amely szerint tárgyalnak a minisztériumi vezetőkkel arról, hogy a zenekar számára évi 450 millió forintot jelentő, megszűnő taót milyen módon kompenzálja az állam.) Csakhogy a színház taót kiváltó szisztéma egyetlen eleme sem ismert. Egyrészt nem tudni, hogy alakul a cégek adakozó kedve, ha a költségvetésnek kell majd utalni azt a summát, amivel eddig közvetlenül kedvenc kultúrintézményüket segítették. Másrészt nincs még terv, hogy mennyivel hajlandó beszállni a kormányzat. Ahogy az sem világos, milyen összetételű testület/szervezet osztaná el a keretet. Hogy a rendszerben sok a bizonytalanság, azt mi sem mutatja jobban, hogy Tarlós István is aggódik. Úgyhogy a kormányfőnél készül lobbizni. Azt kéri a miniszterelnöktől, amikor találkoznak, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális tao-támogatások esetében, hanem akkor járjon el, amennyiben konkrét esetek jutnak a tudomására. És azt is kéri, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális tao-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kabinet. Ezt október végén nyilatkozta a Népszavának a főpolgármester, ám ma emelte a tétet, és azt üzente Fekete Péter kulturális államtitkárnak, hogy ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához, ő (mármint a főpolgármester) folyamatosan egyeztet egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval. Tarlós arra reagált, hogy a teátrumok épp most tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma kieső tao-pénzt. Csakhogy Fekete Péter nem a teljes szakmával beszélget (legalábbis egyelőre), a Népszava információi szerint a konzultációra a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást. (És persze korai ítélkezni, de ha az egyeztetési kör nem tágul, az azt jelzi: a kormányzat központi elosztási rendszerben gondolkodik.) Ami az előzményeket illeti: a k ormán június 5-én kérte fel a pénzügyminisztert a társasági adóból a kulturális szervezetek által igénybe vehető támogatások ügyének megvizsgálására, és egy előterjesztés elkészítésére arról, szükséges-e a kapcsolódó adó-, illetve egyéb törvények módosításáról. A háttérben állítólag zajlottak egyeztetések, ezekről hónapokig nemigen szivárogtak ki információk. Október utolsó hetében azonban a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter újságírói kérdésre elismerte, átépítik a rendszert. A kormányzati kommunikációs gyakorlat itt sem módosult: Gulyás kriminalizálta az ügyet, mondván: a változtatásra a kulturális területen tapasztalható jelentős visszaélések miatt van szükség. Azt Gulyás sem titkolta, hogy létezik olyan javaslat, miszerint a jövőben az EMMI csatornázná be a támogatásokat az előadókhoz. Ám a miniszterelnökség vezetője szerint a visszaéléseken kívül erre azért van szükség, mert a tao-támogatásokat „egyenlőtlenül” osztották el. Arra nem tért ki, mit nevez egyenlőtlennek egy olyan rendszerben, amely arra alapult, hogy egy kulturális intézmény hány jegyet ad el: Azt sem magyarázta, miért egyből a rendszer megszüntetésén gondolkoznak a csalások vizsgálata helyett. 

Csökkenti a függést

A független színházak vezetői közül néhányan a saját, objektíven mérhető teljesítményük visszaigazolását látják a tao-rendszerben.  - Összegszerűségében egy kisebb, kevesebb jegybevétellel rendelkező társulat kevésbé érintett, de nálunk a háromszázezer forint is nagyon sokat számít – válaszolja Feuer Yvette, a drámapedagógiával hátrányos helyzetű településeken is foglalkozó, önálló színházi produkciókat készítő Láthatáron Csoport vezetője. - Nem tudjuk, jövőre ki bírálja majd el a működési pályázatot, nem tudjuk mennyit fogunk kapni, ezért minden olyan támogatás, amit a saját, mérhető teljesítményünk alapján kapunk, nagyon fontos. Az is rendkívül lényeges, hogy a tao támogatás miatt a kisebb társulatok is elkezdték előadásaikat eladni, tudatosabban dolgozni a saját bevétel megszerzése érdekében – folytatja, majd hozzáteszi - A több lábon állást segíti elő, és csökkenti a függést a pályázati támogatástól – foglalja össze a tao előnyeit a társulatvezető.

2018.11.09 12:53
Frissítve: 2018.11.09 14:38

Kiderült, mikor lenne a következő népszámlálás

Publikálás dátuma
2018.11.20 17:49

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kérdőíveket interneten vagy kérdezőbiztosok segítségével is ki lehet majd tölteni.
Kedden beadta a kormány a törvényjavaslatot a következő esedékes, 2021-es népszámlálásról. A dokumentum szerint a népszámlálást 2021. május 1. és június 20. között tartják majd, és a kérdőíveket ki lehet majd tölteni interneten is, vagy kérdezőbiztosok segítségével – vette észre a hvg.hu. A törvényjavaslat szerint a népszámlálásban összeszámolják
  • a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokat,
  • a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokat, harmadik országbeli állampolgárokat és hontalan személyeket,
  • és az ország területén lévő lakásokat, lakott üdülőket, lakott egyéb lakóegységeket, és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményeket (gyermekvédelmi szakellátás intézményei, diákotthonok, kollégiumok, munkavállalók elhelyezését szolgáló intézmények, tartós és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények, büntetés-végrehajtás intézmények).
A személyekkel kapcsolatban a népszámlálás a következőkre fog rákérdezni: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság. Az adatszolgáltatás kötelező, de az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes a kitöltés. A gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
2018.11.20 17:49

Tíz emelet magas óriáskerék épül Szegeden

Publikálás dátuma
2018.11.20 17:24
2017-ben Debrecenben is állítottak óriáskereket
Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
Karácsonyi vásárt rendeznek, és egy félezer négyzetméteres jégpálya is várja a sportolni vágyókat.
Tíz emelet magas óriáskerék épül advent idejére Szegeden, emellett szalmalabirintus, fényfestés és szabadtéri jégpálya is várja az ünnepekre készülődőket a Tisza-parti városban – tájékoztatta a Karácsonyi Hetek programsorozatát szervező Szegedi Városkép és Piac Kft. az MTI-t. A közlemény szerint a szegedi adventi programok egyik fő látványossága a Széchenyi téren egy csaknem 40 méter magas, 144 férőhelyes óriáskerék lesz, amelynek tetejéről bárki megcsodálhatja a díszkivilágításban úszó várost és az ünnepi forgatagot. A téren karácsonyi vásárt rendeznek, ahol megannyi ajándékötlet és változatos gasztronómiai kínálat várja a látogatókat. A Dóm téren felállított sátrakban a kézműves portékák között válogathatnak a vendégek. A tér közepén egy mintegy félezer négyzetméteres jégpálya várja a sportolni vágyókat, közvetlenül mellette pedig szalmalabirintus épül föl, míg a háttérben a Mesés kastély magasodik. Ez utóbbiban Bogyó és Babóca-kiállítás, Kastély mozi és kézműves-foglalkozások fogadják a szegedi családokat. Ismét látható a tavaly hatalmas sikert aratott adventi fényfestés, decemberben minden szombaton este fényárba borul a Dóm homlokzata. M. Tóth Zsolt világbajnok vezényletével pedig újra láncfűrészes jégszobrászok kápráztatják el a rendezvény vendégeit.
Szerző
2018.11.20 17:24