Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban – derült ki a Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból, amely szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához. A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során, 2017-re viszont a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent.
Az egyes országok között óriásiak a különbségek. Az MTI a BBC cikke alapján azt írja, a nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők.
„Elérkeztünk a vízválasztóhoz”
Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.
A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem, mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat.
A kutatók szerint – noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik –, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma.
Három fő okot határoztak meg
A termékenységi ráta csökkenése a cikk szerint három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon.
George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és szükség van a – Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált – nyugdíjazás gyakorlatának újragondolására is.
A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy – noha a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat – számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.
