A rokkantsági ellátások sok esetben kizárólag a jogi változások miatt csökkentek, és nem az egészségi állapot javulásának köszönhetően. A kormány eljárása az Alkotmánybíróság (Ab) szerint ellentétes Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel.
– Bebizonyosodott, hogy az „elnyomó hatalom” először megalázta a rokkantnyugdíjasokat, majd aljas eszközökkel elvette a rászorulóktól az állami ellátásukat azért, hogy több pénzre tegyen szert és kozmetikázza a statisztikákat – így reagált az MSZP-s Korózs Lajos az Ab döntésére. A szocialista politikus szerint a kormány tucatjával hajszolta az öngyilkosságba az embereket. Mások hajléktalanná váltak.
Lapunk tavasszal írt arról, hogy a Kúria kezdeményezte: az Ab semmisítse meg a rokkantsági „ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabályt”. A 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet ugyanis csak az Ab háríthatja el. Ez most megtörtént. Elsőként az Index adta hírül, hogy az Ab elmarasztalta a „Nemzeti Együttműködés Rendszerét”.
Az Ab alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata minden esetben az eljáró hatóságok, bíróságok kötelezettsége.
Az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor nem hozott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012 előtti rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az Ab ezért felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31. napjáig tegyen eleget.
Most, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, a kormány jogellenesen vette el rengeteg embertől a rokkantnyugdíját, az MSZP két dolgot vár az „állampárttól”. Először is a kormány álljon ki, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket megalázott, akiknek életét 2012 óta csak megnehezítette. Másodszor: minél előbb jelentse be, hogy mikor kezdi el az megalázottak és megkárosítottak kárpótlását. Korózs Lajos szerint a kormánynak „azonnal” be kell nyújtania a szükséges törvénymódosításokat.
A MEOSZ együttműködést ajánl
Az Alkotmánybíróság most hozott döntése lényegében megegyezik a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) álláspontjával - írják honlapjukon. A MEOSZ üdvözli és rendkívül fontosnak tartja az Alkotmánybíróság döntését és felajánlja együttműködését a szükséges szabályozás kialakításában annak érdekében, hogy az minél inkább az érintettek érdekét figyelembe véve születhessen meg.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, hány ember sorsáról és hány milliárd forintról van szó, de a tárca péntek estig nem válaszolt megkeresésünkre.
